A könyv használatának módja.

Teljes szövegű keresés

A könyv használatának módja.
Linné rendszerét mesterségesnek mondjuk, mert a csoportok alakításában nem veszi tekintetbe a növénytest összes részeit, hanem csak a virágot, illetőleg a porzókat, számuk és egymáshoz való viszonyuk szerint; a további osztályozásnál pedig többnyire csak a bibeszálakat vagy ezek hiányában a bibéket veszi tekintetbe, szóval olyan jellemvonásokra építi fel egész rendszerét, melyeket igen kevés szakismeret mellett is föl lehet ismerni. Ezért osztottuk be a könyvet Linné rendszere szerint és azért lehet ennek a segítségével a könyvbe felvett növények közül mindenesetre igen sokat különös szakismeret nélkül is pontosan meghatározni.
Mindenekelőtt ajánlatos a tájékoztatóban a növénytest részeiről szóló fejezetet elolvasni, hogy az olvasó a könyvben használt kifejezésekkel megismerkedjék. El kell olvasni Linné rendszerét, és ösmerni kell az egyes csoportok bélyegeit, a mint ez a könyvben minden egyes csoport élén fel van sorolva.
Ismerve a rendszer egyes osztályainak jellemvonásait, legjobb már a tájékoztatóban vázolt rendszerben megállapítani a növény hovatartozandóságát, melyet megismerni óhajtunk.
Legyen pl. a kérdéses növénynek 6 szabad, és egyenlő hosszú porzója és egy bibeszála. E növény okvetetlenül a VI. osztály 1. rendjébe tartozik. A könyv 65. oldalán megtaláljuk ezt az osztályt. Sok növény van azonban, mely e föltételnek megfelel, tehát újabb csoportosítás vált szükségessé. Az A) csoportba tartoznak azok a 6 egyenlő és szabad porzójú egy bibeszálú növények, melyeknek külön csészéjök és pártájok van. A szóban forgó növénynek azonban csak egyszerű virágtakarója van, a mely pártaszerű, tehát B) csoportban keresendő. Az ide tartozó növények azonban újra kétfélék: a virágtakaró a magház tetején áll, vagyis felső állású a), vagy a virágtakaró a magház alatt ered, tehát alsó állású: b). Növényünkön alúl van a magház és ennek a tetején képződött a pártaszerű lepel, tehát a)-nak felel meg és az itt ismertetett 6 növény közűl valamelyikre (ha a könyvben ismertetve van) ráillik. A 6 növény közül 5 képben is be van mutatva és a leírások és képek gondos összevetésével kevés türelemmel is sikerülni fog eldönteni, vajjon tőzike-e, hóvirág-e … a kérdéses növény.
A nehezebben meghatározható rendeknél nem alkalmaztunk külön csoportosításokat, mert ennek az eljárásnak úgy sem lett volna gyakorlati értéke, hanem úgy segítettünk, hogy nagyobb számmal vettünk fel jellemző képeket. Ilyen esetekben a meghatározandó növényt nemcsak a csoportban lévő képekkel kell összehasonlítani, hanem a leírást, termőhelyet, virítási időt szóval a teljes szöveget is gondosan el kell olvasni.
Azokat a növényeket, melyeknek virágaiban a porzók száma változni szokott, a rendek végén több helyen is felsoroltuk a megfelelő utalással, hogy a növény nevének felkeresését megkönnyítsük. Ezért a növények meghatározásában ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Türelemmel az esetek nagy számában még ilyenkor is lehet biztos eredményt elérni.
És ha a leírt növények közt nem akadunk meghatározandó növényünkre, úgy bizonyára a csak névleg felsoroltak közt leend, melyek egy része az eddigi magyar nyelvű meghatározó könyvekben feltalálható. A név után tett kérdőjellel jelöltek honi előfordulása egyáltalán kétes és így ilyen kétséges esetekben társulatunktól vagy szakembertől kell felvilágosítást kérni.
Hogy pedig a meghatározandó növény felismerését megkönnyítsük, a fontosabb alakbeli tulajdonságok képen való feltüntetésén és felsorolásán kívül még megjelöltük a leírást előzőleg az élettartamára vonatkozó tulajdonságot (Egyéves. = egyéves, Kétéves. = kétéves, Évelő. = évelő, Cserje. = cserje, Fa. = fa) és a virágzáskorában elért magasságának mértékét, továbbá a leírás végén a virítás idejét a hónapok egymásutánjának sorszámával (tehát 4–6: virít április, május és junius hónapokban); végül a felismerés elősegítése végett a növény irodalmunkban ismert, de különösen népies magyar neveit és az eddigi szakirodalmunkban használatban volt tudományos neveit (zárójelben) soroltuk fel. Ezeket a magyar növényneveket a leirt fajok legelsőjénél soroltuk fel és a többi fajnál nem ismételtük. Ettől kevés esetben tértünk el, t. i. akkor, a mikor az első faj kevéssé ismert, pl. havasi növény volt, ilyenkor a népies neveket a legközönségesebb fajhoz helyeztük.
A növény nevei után megjelöltük még a természetes rendszernek azt a családját, melybe a növény tartozik, hogy ily módon lehetővé tegyük a közel rokon növények egymáshoz való tartozandóságának megismerését és ily módon a növény családokkal való viszonyának, a rendszerben való helyének a felkeresését, a mi az előzőkben közölt természetes rendszer kivonatának táblázatából könnyen megejthető.
Rendesen csak a fajokat soroljuk fel, a közös nemi névből úgy is kitűnnek az egymáshoz tartozó fajok. A keverékfajokból sokat elhagytunk, éppen így a legtöbb esetben a fajváltozatokat (var. = varietas) is elhagytuk és csak egy-két helyen említjük meg az alfajt (subsp. = subspecies) vagy a faj valamelyik alakját (f. = forma) vagy végül fajtáját (rassz, variatio).
Tettük ezt pedig azért, mert a növények kedvelőjét a fajváltozatok, alakok stb. felsorolása csak zavarná a növények felismerésében, a melyben könyvünk népszerű kalauza óhajt lenni.
Természetes, hogy a növények ezrekre menő fajait csakis sok évi tanulmánynyal lehet megismerni, a nagyon változó fajok eltéréseinek az elbírálásában még a szakemberek nézetei is gyakran eltérők: könyvünk végczélja pedig semmi esetre sem lehetett az ország összes növényfajainak és eltéréseinek a leírását, meghatározásuknak a lehetőségét nyújtani. Igen drága és óriási mű lett volna e könyvből, mely abban az alakjában a szakembert kielégíthette volna talán, de különböző tulajdonságainál fogva a növénykedvelő munkáját csak megnehezítette volna.
Az érdeklődő így is képes lesz a csaknem 1300 tárgyalt növény legtöbbjét könnyen megismerni és hazánk szép növényei legnevezetesebbjeinek nevét megállapítani; a könyv szorgalmas lapozgatásával bárki annyira képezheti magát, hogy a hazai Flóra megírandó teljes és tisztán tudományos alapon összeállított meghatározó könyvét is majd könnyen tudja használni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem