Virág Benedek: A GYŐZEDELMESKEDŐ MAGYAR SEREGHEZ TÖRÖK HÁBORÚKOR 1789
A GYŐZEDELMESKEDŐ MAGYAR SEREGHEZ TÖRÖK HÁBORÚKOR
1789
1789
Nemes Hazámnak drága Vitézeit
Éneklem e kőoszlop alatt, kiket
Már régen Éjszak, Dél, Enyészet,
S napkelet emleget, és csudálva
Éneklem e kőoszlop alatt, kiket
Már régen Éjszak, Dél, Enyészet,
S napkelet emleget, és csudálva
Magasztal. Oh nagy Bajnokok! Oh magyar
Bellóna bátor magzati! Ázsiát
Megrázta, s dőlő félbe hozta
Győzni tanúlt karotok. Dagályos
Bellóna bátor magzati! Ázsiát
Megrázta, s dőlő félbe hozta
Győzni tanúlt karotok. Dagályos
Vadsága retteg már, s menedékhelyet
Alig találhat puszta vidékein,
Amerre csak hallhatja zörgő
Fegyveretek ropogó csapásait.
Alig találhat puszta vidékein,
Amerre csak hallhatja zörgő
Fegyveretek ropogó csapásait.
Ti, mint midőn a mennykövek a setét
Felhők öléből hullanak, és halált
Szórnak magokból szerteszéjjel:
Olly bizonyos sebeket csináltok.
Felhők öléből hullanak, és halált
Szórnak magokból szerteszéjjel:
Olly bizonyos sebeket csináltok.
A zordon Éjszak fergeteges szele
Mikor megindúl, s a hegyek oldalán
Álló mohos tölgyfákra csapván
Dönt, tör ezer meg ezer csikorgás.
Mikor megindúl, s a hegyek oldalán
Álló mohos tölgyfákra csapván
Dönt, tör ezer meg ezer csikorgás.
Közt: képe, győző Bajnokaink erős
Szíveknek. Oh nagy Zrínyiek: oh dücső
Nádasdiak! bátor Kemények!
Hunyadiak! Turiak! borostyán
Szíveknek. Oh nagy Zrínyiek: oh dücső
Nádasdiak! bátor Kemények!
Hunyadiak! Turiak! borostyán
Ágakkal ékes régi Vitézeink!
Ama dücsősség szent palotáiból,
Tekíntsetek vídám szemekkel
Mostani hív onokáitokra.
Ama dücsősség szent palotáiból,
Tekíntsetek vídám szemekkel
Mostani hív onokáitokra.
Tekíntsetek! kik boldog Atyáitok,
S a tí kiterjedt híreteket jeles
Tettikkel újítják s tetézik;
Többre nem is mehet a vitézség.
S a tí kiterjedt híreteket jeles
Tettikkel újítják s tetézik;
Többre nem is mehet a vitézség.
S te, elfelejtvén mostoha sorsodat,
Töröld le bánat könnyeidet, Haza!
S egész dücsőségedre nézvén,
Gyermekeidnek örűlve tapsolj.
Töröld le bánat könnyeidet, Haza!
S egész dücsőségedre nézvén,
Gyermekeidnek örűlve tapsolj.
Nézd győzhetetlen Vécseidet! kevés
Sereggel a tenger törököt miként
Gátolja! míglen visszanyomja
Ránk siető veszedelmes árját.
Sereggel a tenger törököt miként
Gátolja! míglen visszanyomja
Ránk siető veszedelmes árját.
Így táborunknak, melly kifogyott vala
Önnön magából, lelket adott megént.
Meddig dicsekszik büszkeséged,
Róma! Horátius érdemével?
Önnön magából, lelket adott megént.
Meddig dicsekszik büszkeséged,
Róma! Horátius érdemével?
Ott Fábri, úgy jő, mint amaz égi nyíl,
Amellynek ellent nem lehet állani;
Amerre csap, bús harsogással
Dől vadon erdeje Moldavának!
Amellynek ellent nem lehet állani;
Amerre csap, bús harsogással
Dől vadon erdeje Moldavának!
Nézd, nézd bajúszos székelyivel Nemest
A vér piarcán annyi pogány között!
Ah, sokszor elbúsúlt vitézek,
Mennyi jutalmakat érdemeltek!
A vér piarcán annyi pogány között!
Ah, sokszor elbúsúlt vitézek,
Mennyi jutalmakat érdemeltek!
Mi harsog úgy Foksán mezein? csudáld,
Te nagy neveknek férge, Irígy! csudáld:
Mint védi Mészáros hazáját,
Láthatod e szomorú vidéken.
Te nagy neveknek férge, Irígy! csudáld:
Mint védi Mészáros hazáját,
Láthatod e szomorú vidéken.
Ki fogja méltán festeni, vagy minő
Táblára kell felvágni böcsös nevét
Örökre képírónak? Oh csak
Ő maga tudja magát leírni!
Táblára kell felvágni böcsös nevét
Örökre képírónak? Oh csak
Ő maga tudja magát leírni!
Látom, vezérek fénye, Karajczai!
Mint űzi villám fegyvered a komor
Éjt táborunkról: látom, oszlik
A magyar égre borúlt setétség.
Mint űzi villám fegyvered a komor
Éjt táborunkról: látom, oszlik
A magyar égre borúlt setétség.
De, mind nevenként títeket, oh Hazánk
Díszére termett férjfiak! énekem
Hogyhogy magasztalhat, kik által
Megtöretett az agyas pogányság `?
Díszére termett férjfiak! énekem
Hogyhogy magasztalhat, kik által
Megtöretett az agyas pogányság `?
Mint kell tövisről rózsa virágokat
Szaggatni, példás tetteitek, tanuk.
Elég! Török zajt hallok! újra
Rajta tehát koszorús Vitézek!
Szaggatni, példás tetteitek, tanuk.
Elég! Török zajt hallok! újra
Rajta tehát koszorús Vitézek!
