Tinódi Sebestyén: HARMAD RÉSZE

Teljes szövegű keresés

HARMAD RÉSZE
 
Szulimán császárnak haragja: beglerbék
elbocsátása: sok váraknak
pusztítása
 
Szulimán császárnak mondom nagy haragját,
Beglerbék basának sok vár pusztítását,
Az erős Lippának ő csoda romlását,
Temesvár vívását, Ulumán szaladását.
 
905 Vala királné asszon még benn Erdélbe,
Petruit hogy íra császárnak helyébe,
Basa szancsákokval írának levélbe:
Barát elárulta királ fiát Erdélbe.
 
Legottan hogy érté, császár elbúsula,
910 Hogy az Erdélország az némötnél volna,
És az királ fia búdosóba volna,
Az erős végházak mind némöt kéznél volna.
 
Az ő szép bajuszját, mongyák, hogy szaggatta,
Beglerbéköt nagy búába ő hívatta,
915 Azt erősen néki ő megparancsolta,
Ő nagy haragjába, mongyák, hogy ezt mondotta:
 
"Meghallgassad beglerbék, vedd jól eszödbe,
Értöm, kis királfi vagyon nagy ínségbe,
És az ő birtoka vagyon némöt kézbe,
920 Ki énnéköm vagyon oly nagy kissebbségömre.
 
Az János királnak tudod mint esköttem,
Fiának es Buda alatt úgy esköttem,
Minden ellenségtől országit megmentem,
Mint egyik fijamat oltalmazom, éltetem.
 
925 No, tereád bízom mast minden dolgomat,
Képemben bocsátlak mint jó hív szolgámat,
Hamar feltámasszad uruméli hadamat,
Az Geregországból vajdákat, szancsákimat.
 
Csakhamar elizenj jó Magyarországba,
930 Én tiszttartóimnak az sok végházakba,
Hamar siessenek melléd támadásba,
Szolgáljanak híven mastani nagy gondomba.
 
Indulj hamar el-bé jó Magyarországba,
Becsét, Becskereket vegyed hatalmamba,
935 Lássad, ha béléphecc az Erdélországba,
De népemet el ne veszesd Magyarországba."
 
Az beglerbék hallá, csak ő fejét hajtá,
Mindenfelé hamar beglerbék írata,
Szalonkemént öszvegyőlésnek íratá,
940 Minden, ki azt látá, nagy hamar mellé futa.
 
Szalonkemémbe sokfelől mellé jöve,
Az Geregországból, tenger mellől jeve,
Szancsák, szubasa, szpáhia nagy sok jöve,
Nándorfejérvárból Ruszten bék mellé jöve.
 
945 Az pozsgai szancsák, Ulumán bék jöve,
És zvorniki szancsák, az Memhethan jöve,
Ajasz basa fia, újlaki szancsák jöve,
Az szegedi szancsák, nagy Musztafa bék jöve.
 
Rágondolván, az Mihalkovitt bék jeve,
950 Kászon basa jeve, jó Kám bék jeve,
Beslia, martalóc, jancsár nagy sok jeve,
Hatvanezer emböre mellé nagy szép jeve.
 
Nagy vígan beglerbék onnat elindula,
Péterváradgyánál hídon általszálla,
955 Az Tiszán Titelnél ott Becsét megszállá,
Táborát járatá, álgyúkat igazgatá.
 
Ám ott negyednapig kétfelől rontatá,
Szentannai Tamás királ hadnagya vala,
Jó Figedi Gábor benn porkoláb vala,
960 Kit beglerbék hitre hozzá hívatott vala.
 
Könyörög, szörződik, sokat ígyér vala,
Csak az Becse várát néki adgya vala,
Sőt az szörzés alatt terek megindula,
Nagy erős ostrommal Becsében belészálla.
 
965 Hirtelen terekekkel vitézök vívának,
Végre mind kezökön magyarok halának,
Szentannai Tamással levágatának.
Becskereke alá terekek bészállának,
 
Abban kik valának, hasonlottak vala,
970 Azt csak másodnapon ők megvötték vala.
Onnat Csanád alá ők siettek vala,
Annak kulcsát beglerbéknek kivitték vala.
 
Rémöltek magyarok az sok apró várba,
Sokan kiszökének, hagyák pusztaságba,
975 Csak Temesvár álla az nagy bátorságba,
Kikben megnevezök várakba, kastélyokba.
 
Az Becse, Becskereke, Galád, Aracia,
Besenyő, Nagylak, Fellak, Egrös és Csálya,
Csanád, Pálélése, Bodorlak, Zádorlaka,
980 Eperjes, Horogszeg, Csák, Kissomlyó, Iládia.
 
Gyorsan temesvári rácok ijedének,
Még Becsénél beglerbékhöz sietének,
Engödelmességgel azok megeskőnek,
Temesvárat, Lippát több várakval megnyernék.
 
985 Ímé az beglerbék hallá, megvidula,
Az fő-fő rácoknak ajándékot oszta,
Kinek tímárt, kinek bársont, lovat oszta.
Immár beglerbéknek hadát hagyom Csanádba.
 
Az vitéz Losonczi István Temesvárba,
990 Az olasz Kampóval nagy szép szertartásba,
Beglerbéköt várják oly szép szándékokba,
Ha Isten akarja, meghalnak Temesvárba.
 
Bátori András, Patócsi Ferenc vala
Lippába egynéhán ezör néppel vala,
995 Váraddól melléje egy szép had jött vala,
Az királ hadából hadnagy Kis Károly vala.
 
Ez időben az jó Varkucs Tamás vala,
Egynéhán ezeren Erdőhegynél vala,
Terekkel megvíjon, szándékja az vala,
1000 De gyakran Fráter György őt tartósztatja vala.
 
Gyorsan Ulumán bék Csanádból kiméne,
Ötszázadmagával, hogy csatát keresne,
Sőt Lippából Egyedi Tamás készüle,
Száz lóval kéredzék, hogy szerencsát keresne.
 
1005 Legottan indula Zádorlaka fele,
Egy erdőbe álla, virrattig ott lese,
Semmit nem talála, egy faluba méne,
Evék, ivék, de ott ő csak strázsát sem vete.
 
Eljuta azonba Uluma bék népe,
1010 Egyedi Tamásnak mind elvesze népe,
Ő maga szalada, csak heten siete,
Ezzel az Lippában ő mindent megrettente.
 
Rettenvén vármegyék azon ijedének,
Hogy az Várad felé terekek mennének,
1015 Az ő házok népi mind otthon vesznének,
Ők megfutamának, nagy szertelen menének.
 
Bátori búsula, könyörge uraknak,
Hogy az futó népet ők megtartósztatnák,
Hadnagyok forgódnak, de meg nem tarthaták,
1020 Az egész táborból mert mind megfutamának.
 
Ez Bátori hagyá Petőt Lippa várba,
Nem lőn mit tennie, ő es elindula,
Az királ hada es utánna indula,
Vélik, hogy beglerbék hadával közel volna.
 
1025 Kár lőn, Lippa vára hogy pusztán marada,
Mert ott az főbiró Petőre támada,
Várból ki nem menne, ő maga levágná,
Mert beglerbék ellen ott Pető semmi volna.
 
Ezen megfélemlék, hamar rágondola,
1030 Az öreg álgyúkat tölteté, fojtatá,
Őket ott úgy hagyá, mind elszakadozna,
Lippából kiméne, Bátori után indula.
 
Lippában az álgyúk hamar kisölének,
Csak két öreg álgyúk romolva veszének,
1035 Lippa várába polgárok bémenének,
Megmaradásokról tanácsban végezének.
 
Beglerbékhöz hamar főbírót bocsáták,
Szép ajándékokval megajándékozák,
Az Lippa kulcsával magokat ajánlák,
1040 Beglerbék nagy hada ott Allát kiáltának.
 
Ottan elindula beglerbék utába,
Mint lakóhelyébe szálla bé Lippába,
Hozjá tartozóval császár hatalmába
Foglaltattya vala oly nagy hálaadásba.
 
1045 Csálya várában akkor bészállott vala
Az Mihál Bekovit, ki Ahmat bék vala,
Három agával kétszáz beslia vala,
Száz haramiával Csályában vala.
 
Jó Bátori András Tamáshidán vala,
1050 Az jó Príni Gábriel ott véle vala,
Jámbor Varkucs Tamás Erdőhegynél vala,
Patócsi, Balassi Minyhárt Gyulán vala.
 
Az nagy vitéz Horvát Ferenc az uraknak
Könyörge, egy falka népet hogy adnának,
1055 Csályát meglátnáják, hogyha meghághatnák.
Hallák urak, jó vitézeket bocsátának.
 
Telének hatszázan, Ferenc elindula,
Bátori hadnagya Sismán Ferenc vala,
Patócsi hadnagya Henyei István vala,
1060 Egynéhány lajtrákat ők alkottattak vala.
 
Az vitézek szintén hajnalban jutának,
Csálya oldalára lajtrákat rakának,
Az vitézek gyorsan várba béhágának,
Nagy sok tereket ők ott hamar levágának.
 
1065 Sőt estve terekek vígan laktak vala,
Mert közikben az bék akkort jutott vala,
Örömökben mind hajnalig ittak vala,
Sokan ő ágyokban ott nyakasztatnak vala.
 
Az Mihál Bekovitt ám kézbe akada,
1070 Az jó Horvát Ferenc ölében ragadá,
Hogy ő elevenen királnak adhatná,
De ugyan ölében meglővék és meghala.
 
Sok nyereséggel ők urakhoz menének,
Vitézek ott nagy tisztösségöt nyerének,
1075 Az urak őtőlök ajándékot vőnek,
Kit az vitézöknek szépön megköszönének.
 
Ott beglerbék Lippán sokat nem múlata,
Az vitéz Uluma béköt szép Lippába
Ötezer vitézzel gazdagon otthagyá,
1080 Válogatott népet jó szertartással hagyá.
 
Készölettel jóval vég Temesvár alá
Táborával, álgyúival alászálla,
Jó Losonczi István bátorságba vala,
Az két Kampó véle szép népével ott vala.
 
1085 Valának jó szervel minden szertartásval,
Harcolni kimennek minden bátorságval,
Sok fejeket vesznek, térnek vigasságval,
Terekek nagy sokan veszének hamarságval.
 
Az vitéz Losonczi minden nap kinn vala,
1090 Éppen ő kopjája soha nem marad vala,
Az vitézök között bisztatásba vala,
Kik miatt az harcon sok terek elhull vala.
 
Rajta az beglerbék oly nagy búban vala,
Azért Temesvárat ő töreti vala,
1095 De semmit őnékik nem árthatott vala,
Mert belől bölcs vezér és vitéz ember vala.
 
Az Kis Kampó ám ott vitézködik vala,
Minden nap az harcon kopjákat tör vala,
Mongyák, hogy egy harcon hármat es tört volna,
1100 Vitéssége miatt sok terek veszett volna.
 
Kiméne Losonczi, izene basának:
"Törjön vélem kopját javáért császárnak,
Én es kopjám töröm javáért uramnak,
Jó egésségéjért az Ferdinánd királnak."
 
1105 Nem tetszék beglerbék basának ez dolog,
Nem tuggya szerencse néki ott mint forog,
Éhel az ő népe, oly igen nyomorog.
Jó vitéz Losonczi jó lován jargal, forog.
 
Azon idő közben Nagylakból indula
1110 Az Mehemet fia jó Kamber bék vala,
Kétszázadmagával Makóban bészálla,
Polgárokat mind levágná, végeszte vala.
 
Kamber bék hogy látá, hogy sokan volnának,
Őket elveszteni kevesen volnának,
1115 Titkon elizene szegedi szancsáknak,
Hogy több népet küldgyön, polgárok sokan vadnak.
 
Polgárok megérték, titkon hírt adának
Ott az vidékökre jó vitéz hajdúknak,
Hamar löpödőkből zászlót alkotának
1120 Egynéhány zászlóval Makóra indulának.
 
Vevé hitit az bék makói bírónak,
Ha valami had jőne, néki megmondanák.
Egyszer hozzá méne, mondá, hogy látnának
Szép fejér zászlókat, Makóra lobognának.
 
1125 Szóla az Kamber bék: "Mind császár zászlói,
Segétségöl jönnek az császár szolgái."
Akar eleikben mind kész szerrel menni,
Vélök egyetömben polgárokat levágni.
 
Terekeket az hajdúk elöl találák,
1130 Szintén saranpónál ottan visszahajták,
Az Maros vizére ott őket szoríták,
Vízbe szögdesének, mind ott elburulának.
 
Juta egy hajóval halász, megsegéllé,
Kamber béköt ötödmagával bévevé,
1135 Békével Maroson el-általeveze,
Marok oszporával azt az bék megfizeté.
 
Terek marhát sokat az vízből szedének,
Nagy sok gazdagságot hajdúk ott nyerének,
Várast pusztán hagyák, bolygának, menének,
1140 Többé az várasban lakni ők nem merének.
 
Az Ulama béköt mondom jó Lippába,
Az várost ő tartja nagy szép szabatságba,
Vitézökkel vagyon oly nagy vigaságba,
Senkitől ő nem fél, vagyon hóldoltatásba.
 
1145 Sok hegedős vagyon itt Magyarországba,
Kármán Demeternél jobb nincs az rác módba,
Sokat csélcsap béknek az Lippa várába,
Azt alítja, érte esnék nagy gazdagságba.
 
Az ő hegedőjét főhajtván rángattya,
1150 Az Ulumán néki csuffságba fogadgya,
Minden ajándékval őt meggazdagítja,
Az fogadás hozá őtet nagy koldusságra.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem