Reményik Sándor: Te drága szín!
Te drága szín!
Klorofil - mondja a növénytudós:
Levéli-zöld.
Reménység - mondja a szomorú szív,
S ha elviselt,
Ismét magára ölt.
Zöld, zöld.
Te drága szín.
Tündér-ruha -
Szavakkal szeretnélek
Most körülírni:
Csuda. Csuda.
Sajgó szemem
Sem nap-aranyán,
Sem mennyország-kékjén,
Sem hó-fehérjén
Meg nem pihen.
Minden szín idegen neki.
Levéli-zöld.
Reménység - mondja a szomorú szív,
S ha elviselt,
Ismét magára ölt.
Zöld, zöld.
Te drága szín.
Tündér-ruha -
Szavakkal szeretnélek
Most körülírni:
Csuda. Csuda.
Sajgó szemem
Sem nap-aranyán,
Sem mennyország-kékjén,
Sem hó-fehérjén
Meg nem pihen.
Minden szín idegen neki.
Csak te nem vagy,
Te nem vagy idegen.
Te drága szín,
Már mi mindenem voltál
Mi mindenem:
Betegágyam fölött
Virrasztó-lámpa voltál.
Vad világ-fények elől
Hűs szem-ellenzőm voltál.
Költészetem körül
Árnyékos erdő voltál.
Erdélyi múzsám
Erdő-haja voltál.
Az ifjúságom,
Az ifjúságom
Zászlajának utolsó színe voltál!
Te nem vagy idegen.
Te drága szín,
Már mi mindenem voltál
Mi mindenem:
Betegágyam fölött
Virrasztó-lámpa voltál.
Vad világ-fények elől
Hűs szem-ellenzőm voltál.
Költészetem körül
Árnyékos erdő voltál.
Erdélyi múzsám
Erdő-haja voltál.
Az ifjúságom,
Az ifjúságom
Zászlajának utolsó színe voltál!
1935 április 27
