Petőfi Sándor: SZÍN ÉS VALÓ

Teljes szövegű keresés

SZÍN ÉS VALÓ
 
1
 
Némúl a hangszerek zenéje,
A függöny felrepűl,
S az arcokon kiváncsiságnak
Csendes figyelme űl.
 
És ékes színpadon a múzsa
Kegyelt papnéja áll,
Bájlóbb a kikelet kertjének
Minden viráginál.
 
És oh midőn szavak születnek
Az ajkak bíborán,
Nem, így nem énekel tavaszkor
Pacsírta s csalogány.
 
S mit benne látsz megtestesűlve:
Erény és szerelem;
S a néptömeg, varázslatánál
Kéjtengerré leszen.
 
Hódolva a dicső müvészet
Magasb hatalminak,
Éljenzaj és örömkiáltás
És tapsok hangzanak.
 
De a zajongó nép között áll
Az ifju mereven,
Ah érzeményi zavarának
Nyelvet, szót hol vegyen?
 
Egy új világ nyilik szivében,
Egy új édenvilág,
És benne lángoló szerelme
Az illatos virág.
 
2
 
A barnaleples éj
Nyugalmat osztogat,
De ah! az ifjunak
Nyugalmat az nem ad.
 
Zajló küzdés szivén,
Szerelmi, égető,
Mely tarka gondolat-
Füzért tünődve sző.
 
"El, el! meglátni őt,
Az égi szép szemet.
Amelynek e kebel
Imádó rabja lett;
 
Meglátni a szelíd
Angyalvonásokat,
Melyeknek bájain
Szív és ész elakad;
 
S a tündértermetet,
S a hullámzó kebelt,
Hol a kecs istene
Két rózsatrónt emelt.
 
Meglátni, asszonyok
Legszebbje tégedet,
Minőt az ég csupán
Egyszer teremthetett!"
 
S az ifju elsiet
Szerelme vágyiban
A kedves hely felé,
Hol istennője van.
 
"Ti ablaki fölött
Irígy őrkárpitok!
Pillantanom reá,
O kérlek, hagyjatok."
 
Rejtsétek a szobát
Hiven, o kárpitok!
Szivszaggató, miket
Az ijfu látni fog.
 
Csók és édes szavak...
S szerelmi jelenet...
S o bűn, o förtelem...
Szerelmet.. pénz vehet!
 
3
 
Színházba seregesen tódúl a nép,
Csudálni a müvésznő érdemét;
 
S míg hangja lelkesűlt szivekbe hat:
Új és új érdemkoszorút arat.
 
S az ifju? ... Az ifju tetszés-zaja
Fel-felzeng bájoló játékira;
 
De ah! titkon folyó könyűiben
Kihalt a néma, kínos szerelem.
 
Pápa, 1842. június

 

 

Annotációk
Szövegrészlet kijelölését követően fűzhet hozzá magyarázatokat.
További információk

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT