Madách Imre: Álomkérés
Álomkérés
O dass dem Menschen nichts
Vollkommnes wird.
Gőthe
Vollkommnes wird.
Gőthe
Álmodtam egykoron dicső
S mi égi álmokat !
Mivel sugárzva akkoron
Mosolygni láttalak.
S mi égi álmokat !
Mivel sugárzva akkoron
Mosolygni láttalak.
Felébredék, s hogy esdtem én
Ez álmot újra haj !
Nem ült szivembe bú, keserv,
Se vészt hozó sohaj. -
Ez álmot újra haj !
Nem ült szivembe bú, keserv,
Se vészt hozó sohaj. -
Az álom újra eljöve,
S űdvöt hozott nekem,
Öröknek esdtem álmomat
Öröknek édenem.
S űdvöt hozott nekem,
Öröknek esdtem álmomat
Öröknek édenem.
De elrepült, s orozva áll
E szűnek édene !
Keblem keserve tengerén
Reményt se lelhete.
E szűnek édene !
Keblem keserve tengerén
Reményt se lelhete.
S az álmot esdem ujonnan,
Hogy az örök legyen,
S nyugalmat ott találjak én
A bús enyészeten.
Hogy az örök legyen,
S nyugalmat ott találjak én
A bús enyészeten.
