Kosztolányi Dezső: VÉRES MADARAK
Meddig repültök, merre-merre szálltok,
mikor pihen meg kósza szárnyalástok?
mikor szemükbe rontva és büvölve,
tűzrózsafényt vet az ősz hallgatag.
alvó leányok jégszínű nyakára,
szűz csókukon keresve hűs vigaszt.
visíttok a sivalkodó szelekkel,
fölöttetek az ég, alant a tenger.