Kosztolányi Dezső: MINT A SZEGÉNY TELEFONOS KISASSZONY...
MINT A SZEGÉNY TELEFONOS KISASSZONY...
Mint a szegény telefonos kisasszony,
ki hallja egy nagyváros moraját,
álmatlan életemet úgy virrasztom
és úgy riaszt a sok sugárnyaláb,
sűrű verőfény, szemem törő, kába,
fülem süket a messze éjszakába
és álmodom, mint e szegényke néha,
hogy elpihenek én is boldogan majd
s a telefonban hallom a patakzajt,
lámpámban nézem a fényes mezőt...
ki hallja egy nagyváros moraját,
álmatlan életemet úgy virrasztom
és úgy riaszt a sok sugárnyaláb,
sűrű verőfény, szemem törő, kába,
fülem süket a messze éjszakába
és álmodom, mint e szegényke néha,
hogy elpihenek én is boldogan majd
s a telefonban hallom a patakzajt,
lámpámban nézem a fényes mezőt...
1933
