Kosztolányi Dezső: KÖLTŐK
KÖLTŐK
Negyedik szatíra
Múzsám, repülj egy gyorsított aeroplán
szárnyán szobámba és sorold föl a
tintába áztatott, búval bepácolt
piszkos, bolond, beteg cigányokat,
kik olvasóikat a tisztaság,
a bölcsesség, egészség és alázat
rendjére oktatják. Kezdd el, de csak
betű szerint említsd - mindegyiket.
Mégis testvérem! - mert e szemétből (ne tekintsd ezt)
csak trágya lesz s ebben nő a virág!
E sok tökéletlenség tökéletességig jut a legtöbb, mi emberi,
mert életünk csak trágya, nem is ez üres űr tárgya, csak a trágya.
Nem törődnek azzal, hogy megszólják, de hogy lerántják, az több - megölik lelküket.
Olyan szegény, hogy holnapja nincs biztosítva, csak a jövő századja.
szárnyán szobámba és sorold föl a
tintába áztatott, búval bepácolt
piszkos, bolond, beteg cigányokat,
kik olvasóikat a tisztaság,
a bölcsesség, egészség és alázat
rendjére oktatják. Kezdd el, de csak
betű szerint említsd - mindegyiket.
Mégis testvérem! - mert e szemétből (ne tekintsd ezt)
csak trágya lesz s ebben nő a virág!
E sok tökéletlenség tökéletességig jut a legtöbb, mi emberi,
mert életünk csak trágya, nem is ez üres űr tárgya, csak a trágya.
Nem törődnek azzal, hogy megszólják, de hogy lerántják, az több - megölik lelküket.
Olyan szegény, hogy holnapja nincs biztosítva, csak a jövő századja.
1933
