Selmecz, (Schemniczium, Schemnicz, Stiavnicza)
Selmecz, (Schemniczium, Schemnicz, Stiavnicza), Hont vmegyében, legnevezetesebb s igen régi szabad királyi bányaváros, Bécstől 33, Pesttől 20, Körmöcztől 4, Kassától 29 mfdnyi távolságra. Fekszik magas kősziklás hegyek közt, részint ezeknek oldalában, részint az ezektől formált szűk völgyben, a földközi tenger szinén felül 2172 lábnyomnyival, és igy 195 lábbal magasabban mint Pest. Levegője a bányákból kifolyó víz, és a sok hutákból emelkedő füst, gőz miatt nem igen egészséges; azért lakosai közt nem csak halvány képüek, hanem golyvások is számosan találhatnak. Határja hegyes, vőlgyes, kősziklás. Főbb hegycsucsai, honnan gyönyörü kilátások esnek: 1) a Kornberg, egy költséges víz csatornával; 2) Zsitna; 3) a kopasz, kősziklás Hechelstein, mely pestis idején menedék helyűl szolgált a lakosoknak; 4) Paradicsom, 5) a csucsos tetejű Kalvaria hegye. Alkotó részei ezen hegyeknek: a nemes érczeket magában foglaló porphyr, csillámpalakő (Glimmerschiefer), anyag palakő, grauvacke, kvarcz, kovamárvány, fekete csillám.
Áll a város a tulajdonképen való Selmeczből, és 4–1/2–3/4 órányi távolságra fekvő utczákból vagy külvárosokból, melyeknek nevei: Hodrusbánya, Schüttersberg, Steffolto, Szigliszberg, s mindenik különös plebániát formál. Jelesebb épületei: 1) a régi vár, melly most fegyvertárul szolgál; 2) a négyszögletű pompás ujvár, ütő-órával; 3) a kamara ház, egy roppant szép épület: itt lakik a kamara-gróf, s itt van a fő számadói hivatal, pénztár, probiergaden kanczellária; 4) a három emeletű városház, mellynek levéltárában mindenféle ezüst és vas bánya műszerek tartatnak, s nagy ünnepek alkalmával ezekkel felékesitve jelennek meg a bányászlegények; 5) a magosház, sóházzal együtt; 6) a Hellenbach palota. Szentegyházai közül nevezetesek: a) kath. paroch. templom, b) a régi jesuiták temploma; c) Sz. Anna temploma, d) Boldogságos Szűz temploma, e) evang. anyaszentegyház, f) a magas hegyen épűlt kalvária elragadó gyönyörü kilátással, honnan némellyek ezt egész országban legszebbnek tartják. Itt emlitést érdemlenek a hegy tövében lévő tót templom, 2 szomszéd kápolnával; hátrább a hegyoldalban az ugynevezett szent lépcsők, hol különféle reliquiak tartatnak; ismét feljebb egy kősziklába vágott kápolna, mellyben Üdvezítőnk tömlöczbeli gyaláztatása ábrázoltatik; a hegy legfelsőbb tetején végre a német szentegyház 2 magas bádogos toronnyal, s háta megett lévő kápolnával, mellyben megváltónknak teste egy koporsóban tartatik.
Selmeczen lakik: 17,000 lélek, mellynek 4/5 kath., 1 1/5 evang., 33 ref. Mind ezen tót és német ajkú lakosok 3 osztályra szakittatnak el. Az első osztályhoz tartoznak az ugy nevezett bányász polgárok (Waldbürger) kiknek kötelességökben áll a bányamiveltetésben részt venni; minél fogva ők különös kiváltságokkal, nevezetesen szabad bormérési joggal élnek, s tulajdon Előljáróság alatt állnak; a második osztályt a mesterségeket, kereskedést s más polgári élet módot folytató lakosok; a harmadikat végre a bányász legények (Knappen) teszik, s mint egy 5000-en vannak. Ebből kitetszik, hogy a Selmecziek fő élelmöket bányájukban találják, mellyek kimerithetlenek lévén (Delius k. tanácsos és oktató szerint 1740-től 1773-ig 70 millio arany és ezüst forintra ment a bánya nyereség, jelenleg is 100,000 márka (500 mázsa) ezüstöt s mintegy 4 mázsa aranyat adnak esztendőnkint, bele számitván t. i. Selmecz környékén létező minden bányákat: és 10,000 embernek nyujtanak kenyeret s táplálékot. De igaz is hogy a selmeczi bányászság olly tökéllyel, olly okossággal folytattatik, hogy ezt a hires saxoniai se mulja feljűl. Csudálkodásra gerjesztik a vizsgálódót azon számtalan mesterséges erőművek, mellyek éjjel, nappal, tűz víz segedelmével mozgásban tartatnak, s mellyek az érczeket, s a vizet a bányákból iszonyu mélységről hozzák fel világosságra. Ezen erőművekre bocsátott víz némelly hegytorkolatokban gyűjtetik öszve, s vagy a hegy gerinczén, vagy földalatti csatornákban vezettetik kitűzött czéljához. Minden müvelésben tartott bányáknak felét kamarai és királyi költséggel dolgozzák; fele pedig privátusoké, kik fát és puskaport a kamarától kénytelenitetvén venni, s igy kőltségök nagyobb lévén, csupán a jobb reménységű bánya-üregeket művelhetik. Leggazdagabb bánya-üreg (Schacht) mindenek közt az István nevü, melly most is, noha már 400 dolgost kell bele rendelni (ezelőtt jóval kevesebbet) esztendőnként 200,000 f. tiszta nyereséget nyújt. Ezüstön, aranyon kivül ásnak itt továbbá kevés rezet, és vasat, sok ónat s a t. és vitriolt főznek. – A bányászokat követik szorgalomban a többi polgárok is; mert itt mindennémü s jó mesteremberek találtatnak, kik közt különösen a pipacsinálók érdemlenek figyelmet, s a selmeczi cserép pipa valóban a legjobbnak tartatik egész hazánkban.
A mi jegyzésre méltóbb viszontagságait, történeteit illeti Selmecznek, ezek röviden igy következnek: Első épitői s lakosai e városnak Morvák voltak, s minthogy lakhelyeik nyomait most is láthatni egy hegyen. Sz. István németeket hivott ki bányaművelésre, s ez virágzó karban is volt egész IV. Béla idejéig, a mikor a Tatárok a várost egészen elpusztitották s felégeték, a lakosok széljel szóratva sürü erdőkben rejtőztek el. Ezen elszéledt lakosokat IV. Béla nagy nehezen vissza édesgette, jeles kiváltságokkal megajándékozta, s az ezekről szóló okleveleket németnyelven adá ki, melly annyival különösebb, hogy azon időkben illyenek csupán deák vagy görög nyelven irattak.
1. Lajos Gerad, Karlik, Siegelsberg, Seken, Kulpach falukat a városnak adja. – Zsigmond alatt a Hussiták itt nagy nyughatatlanságot okoztak; továbbá Erzsébet királyné Giskrát tett fő bánya-felügyelővé. – 1442-ben szenvedt a Rozgonyi László seregétől. – II. Lajos idejében szépen virágzott a bánya müvelés, hatalmasan pártfogoltatván a szorgalomnak ezen ága. Ugyan ezen király adott a szegényebb polgároknak ugynevezett Moratoria levelet, nehogy őket a hitelezők tüstént kivetkeztethessék. – Rudolf 1572-ben királyi várossá tette. – 1680-ban maga körűl kőfalat emelt, melly 40,000 ftba kerűlt, s mellynek nyomai maig is látszanak. – Rákóczy Ferencz elfoglalván a bányavárosokat és igy Selmeczet is: zendűlés ütött ki, mivel a bányász legényeket réz pénzzel akarták fizetni. – 1710-ben 6000 embert ragadt el a pestis. – 1760-ban a bányász akadémia felállítatott s 1809-ben az erdőszeti oskola is hozzá járula. 1849. januárban itt vonult keresztül Görgey 27,000 főnyi seregével.
