Ér-Selind
Ér-Selind, magyar falu, Bihar vmegyében, térségen, Debreczenhez 3 mfd. Ut. p. Ér-Semjén. Lakja: 650 lélek, kik kevés ref. és zsidót kivéve görög katholikusok, s eredetre nézve oroszok, de már csak az öregek tudják még e nyelvet, mindnyájan elmagyarosodtak, tornyos anyatemplommal, s Fráter Bertalan urnak csinos lakházával. Határa lehet mintegy 4000 hold, mellyből urbéri föld és kaszálló 626 hold 3 fordulóra használva, urb. legelő 253 1/8; a váradi deák káptalan erdeje derék, de nem nagy; szőlője nincs; rétjei jók és sok szénát teremnek. A határt egy Krasznából kifolyó szakadék futja át, és Balázsgát nevü patak, melly a bagaméri erdőből eredvén, itt szakad az emlitett folyóba, s a legnagyobb szárazságban sem szárad ki. Van itt a rétek között egy 4 öl magas, 20 öl hosszu s széles domb, melly Törvényes-dombnak neveztetik, s benne számtalan emberfők, nyakcsontok, de más emberi csontok nem találtatnak; honnan az idevaló nép véleménye az: hogy hajdan az emberek itt itéltettek és nyakaztattak le. Földe igen termékeny minden gabonanemre nézve. Birja 1/2 a váradi deák káptalan 1/2 Fráter Bertalan, Alajos, Miklós, Tamás, Boér Lajos, Péchy, Ormós, Miskolczy, Szunyogh, özv. Kölcsey Sámuelnő, Chernel, Gulácsy, Vay, Ilosvay, Dobozy, Martinides, Sárközy s más Fráter nemzetségbeliek.
