A Felsőrutkai Ruttkay család kihalt bárói (rozvadzi) ága.
A Felsőrutkai Ruttkay család kihalt bárói (rozvadzi) ága.
Nagy Iván ismerteti a Ruttkay-családnak a Turóci Registrum adatai alapján általa összeállított XIII–XIV. századbeli leszármazását, azonfelül még egy családfát közöl, melyet a családnak egy tagja a múlt század elején készített, amelyről azonban megjegyzi, hogy annak csupán a korunkhoz közelebb eső XVIII–XIX. századra vonatkozó részét tartja elfogadhatónak, mert ez a családfa, forrás és évszám megjelölése nélkül, puszta neveket sorol fel.* A családnak a XVII. század végén és XVIII. század elején Trencsén vármegye közéletében szerepet játszó, bárói rangra emelt, azóta kihalt rozvadzi ágát röviden említi ugyan, de leszármazását nem adja.* Ennek az ágnak megalapítója Ruttkay István volt, aki Lovasberényi Bársony Borbálával kötött házassága révén megszerezte családjának a Trencsén vármegyében fekvő Rozvadzot az ottani kastéllyal,* azonkívül birtokrészeket a trencsénmegyei Nagy-Bíróc, Szedlicsna, Bobrovnik, Kis-Sztankóc, Melcsic, Zlatóc, Felső- (most Nemes)-Lieszkó községek határában és két kőházat Trencsén városában, Nyitra vármegyében pedig Patvarócot a hozzátartozó Majerszka-pusztával és brunóci részbirtokkal.* Ezzel megvetette családja vagyonának és emelkedésének alapját. A fentemlített trencsénmegyei javakat I. Ferdinánd király adományozta 1554-ben Rátóti Gyulaffy Sárának, Horvatinovics Bertalan özvegyének,* kinek gyermektelen halála után azokat nővére, Bársony Jánosné, Gyulaffy Zsófia, örökölte s ennek révén jutottak előbb a Bársony-, majd ettől a Ruttkay-család birtokába.* A nyitramegyei javak eredetileg a Patvaróczy-család birtokai voltak és ugyancsak házasság útján szállottak a Bársony-családra.* A jogutódlás az alábbi leszármazás szerint alakult:
Magyarország családai, V. 827. Ehhez néhány legújabbkori adatot fűz még Kempelen: M. nemes családok, IX. 182.
U. o. V. 835.
Ernyey József «Morvaország magyar urai» című cikkében (Turul, 1926. 12.) tévesen helyezi Rozvadzot és Patvarócot Morvába (1. az 1907. évi Helységnévtárt). A Bársony-család ott Chaikovitzon volt birtokos, de Bársony András morvaországi ingatlanát 1603-ban elcserélte a holicsi járásban, Kátó községben fekvő zsellértelekért (Adamóczi Ambió-cs. ltra.).
Osztályos egyezség. Rozvadz, 1738. III. 31. (U. o.)
Eredeti adománylevél. Pozsony, 1554. IV. 18. (Reviczky-cs. ltra. Orsz. Levéltár.)
Fejérkövy István kir. helytartó iktató parancsa a nyitrai kpthoz. Pozsony, 1594. IV. 1. (U. o.)
Follajtár József: A Patravróczyak. Turul, 1910. 168.
Gyulaffy Zsófia, Bársony János
Bársony Zsigmond, Patvaróczy Ilona
Bársony András, Csizovszky Ilona*
Bársony Borbála, Ruttkay István
Bársony Zsigmond, Patvaróczy Ilona
Bársony András, Csizovszky Ilona*
Bársony Borbála, Ruttkay István
A Csizovszky-család nemességét 1655-ben hirdették ki Nyitra vármegyében. (Vármegyei jkv. 424. 1.)
Az ágalapitó Istvánnak csupán szüleit ismerjük. Atyja, András 1610 körül születhetett, mert már II. Ferdinánd király idejében jegyző, III. Ferdinánd és I. Lipót alatt pedig titkár volt a pozsonyi udvari kancelláriánál.* Nejének, Iványi Borbálának hagyatékán gyermekei 1681-ben osztoznak.* Öt gyermeke maradt: Ignác, esztergomi kanonok, Ferenc altárnokmester, György, a pozsonyi harmincadhivatal ellenőre, Anna-Zsuzsánna, Fronck János pozsonyi kamarai tanácsos neje és a már emlitett István.* Ez utóbbi ismételten volt Trencsén vármegye alispánja* és mint ilyen, gróf Illésházy György főispán unszolása ellenére, vonakodott Thököly pártjához csatlakozni.* Királyhű magatartása bizonyára nem csekély mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a pozsonyi királyi udvari kamara tanácsosa,* 1708-ban báró,* majd 1712-ben, III. Károly koronázásakor, aranysarkantyús vitéz lett.* Kétszer nősült. Első nejétől, Bársony Borbálától egy fia és négy leánya maradt.* Gróf Eszterházy Katalinnal, előbb gróf Balassa Péter, majd báró Pinnyey 44János alnádor özvegyével 1713 után kötött rövid házasságából nem született gyermek.*
Ruttkay András fiának, Ferencnek, halotti búcsúztatója. (A. Ambró-cs. ltra.)
Osztályos egyezség. Pozsony, 1681. VIII. 8., 1682. II. 7. és 8. (U. o.)
Fentemlített halotti búcsúztató.
U. o. és számos vármegyei kiadványon.
A trencséni jezsuita kollégium rektorának tanusítványa, 1683. X. 27. (A. Ambró-cs. ltra.)
Ügyvédvallás, Drietoma, 1702. XI. 30. Pozsonyi kamara határozata, 1703. I. 27. (A. Ambró-cs. ltra.)
L. R. XXVIII. 127.
Királyi meghívó. Bécs, 1728. III. 1. Esztergomi káptalan, 1714. II. 9. (A. Ambró-cs. ltra.)
L. R. idézett helye. Ruttkay István saját és gyermekei nevében az esztergomi kpt. előtt 1714. II. 9. tiltakozik Tarnóczy István intézkedése ellen. (U. o.)
Gr. Eszterházy Katalin végrendelete. Rozvadz, 1715. III. 20. (U. O.)
Egyetlen fia, báró Ruttkay József, aki ugyancsak Trencsén vármegye alispánja és kamarai tanácsos volt,* 1732-ben vette nőül báró Ghillányi Esztert, báró Ghillányi János és Fesztetics Erzsébet leányát.* 1737-ben halt meg.* Teréz leányukkal, báró Révay János nejével, sírba szállott a Ruttkay-család bárói, rozvadzi ágának utolsó sarja.
Határjárás. Kis-Sztankóc, 1736. XI. 21. (Reviczky-család ltra. Orsz. Levt.)
Házassági szerződés. Vágújhely, 1732. X. 25. (A. Ambró-cs. ltra.)
Osztályos egyezség. Rozvadz, 1738. III. 31. (U. o.)
József nővérei közül Júlia Rajmanus Péterhez,* Borbála Bossányi Gáborhoz* ment nőül; Magdolna és Katalin* hajadonok maradtak. István fivéreinek leszármazóit – Ferencnek Imre és Antal fiait kivéve – nem ismerjük, de hogy voltak, kitünik Nagy László ezredes özvegyének, Ruttkay Teréznek a pozsonyi káptalan előtt 1794. február 8-án tett rendelkezéséből,* melyben a nyitrai Alsóbotfaluban lévő birtokát «vér szerint való» rokonaira, báró Révay Terézre és ennek férjére hagyja, akiktől ínségében lakást, élelmet, sőt pénzsegélyt is kapott.
Ld. a 17. sz. jegyzetet.
Bossányi Gáborné, Ruttkay Borbála végrendelete. Trencsén, 1731. IV. 15. (U. o.)
Ruttkay Katalin végrendelete. Trencsén, 1750. II. 9. (U. o.)
Eredetije u. o.
A bárói ág címerének leírását közli dr. Áldásy Antal.* Leszármazását az alábbi tábla mutatja:
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei, IV. 344
Ruttkay András, Iványi Borbála † 1681 előtt; Ignác † 1681 előtt; Ferenc 1681, 1. Gusich Mária-Magdolna, 2. Szlavniczai Sándor Mária; István 1681. 1708-ban báró, 1. Bársony Borbála † 1714 előtt, 2. Gr. Eszterházy Katalin; György 1681; Anna-Zsuzsánna 1681, Frocnk János; 1-től Imre; Antal; 1-től József 1737, báró Ghillányi Eszter; Teréz, báró Révay János esk. 1759; Teréz 1760–1840, gróf Csáky Lajos-János 1758–1831; Julia † 1732 előtt, Bossányi Gábor; Borbála 1731, Rajmanus Péter; József; Magdolna † 1750 előtt; Katalin † 1750;
Kj. J L.
