HIVATALOS ÉRTESÍTŐ A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
94HIVATALOS ÉRTESÍTŐ
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A M. KIR. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR GYARAPODÁSAIRÓL.
A m. kir. Országos Levéltár anyagának évi gyarapodásairól közölt jelentések az előző években főképen családi levéltárak letéteményezéséről szóltak. A családi letétek értékes gazdagodása mellett ebben az évben elsősorban személyi levéltárak ajándék, illetve vétel útján történt megszerzéséről kell beszámolni. Úgy látszik, egyre inkább tudatossá válik társadalmunkban, hogy közéleti férfiaink történelmi jelentőségű irathagyatékának legméltóbb őrzőhelye az Országos Levéltár.
E személyi levéltárak közül időrendben az első gr. Zichy Ferenc cs. kir. országos főbiztosnak irattára, amely az 1849-es eseményekre, a magyar főnemesek szerepére és Haynau intézkedéseire szolgáltat eddig ismeretlen adatokat. – Ottlik Iván földmívelésügyi államtitkár bizalmas memorandumai és levelezése, tervezetei, aktajegyzetei az 1914–1918-as világháború előtti évtizedek gazdaságpolitikájára, főleg a vámtarifa-tárgyalásokra vetnek éles fényt. – Petneházy Boldizsár kir. ítélőtáblai bíró följegyzései az 1918/19. évi felvidéki cseh megszállásra vonatkoznak. – Mattyasovszky Miklós OFB tanácselnök hagyatéka a Darányi Ignác-, majd a Rubinek–Nagyatádi Szabó-féle földreform gazdasági és pénzügyi előkészítésével, az állami telepítésekkel és a telepített birtokok igazgatásával kapcsolatos fontos bizalmas iratokat foglal magában.
Tudománytörténeti jelentőségűek néhai Fejérpataky László egyetemi tanár, nemzeti múzeumi főigazgató személyi okmányai, levelezése és levélfogalmazványai.
A személyi levéltárak között legterjedelmesebb Porzsolt Kálmánnak, a Népszínház volt igazgatójának irathagyatéka. A néhány darab XVIII–XIX. századi családi irat között értékesek Porzsolt Kálmán atyjának a keszthelyi gazdasági akadémia előadásairól készített jegyzetei az 1840-es évekből. A levéltár zöme azonban a századforduló s az utána következő évtizedek társadalmi, irodalmi és színházi életének megismeréséhez nyújt adatokat. A levéltárnak ez a része túlnyomólag a Népszínház hivatalos irataiból, szerződésekből, számadásokból, valamint színészekkel, színésznőkkel és a Pesti Hírlapban megjelent Esti Levelek olvasóival folytatott levelezéséből áll.
A családi letétek közül kiemelkedik a gróf nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay-család deregnyői ágának levéltára. Hatalmas irat anyaga – benne 360 középkori oklevél – a XIV. századtól a XIX. századig tartalmaz a családi birtokok fekvése szerint Liptó, Nyitra, Hont, Nógrád, Gömör, Abauj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Bihar, Szabolcs, Külső-Szolnok és Pest vármegye területére jelentős, javarészt gazdaság- és társadalomtörténeti, illetve megyetörténeti adatokat. A levéltár XVIII, századig terjedő, birtoktestek szerint rendezett, lajstromozott részében a Lónyay-családdal rokonságban lévő több más családon kívül főként a Bagossy-, Bárczay-, Battik-, pulyai Bükk-, Csemniczky-, Daróczy-, Deregnyei-, gr. Forgách-, Földváry-, Füzesséry-; pongyeloki Galambos-, Girinchy-, Hauptfleisch-, Pálóczi Horváth-, Kubinyi-, Lossonczy-, csebi Pogány- és a négyesi Szepessy-családokra vonatkozólag is találunk sok iratot. A rendezett levéltárhoz csatlakozó XVIII–XIX. századi, igen nagy, elenchus nélküli rész percsomókból, kéziratokból, családi naplókból és birtoktérképekből áll.
Ideiglenes letétként került az Országos Levéltárba a báró radványi és sajókazai Radvánszky-család nagyrészt elenchizált sajókazai levéltára. 80 középkori oklevelen kívül főként XVII–XVIII. századi iratokat foglal magában, amelyek a család nógrád-, hont-, zólyom- és szepesmegyei birtokaira vonatkoznak. Rokoni kapcsolatok révén jutottak a levéltárba a Berzeviczy-, Csetneki-, Ewdenffy-, Görgey-, Kassay-, Luby-, Máriássy-, Névery-, Palugyay-, Putnoky-, Szent-Iványi- és Ujfalussy-családok egyes iratai. A letét legértékesebb része Radvánszky Jánosnak, II. Rákóczi Ferenc belső titkos tanácsosának, Zólyom vármegye főkapitányának és az egyesült rendek kincstárnokának a kuruckor történetére jelentős levelezése.
Ugyancsak felvidéki – turóc-, liptó- és nyitramegyei – vonatkozású a thuriki és komjáthnai Thuránszky-család levéltára. Legkorábbi oklevele 1278-ból származik, s ezenfelül még 21 középkori oklevelet tartalmaz, a levéltár anyagának javarésze azonban XVII–XVIII. századi. Közöttük Luby, Okolicsányi, Rády, Záborszky, Zmeskál családi iratok is vannak.
95Jelentős gyarapodást jelent a gr. Wimpffen-család eddig Bozsokon őrzött levéltárának örökletétbe helyezése. A család birtokai a XVII–XVIII. században Flandriában, Lotharingiában, Luxemburgban és a Franche Comtéban feküdtek, ezért a levéltár anyaga jobbára e területekre, a Wimpffenekkel rokon br. Mareschall-, Maes- és más, főként flandriai családokra vonatkozik; a. XIX. századi iratanyagban a legnevezetesebb gr. Wimpffen Felixnek, az Osztrák-Magyar monarchia londoni, párizsi és római nagykövetének az 1860-as évekből való személyi levéltára.
Meg kell emlékeznünk még a letét, vétel illetve ajándékozás útján megszerzett kisebb iratcsoportokról és egyes darabokról is. Ide tartoznak a liptómegyei potturnyai közbirtokosság XVII–XVIII. századi iratai, a szenterzsébeti Szakáts-, a Korodini- máskép Berdóczy-, a Palásthy-, a Pottornyay-, a Szentiványi- és a Vitális-családok levéltárának kisebb töredékei, az eperjesi vargák 1427. évi céhiratának újkori másolata, Torda város 1614. évi privilegium a Bethlen Gábor fejedelemtől, a vágbesztercei uradalom 174. évi urbariuma, Csíkszék, valamint Berete abaujmegyei község XVII–XIX. századi birtokjogi történetére vonatkozó töredékes iratok, Tunyogi József kolozsvári jogi tanár naplója az 1819/20. évi pesti és bécsi tartózkodásáról, valamint a bácsmegyei kobili és bodgyáni görögkeleti szerb kolostorok határjáró oklevelei Mária Terézia 1758. évi december 14-én privilegiális formában kiadott átiratában.
Ez évben kiegészítésekkel gyarapodott a Paksy-, a gr. Ambrózy-, a gr. Teleki-, a gr. Széchenyi-, a Baranyay-, a Bittó-, a Szinyei Merse-, a Dalmady-, a Bor-, a Pasztélyi-, az Etrekarcsai Lukáts-, valamint a Básthy-család és a hőgyészi uradalom levéltára.
A hazai címereslevelek gyüjteménye vétel, illetve letét útján a következő darabokkal bővült: 1603. május 15. Prága. Rudolf király címeres nemeslevele Daróczy Ferenc és testvérei, Gáspár, Katalin, Krisztina és Erzsébet részére. – 1609. április 23. Bécs. II. Mátyás király címeres nemeslevele Galambas István, Galambas Zabo János és Péter, valamint Galambas Kys István számára. – 1618. március 14. Pozsony. II. Mátyás király címeres nemeslevele Perlaki Horuatth István és felesége Margit, gyermekei: Kristóf, István és Erzsébet részére. – 1618. november 3. Kolozsvár. Bethlen Gábor fejedelem címeres nemeslevele Szakacz János számára. – 1624. január 18. Besztercebánya. Bethlen Gábor fejedelem címeres nemeslevele nagyszőllősi Tőrsők István és Gábor részére. – 1631. november 18. Bécs. II. Ferdinánd király címeres nemeslevele Gonda Balázs és fiai: János, Márton és István számára. – 1642. december 13. Bécs. III. Ferdinánd király címeres nemeslevele Somogy István részére. – 1801. augusztus 7. Bécs. I. Ferenc királya temesmegyei Kiss-Falu máskép Engelsbrunn községet Pigetti Istvánnak adományozza. Az oklevélre a Pigetti-család nemességét elismerő temesmegyei kihirdetési záradékot rávezették. – 1896. november 29. Budapest, I. Ferenc József király nagy-lónyai és vásáros-naményi Lónyay Elemérnek és Gábornak a magyar grófi rangot adományozza. – 1917. szeptember 21. Bécs. IV. Károly király hercegi rangemelő és címerbővítő oklevele gr. Lónyay Elemér számára.
A Wimpffen-család levéltárával az Országos Levéltárba került hat külföldi címeres nemeslevél, köztük azonban négy csak másolat. Ezek: 1540. július 6. Bruges. V. Károly császár címeres nemeslevele Houst Antal számára, Luxemburg város 1616. november 24-i átirásában. (Hiteles másolat.) – 1580. július 6. Prága. Rudolf császár címeres nemeslevele Musiel Claudius részére. (Hiteles másolat.) – 1611. június 29. Nancy. Henrik lotharingiai herceg címeres nemeslevele De la Saulx Lajos részére. (Hiteles másolat.) – 1645. március 14. Madrid. Fülöp spanyol király címeres nemeslevele Weckert Herman számára. (Hiteles másolat.) – 1721. november 25. Bécs. VI. Károly német-római császár címeres nemeslevele Lanser János Henrik részére. – 1765. október 2. Bécs. Mária Terézia királynő címeres nemeslevele Mareschal János Károly és testvére Jakab Ágoston Ignác József számára.
