VI. Nagyszombat.
VI. Nagyszombat.
A «Kis Rómá»-nak is nevezett Nagyszombat a XVI. század közepétől jelentős szerepet kezd játszani a magyar városok sorában. A török idő alatt falvai között székelő esztergomi érsekek nagyban voltak fellendítői a művészeti és kultúréletnek. Ugyanekkor számos főúri család is telepedett ott meg és a város több országgyűlésnek is volt a színhelye. Ezek következtében az ottani kultúrélet igen fellendült s a művészetek egyes ágai is csakhamar virágozni kezdtek.
Azon szerencsés körülmény folytán, hogy a nagyszombati ötvöscéh iratainak jelentősebb része a céh díszes ládájával együtt az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum őrizetében napjainkig fennmaradt, a nagyszombati ötvöscéh XVII–XVIII. 26századbeli életéből közelebbi adatokat is bírunk.*
Mihalik Sándor: Nagyszombati ötvösmesterek a XVI–XVIII. századból. Múzeumi és Könyvtári Értesítő XI. (1917) Évf.
Az 1590-ben alakult ötvöscéh magyar szellemű s jóformán kizárólag magyar mesterekből áll céh volt. A reánk maradt céhirományok régi feljegyzései mind magyarul vannak írva. 1622-től 1717-ig közel félszáz mestert említenek az egykorú iratok, úgyhogy a nagyszombati ötvösség életére a közeli Pozsony ötvöscéhe nem igen volt bénító hatással.
A nagyszombati ötvösök alábbi pecsétje az ottani ötvöscéh azon, 1717-ből eredő punctumai-nak* a végére van ütve, amely szabályzat az 1590-ben kiadott articulusokat módosítja és kiegészíti.
Ezen punctumokat mindazon nagyszombati ötvös aláírta, aki akkor, vagyis 1717-ben a céh kebelébe tartozott. Ezek sora a következő: Samarja˙ Dániel, Debreczeni István, Biszony János, Nagy Máttyás, Hans Georg Drescher (vagy Deksher?), Szalaj Ferenc, Tolnai István, Szegedy János, Keleczini Farkas.
A kis, 2 cm átmérőjű pecsétet hármastagolású gyűrű övezi. Latinbetűs legendája:
CECHA AVRIFABRIVM TIR(NAVIENSI)S
A szóközökben négyeskarélyú virágdíszek. A belső mezőben 14 küllőkerék, középpontjában kehellyel.
A nagyszombati ötvösök pecsétjének érdekességet eredetisége ad. Ezt készítője a lokális attributomok ügyes alkalmazásával érte el. A pecsétben szereplő kerék ugyanis a város címeréből van kölcsönözve és annak egy fontos része. Nagyszombat városának pecsétjét tudvalevőleg egy kerék és az annak középpontjában levő Krisztusfej alkotja.
A városi pecsét alapján szerkesztett nagyszombati ötvöscéhpecsét ilykép nem tart rokonságot a magyarországi ötvöscéhek azon pecsétlőivel, amelyek szinte stereotíp módon, trébelő szenttel vagy mesterrel vannak képezve. Azon ritka és kevésszámú céhpecsétjeink sorába tartozik tehát, amelyek eredeti, önálló és szellemes probléma-megoldásaikkal tűnnek ki.*
A nagyszombati ötvöscéh pecsétje azzal a hasonló elgondolással van megszerkesztve, mint amivel a nagyváradi ötvösök szép megoldású, XVI. századi pecsétje készült. Ennek a paizsában a városi címerből vett két bárd között ugyancsak kelyhet találunk. A pecsét felirata a következő: SIGILVM AVRIFABRORVM VARADIEN(SIS). Ráütve a nagyváradi ötvösöknek 1563. dec. 2-án kelt azon levelére, melyben a kolozsvári ötvösöknek a hozzájuk intézett céhügyi kérdésekre válaszolnak. Az Erdélyi Múzeum levéltárában.
