MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA. LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ.
95MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁRA.
LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ.
LEVÉLTÁRI ÉRTESÍTŐ.
A levéltári osztály 1926-ban négy új családi levéltárral gazdagodott, úgymint: a gr. Hugonnay-, Komoróczy-, Bököny-, végül a gr. Koller-, br. Vajay- és Paluska-családok levéltárával. A két első letét útján, a Bököny-család levéltára Buday András szikszói földbirtokos ajándéka révén, az utolsó pedig vétel útján került a levéltárba.
A Molonyay-család levéltára kivételével valamennyi levéltárat feldolgozta az osztály, még pedig az eddigi egyszerű borítékolási eljárást túlhaladva, részletesebben, sőt a Bököny-, gr. Hugonnay- és részben a Komoróczy levéltárat is darabszám szerint regesztázta. Ugyancsak feldolgozta a még 1925-ben letett Szilassy és Abaffy, valamint a hg. Odeschalchi Artur ajándéka révén a levéltárba került Vellesz-család levéltárát is. Az utóbbi három levéltár rendezésénél figyelemmel voltunk a régi feldolgozásra és személyek, valamint birtokok szerint időrendben csoportosítottuk az iratokat.
Alábbiakban egyenkint adjuk az egyes levéltárak, valamint a Vác városi anyagnak rövid ismertetését. Az igen becses anyagot tartalmazó Malonyay-Koller-Vajay levéltárat annak teljes feldolgozása után ismertetjük.
A szilasi és pilisi SZILASSY-család levéltára, mely nemrég került a Nemzeti Múzeum levéltárába, számra nézve nem tartozik a legkisebb családi letétek közé. Több mint nyolcezer darabból áll. Legrégibb oklevele 1335-ből való. A család a XV. században kezd szerepelni. E szereplésére azonban csak gyér adatok világítanak, mert középkori oklevelinek száma alig több 30 darabnál, azok sem mind a családra vonatkozók. Ugyanezt kell mondanunk a levéltár XVI–XVIIl századbeli állagáról is. A XVIII–XIX. századi anyag teszi legnagyobb részét a levéltárnak. Főkép Szilassy József septemvirnek kiterjedt levelezése, gondossága, vagyonának gyarapítása, három felesége révén a kezéhez került birtokokra vonatkozó iratok összegyüjtögetése duzzasztotta meg a levéltár anyagát.
Geográfiailag Pest és Nógrád megye történeti viszonyaira nyujt elsősorban tájékozást a levéltár a következő birtokok kapcsán: Pánd, Vasad, Csév, Lőb, Tete, Farkasd, Tetétlen, Nyáregyháza, Losonc, Tugár.
A család házasság révén egy csomó köznemes-családdal jutott érintkezésbe, amelyek közül a kutató utalást talál a br. Inczédy, Nagyréti Darvas, Mocsáry, zsoldos, Pilinyi, Szántói Szabó, Benkovics és Egry családok egyes tagjaira.
Az együttbirtoklás rendszerint határpöröket szokott felidézni a szomzédok között, vagy zálogos inscriptiókat, a vásárlások különböző formáit. Így kerültek érintkezésbe – és találhatunk adatokat a Gyürky, gr. Ráday, gr. Beleznay és Kántor-családokra.
A levéltár egy része, mikor hozzánk került, néhai Szilassy Aladár által átment már valamelyes előleges rendezésen. Ez a rendezés a család tagjaira és a birtokokra volt tekintettel. Ezt a rendet mi nem kivántuk megbontani. Az átvett anyag másik részét, mely a rendezésnek semmi nyomát nem mutatta, évek szerinti sorba szedtük. A levéltár 8044 darabból áll.
A VELLESZ család levéltára a kisebb gyüjtemények közé tartozik. Állaga 2455 drb. A család birtokállománya Bars-megyében volt: Bélád, Kisherestyén, Cseke voltak a főbbek. A levelek nagyobb része a XVIII–XIX. századból való. Családtörténeti szempontból hasznos adatokat nyujtanak a Bossányi-, Gyárfás, Diósy, Jónás, Balgha, Bodó, Trszyánszky, Jezerniczky családok XVIII. századi vonatkozásaira.
AZ ABAFFY-család levéltára, melyet Abaffy Miklós helyezett letétbe, szintén bizonyos mértékben rendezve került a levéltári osztályba. A levéltár anyagának egy része 38 fascikulusba volt személyek és birtokok szerint beosztva. Középkori és legujabbkori része rendezetlen volt. Az előbbit évek szerint rendeztük, az utóbbit pedig személyek és birtokok szerint csoportosítottuk. A levéltár legrégibb darabja IV. Béla 1247-i oklevele, melynek szövegébe azonban az Aba név utólag van a rasura helyére beírva. A középkori rész 49 darabból áll, melynek kb. fele az eredetiek másolata. Az egész levéltár 3783 darabot tatalmaz.
Az egyes levéltári darabok területileg az Abaffyak birtokszerzése vagy beházasodása szerint nagyon megoszlanak. Az Abaffyak törzsbirtokain Aba–Lénárdfalván (Gömör vm.) és Felsőlehotán kívül régebben az árvai és lietavai uradalmakhoz tartozó községekre: Mikrányra, Kniazsára, Dubovára é Zázskalra, továbbá Szentmihályúrra (Nyitra m.), Bessére (96Bars m.), Taktakinizsre (Szabolcs m.), Kislegenyére (Zemplén m.) a tokaji szőlővidékre, Cinkota, Varsány és Babádra (Pest m.), valamint Faddra és Meszre (Tolna m.) vonatkozó adatok találhatók.
Családtörténeti szempontból a Béri Balogh, Bartók, Beniczky, gr. Berényi, Bossányi, Hunyady, Illésházy, Lokcsánszky, Okolicsányi, Ordódy, gr. Pállffy, Révay, Tarnóczy, Thurzó, Zmeskal családokra vonatkozó adatokat tartalmaz a levéltár.
VÁC városa által a városi levéltárból kiselejtezett és papírmalomba került anyag egy részét sikerült megmenteni és a levéltár számára megvenni. Az anyag, eltekintve a Lützow családnak 1643 dec. 18. Bécsben III. Ferdinánd által adományozott címeres bárói diploma hiteles másolatától, XVIII–XIX. századi anyagot tartalmaz, melyek között nagyfontosságúak a különféle városi számadáskönyvek, melyeknek csaknem teljes sorozata állítható össze. A többi irat a városi közigazgatásra, végrendeleti és örökösödési ügyekre vonatkozik, melyek érdekes képet nyujtanak Vác lakosságának nemzetiségi összetételére. A váci nemes családokra, főleg a br. Lützow és Szombathelyi családra is találhatunk adatokat.
A gr. HUGONNAY család levéltára újabbkori XVIII–XX. századi, Tétényre, Battára, Szilire (K. Szolnokm.) és somogymegyei birtokokra vonatkozó iratokat tartalmaz. Családtörténeti szempontból a Niczky, Jankovich, Pánczely, Rudnyánszky, Sárközy, gr. Forgách, Sándor, Pogányszentpétery, Málik, Csáfordi Csillag, Herényi Gothard és Eördög családokra találhatók adatok. A levéltár 123 darabot tartalmaz.
A KOMORÓCZY család levéltára is a kisebb családi letétek közé tartozik. Igen szép középkori anyagot tartalmaz (80 drb. eredeti és másolat). Az iratok a következő birtokokra nyujtanak adatokat: Komorócz, Mongát, Ör, Tiba, Zete, Ienke ungmegyei, ugornya, Gerede, Tákos, Surány, papi beregmegyei, Besztrecz, Betha, Hodási, Őr, Nádudvar szabolcsmegyei és Császár szatmármegyei birtokokra. Családtörténeti szempontból a Mongati, Apród, Nagymihályi, Tibai, Thusiri, Jenkei, Szenteméri, Rosáli kun, Károlyi, Kamanyai, Kistárkányi, Chászári, Maghi, Jánosi Kántor, Petri Ders, Zoltán, Füzesséry, uray, Eöri, Guthy, Athai, Kállay, Prépostvári, Nabrády, Dalmady, Szunyogh és Gulácsy családokra találhatók nagyrészt középkori adatok. A levéltár összesen 206 darabból áll.
A BÖKÖNY család levéltára XVII–XIX. századi 153 darab iratot tartalmaz, közte 2 címereslevél. Területileg főleg a szabolcsmegyei Nádudvarra és a zemplénmegyei Tolcsvára, valamint ezek környékére vonatkozik. A szabolcs- és szatmármegyei kisebb családokra ú. m.: a Mezőssy, Kökényesi, Sárközy, Szaniszló, Cseke, Ujhelyi, Zoltán, Vay, Ibrányi, Hamar, Hodossy, Osváth, Lukácsi, Miskolczy, Katona és Czeglédi családokra vonatkozó adatokat tartalmaz.
