I. A magyar érdemkereszt és a magyar érdemérem.
I. A magyar érdemkereszt és a magyar érdemérem.
1920 elején, az akkori fővezérségnél, többízben szóbeszéd tárgya volt valamely új magyar érdemrendnek, vagy érdemjelnek, ha nem is alapítása, de legalább előkészítő terve.
E sorok írója akkor, 1920 februárius havában, javaslatot terjesztett be a fővezérséghez, amelyben az egykori magyar Sárkány-rend felújitását ajánlotta, abban az alakjában, amelyben azt Grűnenberg 1483. évi címereskönyve megörökítette.* A fővezérség a javaslatot – hozzászólás végett – a Hadtörténelmi Lévéltárnak adta ki, ámde ennek akkori vezetője határozottan a Sárkány-rend ellen nyilatkozott. Ehelyett azonban az 1848/49-i magyar katonai érdemrend felújitását óhajtotta.
Turul 1893. évf. 95. l.
Se az egyik, se a másik, tervből nem lett semmi s a dolog egyelőre el is aludt. Végre, 1922 június 14-én, gróf Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére, a kormányzó hozzájárult egy új magyar érdemkereszt és magyar érdemérem alapításához s annak időközben kidolgozott alapszabályait, 1923 június 19-én, jóvá is hagyta.
Mindkét érdemjel a haza szolgálatában szerzett különös érdemek jutalmazására szolgál.
A magyar érdemkeresztnek nagykeresztje és öt osztálya van. Jelvénye: egyenlőszárú kereszt, a metszőpont felé keskenyedő szárakkal, amelyek a nagykeresztnél, valamint az I–IV. osztályú keresztnél, fehér zománccal vannak borítva és keskeny sötétzöld zománcszegéllyel vannak beszegve. A keresztszárak metszőpontját éremfelület fedi, amelynek mellső oldalán, babérkoszorú övezte piroszománcú mezőben, hármas halmon, nyitott aranykorona nyugszik, amelyből kettős apostoli aranykereszt nő ki. Az éremfelület hátsó oldalán az érdemkereszt jelmondata: «Si Deus pro nobis, quis contra nos» és az alapítás éve: «1922», olvasható.
A nagykereszt és az I–IV. osztály jelvényei csupán nagyságukban térnek el egymástól.
A 60 mm átmérőjű nagykeresztet jobb válláról bal csípőjére húzódó 100 mm széles szalagon viseli tulajdonosa. A szalag közepén 88 mm széles sötétzöld csík fut végig, amelyet jobbról-balról 2 mm széles fehér csík választ el, a szalag két szélén végigfutó 4 mm széles sötétpiros szegélycsíktól. A nagykereszthez 100 mm átmérőjű, balmellen viselendő nyolcágú, ezüstös csillag tartozik, amelynek közepét a már leírott érdemkereszt fedi. A kereszt alatt aranysugarak láthatók.
Az I. osztályú érdemkereszt a nagykereszttől csupán abban különbözik, hogy átmérője csak 50 mm. Ezt a kitűntetést, a nagykereszttel egyező módon, 100 mm széles sötétzöld szalagon kell viselni. A hozzátartozó csillag is ugyanolyan mint a nagykereszté, de átmérője csak 90 mm.
Az 50 mm átmérőjű II. osztályú érdemkeresztet, 52 mm széles sötétzöld szalagon, nyakában viseli tulajdonosa. 80 mm átmérőjű csillag is adományozható hozzá, amelyet azonban nem a bal, hanem a jobb mellen kell viselni, tehát úgy, mint a Ferenc József-rend középkeresztjének csillagát.
A III. osztályú érdemkereszt ugyanakkora, mint a II. osztályú. Ezt tulajdonosa, szalag nélkül viseli bal mellén.
A IV. osztályú érdemkereszt csak 40 mm átmérőjű. Sötétzöld szalagja 50 mm széles és háromszög alakúra hajtott. Bal mellen kell viselni.
Az V. osztályú érdemkereszt az előbbiektől abban különbözik, hogy tompa ezüstszínű fémből készül és nincs zománcozva. Nagysága, szalagja és viselésmódja ugyanaz, mint a IV. osztályúé.
*
A magyar érdeméremnek hat válfaja van. A legmagasabb rendű az, amelyet az államfő polgári egyéneknek a «teljes elismerés», katonai egyéneknek pedig a «különös dícsérő elismerés» látható jeléül adományoz. Ez 40 mm átmérőjű aranyozott érem, mely a magyar szent korona, 21 mm alsóátmérőjű, kisebbített másán függ. Az érem mellső oldalán, domború nyomásban, hármas halmon álló kettős kereszt látható, hátsó oldalán pedig «Signum laudis» felírás és az alapítás éve: «1922.»
Ezt a kitűntetést – úgyszintén az alábbi kettőt 26is – polgári egyének 50 mm széles, háromszögűre hajtott, sötétzöld szalagon, katonai egyének ugyan olyan széles, de fehérrel és pirossal szegett sötétzöld szalagon balmellükön viselik.
A Magyarország kormányzójától kapott «dicsérő elismerés» látható jele egy, a fentleírotthoz hasonló bronzérem, amelynek átmérője 30 mm, a fölötte levő koronáé 16 mm.
A másodízben kapott «dicsérő elismerés»-ért, az előbbivel egyenlő nagyságú, ezüstérem jár.
Ez a három kitűntetés, mint alakja és «Signum laudis» felirása is tanusítja, teljesen a régi «katonai érdemérem» mintájára készült.* Célszerű lett volna koronás arany (ezüst- vagy bronz-) érdeméremnek nevezni őket, mert most könnyen összetéveszthetők az alább sorrakerülő ezüst- és bronzérdeméremmel.
A bronz katonai érdemérmet 1890 március 12-én alapította I. Ferenc József királyunk. Az ezüst katonai érdemérmet ugyancsak ő 1911-ben. A harmadik, a különös dicsérő elismerésért járó, nagy katonai érdemérem, már a világháború szülötte.
Azoknak a polgári és katonai egyéneknek, akik valamely személyes bátorsággal végrehajtott tettükkel különös érdemet szereztek, a másodszori «dicsérő elismerés»-ért járó ezüst-érem piros-fehér csíkos szalagon adományozható. Ez tehát körülbelül a régi I. osztályú ezüst vitézségi éremnek felel meg.
Végül az ezüst- és bronzérdemérem 40 mm átmérőjű, de nincs fölötte korona. Mellső oldalán, domború nyomásban, hármas halmon, apostoli kettőskereszt áll. Fölötte «A hazáért» felírás, az érem hátsó oldalán pedig a magyar érdemkereszt jelmondata s az alapítás éve olvasható. Mind a két érmet, sötétzöld szalagon, a bal mellen kell viselni.
