Újabb nemzetségtörténeti adatok.
Újabb nemzetségtörténeti adatok.
(Anjoukori Okmánytár. Szerkeszti Tasnádi Nagy Gyula. VII. kötet. 1358 jan. – 1359 márc. 31. Budapest, 1920.)
Az Anjoukori Okmánytárnak legutolsó, másfél évnek okleveles anyagát felölelő, mintaszérűen szerkesztett hatalmas kötetét történelmi és diplomatikai szempontból behatóan ismertették és méltatták a Századok és a Levéltári Közlemények, s így ez irányban róla újat nem írhatunk. Minthogy azonban okleveleink a legfontosabb forrásai a családtörténetnek, folyóiratunknak az a feladata, hogy olvasóközönségével idevágó adatait ismertesse meg. A rendelkezésre álló szűk keretek között természetesen nem szólhatunk mindegyik családról, amelyről az oklevéltárban közölt oklevelek megemlékeznek, azért alábbi ismertetésünkben csakis a «de genere» családokra terjeszkedünk ki.
Aba-nemzetség. 1358 febr. 28-án Aba nb. Pál fia Imre fiai János, István és Imre osztályt vallanak. – Ezen nemzetség Kompolthi-ágának egy osztályát már 1348-ből ismertük, mely osztálylevél hiányos és hibás olvasása folytán a helységnevek fel nem ismerhetők, így pl.: Berki=Gerke, Thoma=Thorna, Aba=Aka, Gassag-Gastagh, Nisdeth=Kisdetk, Nere=Kere, Kreuda=?, Hajoutha=Heyouch; Edeutel=Edeuch, Jan=Iw.... Böki? 1349-ben előfordul Iday Omode fia János; oklevéltárainkból ismeretes, hogy Fel- és Egyházas-Idát I. Amade fia Dávid 1280-ban visszaszerezte s így nagyon hihető, hogy Iday Amade az Aba nb. II. Amadével egy személy, kinek János fiát eddig nem ismertük. A Györkey-ág nemzedékrendje újabb adatokkal bővül, nevezetesen 1358 március 24-én Lapusi Miklós fiát Jánost találjuk, majd ugyanezen év június 9-én Lapuspataky Dezső fiaival Miklóssal, Loránddal, Péterrel és Jánossal ismerkedünk meg; a most említett Dezső pedig az 1359 január 12-én kelt okmány szerint Bodon fia volt; ezen ág közeli rokona volt Woyth (Karácsonyinál az egyes tagoknál említett Weytich), kinek ismeretlen nevű leánya Nagysemjéni Gergely felesége volt; minthogy pedig a leánynegyeddel Bodon fiai elégítik őt ki, hihetőleg Voyth Bodonnak testvére volt; 1359 január 14-én Bodonnak egy mag nélkül elhalt, eddig ismeretlen Fülöp nevű fia is volt.
Ákos-nemzetség. 1358 október 25. Bebek György és István testvérek, liptómegyei főispánok s ugyanezen György még 1359 március 24-én is ezen megye főispánja; s ugyanekkor Csetneky János mint mag nélkül elhalt említtetik, Jánosnak pedig két gyermeke volt, u. m.: Péter 1340 és egy leánya, Gedey Péter felesége (Turul 1904. 40), mostani adatunk csak úgy magyarázható, hogy Péter nevű fia még az atya életében elhalt. 1358 október 13-án az országbíró Miklós fiának Ákosnak, Berzetey Miklós fia János elleni perét elhalasztja. Berzetét 1243-ban kapja a Bebek-ág s így nem lehetetlen, hogy ezen Berzetei János vagy IV. Miklósnak, vagy, mi meg még hihetőbb, III. Miklósnak fia volt. I. Micsk ágán I. István fia Péter még 1358 június 6-án kiskorú, I. Loránd pedig még életben van; 1358 január 20-án I. István Zala, Verőcze és Pozsega vármegyék főispánja.
Baksa-nemzetség. Megemlítendő ezen nemzetség Szerdahelyi-ágának 1358 augusztus 1-én kelt osztálylevele, továbbá az 1358 március 19-iki okmány azon adata, hogy Szerdahelyi Francsik fia Miklósnak, András nevű fia is volt. A Sóvári Sósok ágán 1359 január 13-án Péternek László nevű fia is említtetik.
Buzád-Hahót-nemzetség. Az 1359 március 20-iki okmány szerint Lendvai Miklós (VII.) már nem élt és a báni méltóság után a királynéi tárnokmesterséget viselte.
Balog-Semjén-nemzetség. E nemzetségből származó Kállay-család gazdag levéltárából került ki a kötet okmányainak nagy része, s így e nemzetség történetére számtalan adatot találunk, ellenben genealogiájára a családnak alig valami újat. Megemlítendőknek tartom a következőket: Semjéni I. István fia II. István Bodolai néven fordul elő 1358 augusztus 1-én; míg Kállay Simonfiai Imre és Péter Oroszy néven neveztetnek 1358 augusztus 15-én. A Semjéni-ágon Lengyel II. Jánosnak 1358 október 13-án egy Ábrahám nevű fiával ismerkedünk meg. Ubul fia Biri Gergely feleségét eddig nem ismertük, az 1359 január 12-én kelt okmány szerint Lápispataki Woyth leánya volt. Itt tartom megemlítendőnek, hogy egy pörben Sárospatak régi kiváltságaira is történik hivatkozás, mely szerint a városnak csak szombati napon volt joga vámot szedni.
Dém-nemzetség. Egyike azon nemzetségeknek, melyekről legkevesebb adat maradt reánk. 1358 május 24-én az egri káptalan előtt Bői Lőrinc fia Miklós és fiai Mátyás és Bálint, továbbá Szántai Miklós fiai Sebestyén és Demeter, az említett Bői Miklós leányainak Klárának és Sebének jegyesei, atyjuk utáni bői (Heves m.) birtok leánynegyedére kiegyeznek.
Divék-nemzetség. Az 1358 november 14-én kir. emberek gyanánt szereplő Moyteki Boska (Baska) fia Miklós és Péter (Pető 1330) fia György-öt a Mikó ágán találjuk meg.
Geregye-nemzetség. 1359 január 14-én az Egerváry-család őse ekkor Fancsikay néven említve, Kalmer fia Mihály fia Miklós elleni perében Fancsikay 36Kathyna fia István s ennek fiai Miklós és Kelemen meg nem jelentek; ez utóbbiak hihetőleg szintén e nemzetség tagjai.
Gutkeled-nemzetség. 1358 október 20-ára Báthory I. Miklósnak Miklós nevű fia említtetik, ki ez évben mint Szabolcs m. főispánja szerepel. Amade ágán szereplő Felsőlendvai II. János 1358 április 26-án mint néhai említtetik s minthogy mag nélkül halt el, Ikrén birtokát az Osl nembeliek kapták. I. Pál bán fia Ráskai Vid fia Loránd 1358 július 30-án kelt oklevélben Gavay-nak neveztetik, míg II. Joanka (Iwank) fia III. János Pelbárthidáról nevezi magát (1358 márc. 13-án). Rozsályi (Kún) Gergely fia György 1358-ban Szatmár vármegye alispánja volt (1358 júl. 12., aug. 23., okt. 11.), kinek a nemzetség címerével díszített pecsétjét hasonmásban is megtaláljuk.
Héder-nemzetség. Hédervári Miklós fia Miklós 1358 deczember 24-én csongrádmegyei főispán és szegedi várnagy. Herczeg Péternek 1358 márc. 24-én özvegye még életben van.
Hermann-nemzetség. Az 1358 december 19-én kelt okmányból e nemzetség egy új ágával ismerkedünk meg, nevezetesen a Herman nb. Árokközy Simon fia Ferenc és felesége Apati Salamon leánya Katalinnak fiú örököse nem lévén, Árokköz-i máskép. Sár-i és Hidvég-i részeiket három leányuk ú. m. Katalin, Erzsébet és Chala kiházasításáért és 30 márka készpénzért Árokközy Illés fia Miklós fiainak Jánosnak és Péternek vallják örökül. 1358 július 9-én a vasvári káptalan előtt Árokközy Illés fia Mihály fai László és István mihályfalvi részüket és a Sárvizen egy malom felét «frater patruelis»-ának, Árokközy Illés fia Miklós mester fiának Jánosnak adja zálogba, 1359 január 8-án a vasvári káptalan előtt Árokközy Simon fia Ferenc leányai Katalin, Telekesy Márton özvegye, Erzsébet Molnár Lászlóné elismerik, hogy őket Árokközy Illés fia Miklós mr. a kezére jutott árokközi és hidvégi birtokokból járó leánynegyedre, valamint az anyai hitbérre és jegyajándékra kielégítette.
Árokközi Simon; Árokközy Illés; Ferenc 1. ~ Bikszághi Inok fia Pál l. Rusynth 2. ~ Apáty Salamon l. Katalin; Miklós mr.; Mihály; János; Péter; László; István; 1-től Katalin ~ Telekesy Márton; Erzsébet ~ Molnár László; Chala
1358 május 17-én I. Laczk fia I. István nyitrai főispán; 1359 márc. 31-én I. Laczk fiai Miklós és Pál pataki várnagyok.
Hunt-Pázmán-nemzetség. Az 1359 január 7-diki oklevél az Ujhelyi-ág több eddig nem ismert tagjával ismertet meg bennünket, nevezetesen Ordowi Lökös fiai Bertalan (a Védi-család őse) és János, Chepan fia Zovárd (a Zovárdy cs. őse) és fiai György (1358 aug. 26.), János, István, László, Tamás és Dávid patruelisei János fia János, Miklós fiai István (az Ujhelyi cs. őse) és Márton. A bozoki ágból származó Osgyáni Bakos-család őseinek Bakosnak (Bagus) Miklóson kivül egy László nevű fia is volt (1358 szeptember 9.); ugyanezen ágon még a következőkről értesülünk egy 1358 márc. 10-én kelt oklevélből: 1) hogy I. Dersnek, Tamástól született unokái közül László egri prépost, Demeter pedig barsi főesperes volt, 2) hogy I. Ders fiának Miklósnak özvegye Szügyi András leánya volt. A Forgácsoknál megemlítendőnek tartom, hogy 1358 május 8-án Forgács Miklós fiai András és Miklós a lekenyei előnévvel fordulnak elő. A Kóvári alágra vonatkozik az 1358 szeptember 8-án kelt okmány, mely szerint a sághi konvent előtt Kovári László fiai Honth és Miklós, Miklós fia János, Beke fia Péter Apatinban bírt részüket örök áron eladják Csalonyai László fiainak Lőrincnek és Lászlónak. Cseklészy III. Ábrahámnak Lökös nevű fia 1358 május 1-én mint királyi ember szerepel.
Ják-nemzetség. A Szelestey alágon V. Jakabnak IV. Péteren kívül még két fia volt János és István (1358 aug. 30.) A Niczky alág leszármazása is bővül néhány taggal, nevezetesen 1358 szeptember 2-án elfordulnak a következő Tyák-nembeliek: Kemen (II.) fia János, Jakab (I.) fiai Lóránd és János, András fia Miklós (IV.) és János (IV.?) fiai János és Péter, 1358 december 8-iki okmányból megtudjuk, hogy Tyáky Kemen (II.) fia Miklós felesége Gyuróy Katalin volt. Az 1358 december 23-án Szentivánfalvi János (III.) fia János (V.)-sal együtt előforduló András hihetőleg egy a Niczky alágon előforduló Andrással s fiai Miklós és István. A Getyey-család ősének Jánosnak (I.) fia András 1358 szeptember 22-én mint királyi ember fordul elő.
Kaplyon-nemzetség. 1359 március 18-án előfordul Csomaközy Pál fia János, ki hihetőleg Vetésy Zonga Péter unokája. 1358 április 15-én pedig előfordul Paposy Iván fia Miklós, mint királyi ember.
Káta-nemzetség. 1358 március 13. A Lázáry ágon (a Vasváry-családnál) előfordul Pasaby Pál fia Tamás fia Miklós. 1358 március 24-iki okmányból tudjuk meg, hogy III. Gug fia Illés ekkor egri kanonok volt.
Lipovnok-nemzetség. Ezen nemzetségből származott a Korossy-család, kinek őse II. Gyórot volt; ennek két fiáról egy 1328-ban kelt okmány emlékezik meg, a fiúk neveinek megemlítése nélkül. Az 1358 október 6-án kelt okmányból megtudjuk, hogy a két fiút Renoldnak és Pálnak hívták; ellenben nem tudom elhelyezni a családfán azon Korosy Domonkost, kinek leánya Holbányi Miklós felesége volt (1359 március 20.).
Lőrente-nemzetség. 1301-ben II. Lőrente és fiainak szolgái Csege, Potol és Gány falvakban laktak. Ezen II. Lőrente fia volt I. Tamás, kinek eddig ismert fiai voltak Miklós (II.) és János (III.), 1358 április 9-én a fejérvári konvent előtt megjelennek Chegei Tamás fia Pál, másrészről a néhai fejérvári bírónak, Márknak, fia Gebe mester és egyezséget vallanak azon csegei telekre nézve, melyet Gányi Korumpe György fiai Pethych, István és János, a nevezett Chegei Pál elődeitől elpereltek s Gebe mester felesége leánynegyede fejében a Gebe fiainak adtak, ugyanezen a napon, ugyancsak a fejérvári keresztesek konventje előtt Chegei Miklós fia Zenke azon bizonyos puszta szőlőért, melyet néhai Gányi Miklós (Gebe mester ipa) a nevezett Zenke ipától elperelt volt, a csegei határban egy helyen 8, más helyen 3 hold szántóföldet ad cserébe Gebe mesternek; mint szomszédok említtetnek Herbord fia Guke fiai Benedek, György és István. Ezen Herbord hihetőleg egy személy Lukács fia Herborddal, kinek 1279-ben Alsó-Örsön birtoka volt.
37Tamás † 1330; Pál 1358; Miklós 1334–1349; János 1334–49; Zenke 1358 ~ N.; Márk fejérvári bíró; Gányi Korumpe György; Gebe mr. 1358 ~ N.; Miklós; N.; Pethych 1358; István 1358; János 1358; Fiúk 1358
Ezek szerint nem lehetetlen, hogy itt az előforduló gányiak szintén a Lőrente-nemzetségből származtak.
Nána-Beszter-nemzetség. E nemzetségből származott a Harángláby és Gálfalvy-család, kiknek tagjai, ú. m. Harangláby Pál fia Mihály és Besther fia Domokos leánya Anna Gálfalva, Gyertyános és Harangláb-i birtokaikon megosztoznak. 1358 máj. 27.
Osl-nemzetség. 1358 április 26-án Osth nb. Chornai Imre fia Lőrinc fiai János és Benedek adományul kapják Ikrényt (Győr m.); 1359 október 10-én a nevezett Benedek «aule reginalis iuvenis»-nek, míg János 1359 február 4-én «aule regis miles»-nek iratik; említést érdemel még az Ostfyak 1359 március 26-án kelt osztálylevele. 1423 január 26-án Osth fia János fia Gergely említtetik.
Rátold-nemzetség. A Jolsvai ágon Dezsőnek, Péter fiától származott Domokos és Leusták nevű unokáival ismerkedünk meg (1358 április 20.).
Szalók-nemzetség. Kaba Demeter fia Péter fia János Chechről (de Chech) írja magát (1358 ápr. 5.). Tekule-nemzetség. Karácsonyi Czana Egyed nevű fiáról a következőket írja, «kétséges: jól értesült-e a nádori jegyző, ki 1340-ben Czanának Egyed nevű fiát is említi, holott 1337-ben erről szó sincsen?!» (ugyanis ezen okmány az összes élő tagokat felsorolja); az 1358 október 6-iki okmány az 1340. évi okmányt megerősíti, amennyiben Roskováni Chana fiainak Egyedet és Pétert nevezi meg, kik ekkor mint királyi emberek szerepeltek.
Tibold-nemzetség. 1294-ben e nemzetség megosztozik birtokain s közülük Zerje és Demeter Som és Kapurév falvakat kapják; 1358 április 9-én Péter (I.) fia Miklós (III.) Kapurévről nevezi magát.
Turul-nemzetség. 1358 szeptember 18-án a Turul-nemzetség több tagjával találkozunk, kiknek egy része Ippről, másik része Széplakról nevezi magát. Ippi Serefil fia János, ennek fia Miklós, Ippi Rubert fia Miklós fia András, ez ideig ismeretlen tagjai voltak a nemzetségnek; I. Gergely utódjai Széplakyaknak neveztetnek s fiai közül Turul pap volt.
Tyukod-nemzetség. 1358 február 14-én Gerendy Jakab fiát Pétert Bányabük és tartozékaiba iktatják be. Ezen most felsorolt adatok igazolják, hogy a másfél év okmányai mily sok és becses új adattal gazdagítják genealogiai ismereteinket; és hogy ezek ismerete mily fontos, semmi sem bizonyítja jobban, mint a Levéltári Közleményekben olvasható (209. l.) ismertetés 2. bekezdése, mely ez oklevéltár társadalomtörténeti adatait tárgyalja, kiindulva egy oklevél (1358 szept. 15.) nem egészen világos szövegéből, mely így szól: «magister Thomas de Byri et ..... hospites de Nogkallou, contra ...... hospites de Zothmar»; összevetve ezen szöveget a többi oklevelekkel és a Balog-Semjén-nemzetség leszármazásával, kétségtelenül bebizonyítva találjuk, hogy Biri Tamás I. Ubul fiának Gergelynek János fiától való unokája volt, tehát előkelő nemes s így az egész bekezdésben közöltek, mint tévedésen alapulók, tárgytalanná válnak.
Daróczy Zoltán.
