Czebe Gyula. A veszprémvölgyi oklevél görög szövege. (Ért. a tört. tud. köréből, 1916. XXIV. 1–114. l.) Hóman Bálint. Szent Ist...

Teljes szövegű keresés

Czebe Gyula. A veszprémvölgyi oklevél görög szövege. (Ért. a tört. tud. köréből, 1916. XXIV. 1–114. l.) Hóman Bálint. Szent István görög oklevele. (Különnyomat a Századok 1917. évf.-ból 1–57. l.) Darkó Jenő. A veszprémi apáczamonostor alapitó levelének 1109-i másolatáról. (Philologiai Közlöny. 1917. 257–272 és 336–351. ll.)
Politikai és művelődéstörténeti szempontból alig van oklevelünk, a melynek keletkezésére oly érdeklődéssel tekinthetnénk, mint Szent István veszprémvölgyi görög oklevele, illetve Kálmán-korabeli másolata szerkesztésének, kiállitásának körülményeire.
Czebe Gyula akadémiai értekezésében egy gondosan kidolgozott theóriával igyekszik feleletet adni minden lényeges kérdésre, mely a görög oklevél keletkezéséhez füződik. Valóban magasabb történeti szempontok szolgálatába akar állani megoldásával. Az eddig kifogástalannak tartott, a Nemzeti Muzeumban őrzött görög oklevél megbizhatóságát megtámadja. Szerinte paleografiai sajátságok arra mutatnak, hogy nem keleti görög, hanem délitáliai irta a görög szöveget, vulgáris, élő középgörög nyelven, hiányos oklevélszerkezettel, a latin szöveget tartva lényegesnek, s ezért a görögöt elhanyagolva, több helyén szándékosan megváltoztatva az eredeti Szt. István-féle oklevelet, hogy az a latin szöveggel összhangzásba jusson. Született délitáliai meglehetős önálló, czélzatos fogalmazása tehát a Kálmán-korabeli átirás, sőt délitáliai görögöt sejt Czebe az eredeti Szt. István-féle oklevél irójában is.
Hóman Bálint a «Századok» 1917. évfolyamában kimeritő birálat alá vette, Czebe érvelését. Elismeri Czebe érdemeit a szöveg helyesebb olvasása és magyarra forditása körül; elismeri azon, paleografiai vizsgálat alapján nyert eredményét is, hogy az 1109-i görög szöveg irója Délitáliából való. Szembe száll azonban minden érvvel, a mely azt bizonyitaná, hogy e görög szöveg nem lenne Szt. István oklevelének hű másolata. Hibáztatja, hogy Czebe nem foglalkozott eléggé a egykoru keleti görög és a hazai okleveles gyakorlattal, mert különben el kellett volna ismernie, hogy a mi kérdéses oklevelünk nyelve, fogalmazása, szerkesztése inkább megfelel e vidékek gyakorlatának, mint a délitáliainak. Azután magyarázza azokat a részeket, a melyeket Czebe zavarosnak, elrontottnak tart a görög szövegben, végül pedig 46kifejti, hogy az 1109-i görög szöveg nemcsak hogy nincs erőszakosan összhangba hozva a latin oklevéllel, de a két oklevél birtokjogi felfogásában, a helynevek irásában két egészen különböző korszak tükröződik vissza. Szt. István hiven másolt oklevelének tartja tehát a görög oklevelet, mely keleti görög hatás alatt készült. Oklevelek hamisitása, czélzatos megváltoztatása különben sem fordul elő nálunk a XII. században, hiszen az irásos bizonyiték ekkor még nagyon kevés szerepet játszott.
Hóman értekezésétől függetlenül vette Czebe munkáját vizsgálat alá Darkó Jenő a Philologiai Közlöny 1917-i évfolyamában. Ő Czebének paleografiai érveit sem fogadja el. Legalább is oly joggal tartja a Kálmán korabeli másolót keleti görögnek, mint délitáliainak. Helyesli különben Czebe megállapitását, hogy az oklevél nyelve élő, vulgáris középgörög s írója született görög, a ki az előkelő kanczelláriai gyakorlatban nem jártas. Darkó is hangoztatja, hogy Czebe theóriája érdekében nem forditott elég figyelmet a keleti összehasonlitó anyagra; ugy nyelvészeti, mint tárgyi bizonyitékai ez anyag bevonásával sorban megdőlnek.
Czebe szépen s következetesen felépitett elméletét minden részében lerombolja tehát e két kritika. Nyilt kérdés marad, honnan jött a görög oklevél másolója. A vitának mégis több, igen fontos eredménye van, eltekintve attól is, hogy Szt. István görög oklevelének hitelessége ellen intézett támadás sikertelen maradt. Czebe érdeme, – mit birálói is elismernek – hogy nagy felkészültséggel ő kisérelte meg először az oklevélnek oklevéltörténeti környezetbe való helyezését. Jellemzését adta a görög szöveg fogalmazásának s fogalmazójának. Másrészt Hóman tárgyi magyarázatai általános becsüek; oklevéltani fejtegetései felhivják figyelmünket a balkáni gyakorlattal való összefüggésekre. Darkó philologiai fejtegetései Czebe munkájával együtt a keleti és délitáliai görög oklevéltan mai ismerete mellett kimeritő jellemzését adják a görög szöveg sajátságainak.
Meg kell jegyeznünk végül, hogy a latin szöveg irása nem a délitáliai latin okleveleket, hanem a tipikus nyugateurópai irásokat követi. Ha a görög szöveget született görög másolta, valószinü, hogy a latin oklevél egy másik kéznek a munkája. Ezért talán szükségtelen, hogy egy személyben keressük az oklevelek kiállitóját; lehet, hogy a görög irónak a szöveg magyarázatán és másolásán kivül más szerepe nem volt.
Hajnal István.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT