Jahrbuch der kais. kön. Heraldischen Gesellschaft «Adler». Neue Folge, 23., 24. Band. Wien, 1913., I914.
Hosszas szünet után ismét találkozunk Odescalchi Artur herczeg nevével az «Adler» hasábjain. Utoljára az 1909-iki évkönyvben olvastuk, a hol a körmöczbányai levéltárból Borbála, Erzsébet és Mária királynéktól származó leveleket tett közzé, számszerint 25-öt; az 1914-iki Jahrbuchban megjelent közleménye pótlékkal szolgál azokhoz, a mennyiben ugyanonnan Borbálának három, Máriának pedig egy levelét ismerteti. Borbála levelei 1434-ből és 1438-ból valók, az elsőben egy férjhez menő udvarhölgyét ajándékozza meg, a másik kettőben pedig Körmöczbánya hatóságát keresi meg, hogy hátralékaikat haladéktalanul fizessék meg. Mária királyné levele 1544-ben kelt, Brüsszelben, közli benne a bányavárosokkal, hogy Ferdinánd a következő év tavaszán a török ellen hadat tervez s felszólitja őket, hogy engedelmesen támogassák őt terveiben.
A szóban levő két évfolyam czikkei közül báró Haan közleményei érdekelnek még bennünket közelebbről, melyek folytatásai az 1909-ben megkezdett czikksorozatának: Genealogische Auszüge aus den Sperr-Relationen des n.-ö. und k. k. n.-ö. Landrechtes 1762–1852; az 1909-iki Jahrbuch ismertetője részletesen szólt arról, mi a Sperr-Relatiók eredete (Turul, 1909. 144. l.), nem ismételjük azt most, hanem csak azon magyar családokat emlitjük meg, a melyeket a két közleményben találtunk: Gyulay, Gaál, Galgóczy, Gally, Gatterburg, Gervay, Gévay, Gyárfás, Gyber, Gilg, Gyulai, Görgey, Görög, Grasalkovits, Hadary, Hadik, Haller, Halmágyi, Harsányi, Hegyessy, Held, Hellenbach, Hengelmüller, Herovics, Hertelendy.
Az 1913-iki kötet egyéb czikkei: Viktor Freiherr v. Handel-Mazzetti: Die Herren von Schleunz in Niederösterreih u. ihre Beziehungen zum Lande ob der Ens. Dr. Heinrich Höfflinger: Eine Chronik der Grafen Schrattenbach és Dr. phil. Adelheid Schneller: Das Geschlecht von Leutner zu Wildenburg.
Az 1914-iki kötetből Odescalchi és Haan közleményeiről már szóltunk; gr. Ledóchowski Károly a gróf Thun János salzburgi érsek által 1701-ben alapitott Sz. Rupertus-lovagrendet s lovagkönyvét ismertéti itt (Das Ritterbuch des St. Ruperti-Ritterordens). Konrad Fischnaler pedig egy 1477-ben készült czimeres kőemléket mutat be, mely a pustertáli «Mühlbacher Klause» romjaiból került elő (Der Wappenstein aus der Mühlbacher Klause im Pustertal, Ein Beitrag zu den Schlossbauten Erzherzogs Siegmund von Tirol). A kötetet August v. Doerr tanulmánya zárja be: Die Hayek von Waldstätten.