A HOMORÓDSZENTANPÁLI KORNIS-CSALÁD.
A HOMORÓDSZENTANPÁLI KORNIS-CSALÁD.
Ez a család Erdély, közelebbről pedig a Székelyföld kihalt családai közé tartozik. Előnevét Homoródszentpálról vette, a hol az ősi kastély állott, melynek romjait Orbán Balázs még látta,* de ma már azok sincsenek meg. Birtokainak legnagyobb része Udvarhelyszéken volt, de részint házasság, részint vásárlás, leginkább pedig fejedelmi adományozás után nagyterjedelmü birtokokba jutottak Marosszékben, Küküllő-, Torda- és Kolozsmegyékben is, úgy, hogy a XVI. és XVII. században bizvást Erdély egyik leggazdagabb családjának tarthatjuk. Az Erdőszentgyörgyön, Marosszékben levő kastélyok után irták magokat Szentgyörgyi Kornisoknak is.
Orbán Balázs; Székelyföld I., 166. l. A romoknak képe is megvan Orbánnál. A Kornisok eredeti birtoka most Gyarmathy Ferencz székelyudvarhelyi ügyvéd tulajdona. A rajta levő kuria a XVII. sz -ból való, mig az ősi kastély sokkal előbb épült.
A család fénykora és szereplése a XVI. század második és a XVII. első felére esik. Tagjai nemcsak a Székelyföldön töltöttek be jelentősebb állásokat, hanem egész Erdélyben is. Udvarhelyszék főkiralybirói tisztét egymásután három Kornis viselte: apa (Miklós), fiu (Farkas), unoka (Ferencz). Volt közöttök még fejedelmi tanácsos, székelyek főkapitánya, székely sókamara főtiszttartója, követ stb.
Genealogiai irodalmunkban a Homoródszentpáli Kornis-családról nagyon kevés van. Csak annyit tudunk róla, a mit Kőváry László,* Nagy Iván* és ezek nyomán Pálmay József* irtak; pedig nálok sok a téves és az ujabb kutatásokkal meg nem egyezhető állitás. E czikkben czélunk e helytelen állitásokat, tévedéseket helyreigazitani és ha a rendelkezésünkre álló adatok hiánya miatt a család eredetének kérdését nem is tehetjük vizsgálódás tárgyává, hanem elfogadjuk az eddigi nézeteket, habár arra kételyeink vannak, de a családfát okleveles bizonyitékok alapján teljesen pontosan összeállitjuk.
Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár 1854. 159–163. l.
Magyarország családai. Budapest 1860. és 1866. VI. 357–363. és XIII. k. 318–320. l.
Udvarhelymegye nemes családai. Székelyudvarhely.
Genealogusaink között a Homoródszentpáli Kornisókról legelőször Mikola László irt,* a kinek a munkájában foglaltakat azért tartjuk fontosaknak, mert teljesen az ő nyomán dolgoztak Kőváry és Nagy Iván.
Historia genealogico-Transilvanica. 1732. 8. l.
Mikola szerint a Homoródszentpáli Kornis-család a felsőmagyarországi abaujmegyei Gönczruszkai Kornis-családnak egyik hajtása. Erdélybe a Kornisok közül Kornis János jutott, a ki II. Lajos uralkodása alatt Zápolya János vajdasága idejében származott be. Az Erdélybe származott Kornisok a Székelyföldön nyertek birtokokat, 18a miért székely Kornisoknak nevezték őket.* Ezt az állitást elfogadják Kőváry és Nagy Iván is,* azzal a módositással, hogy nemcsak Kornis Jánost, hanem testérét Miklóst is szerepeltetik az első székely Kornisok között: Szerintök Kornis Miklós már 1523-ban szerez birtokokat Homoródszentpálon és ő az a Kornis, a kit Báthori István vajda 1529-ben megfogat és megölet. A családfa összeállitásában azonban nem követik Mikolát és az Erdélyben élő Kornisokat, akár Göncz-ruszkaiaknak, akár Szentpáliaknak irták magukat, mind Jánostól, illetve annak fiától Miklóstól vezetik le. Nem tudjuk Kővágy milyen források után dolgozott, mert nem irja, de kár volt eltérnie Mikolától, mert az ő állitása a helyesebb.
Mikola id. m. 8. l.
Kőváry id. m. 154. l.; Magy Iván id. m. VI. k. 359. l.
De lássuk a Kőváry és Nagy Iván által összeállitott családfa minket érdeklő részét:
I. Miklós 1480; I. János † 1537; II. Miklós † 1524; III. Miklós tanácsúr 1556 ~ Bikli Bora; II. János tokaji kapitány 1540; I. György; Ferencz ~ Futó Dóra; I. Gáspár; I. Boldizsár; Péter; Mihály 1562 ~ Erdélyi Sára; II. Gáspár † 1601 huszti kapitány ~ 1. Dóczy Erzse ~ 2. Horváth Anna; Margit ~ 1. Kacza Tamás ~ 2. Bogáthy Boldizsár; Ilona ~ Mikó F.; Farkas udv. főkap., biró ~ 1. Petky Kata ~ 2. Betheln Krisztina; Ferencz; György; III. János; Utódai a Gönczruszkai Kornisok; Miklós † 1603; Zsigmond; Ferencz ~ Kápolnai Bornemissza Judit; Anna ~ Székely Mózes; Judit ~ Pécsy Simon; Kata ~ Petky János
Azért tartottam szükségesnek ezeket itt közölni, hogy értekezésem további menetében könnyebben hivatkozhassam rá.
Vizsgáljuk meg most az eddig elmondottak valódiságát. Előbb azonban még két dolgot kell felemlitenem: 1. hogy a Kornisokat némelyek franczia, mások orosz eredetüeknek tartják, sőt vannak olyanok is, a kik a Szentpáli Kornisokat egészen önálló, ős székely családnak mondják;* 2. hogy az itt közölt családfán kivül, még nagyon sok családfa van az Erdélyi Muzeum és székelykereszturi unitárius gimnázium könyvtárában a Gyulai Rikhárd, Kemény János és Mike Sándor összeállitásaiban, a melyek többé-kevésbé mind hibásak.* El is hagyom tehát, csak Mikének egy feljegyzését adom:*
Orbán. Balázs id. m. I. 166. l.; e szerint a Szentpáli Kornisok egy Tivatulus nevü embertől származtak, eredetileg Homoródszentmártonban laktak és onnan költöztek Szentpálra.
Van köztük olyan is, a melyik Gáspár huszti főkapitány kortársa, Farkas unokájának mondja; (gr. Kemény F.-Laterculi geneologici ad Stemm. Transilv. Vol. III. fasc. XXVI. Erd. Muzeum).
Mike: Collectio genealogica nob. Transilvanić. Tomus D. pag. 40. A székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárában.
Homoródszentpáli Korais Gergely; Miklós; Farkas; Kata; Dersy Petky Mihály; János; Petky Ferencz 1632–1643; Zsuzsánna ~ G. Péter; Borbála ~ Apafi György
Vizsgáljuk meg most az állításokat és válaszszuk külön azt, a mi igaz a hamistól. Nézzük mi elfogadható és mi nem.
A mit Mikola és az ő nyomain Kőváry és 19Nagy Iván irtak, abból igaznak csak a család eredetének kérdését fogadjuk el; tehát csak annyit, hogy a Homoródszentpáli Kornis-család a felsőmagyarországi Kornis-családnak egyik ágazata, a többi, a beköltözés ideje, a családfa, sőt a családtagok életrajzai, mind tele vannak hibákkal, a miért azok elvetendők.
A beköltözés és a Székelyföldre való letelepülés idejét legalábbis egy félszázaddal előbbre kell, hogy tegyük, mint azt Mikola és követői irták. Fennebb elmondottuk, hogy Mikola szerint a Kornisok lI. Lajos uralkodása alatt Zápolya János vajdasága idejében telepedtek le Erdélybe, közülök Kornis János Homoródszentpálon nyer birtokokat, utódai a székely Kornisok. Kőváry és Nagy Iván szerint Kornis János testvére Miklós már 1523-ban szerez birtokokat Szentpálon Udvarhelyszékben. A beköltözés idejét tehát mind a hárman a XVI. század elejére teszik, pedig a Kornisok már a XV. század második felében előfordulnak a Székelyföldön.
A Székely Oklevéltár I. k. két oklevél van, a melyekben emlitve van Szentpáli Kornis Gergely, a ki többed magával kiegyezik Teremii Sikesd Jánossal és Miklóssal a Szentpáli Becze András megöléséért, valamint bizonyos szántóföldek felett. Az egyik oklevél kelt 1486. szept. 8-án, a másik 1487. febr. 7-én.* E két oklevél tehát megdönti azt, hogy a Kornisok csak a XVI. század elején lettek volna Erdély lakósai. Megjegyzem, hogy arról, a mit Mikola és követői állitottak, semmiféle okleveles adatunk nincsen és én nem ismerek egyetlen egykoru oklevelet vagy följegyzést, a mely az ő állitásukat megerősitené, sőt nem ismerek olyan oklevelet, a melyekben a Kornis János neve is előfordulna.
Székely Oklevéltár I. 256. és 263. l.
A családfa is hibás és hiányos.
Az eddig elmondottakból kitünt, hogy a Homoródszentpáli Kornis-család első ismert tagja Kornis Gergely, a ki az eddig ismert családfákon hiányzik, de a kit azért a család tagjának kell tartanunk.
Kornis Gergelytől kezdve a leszármazásban hézag áll be. E hézagot betölthetnők, ha elfogadnók Mikének fennebb közölt feljegyzését, hogy Kornis Gergely fia volt Miklós, kinek a fia volt Farkas. Ezt azonban nem tehetjük, mert Mike nem hivatkozik forrásra és igy adatát nem tudjuk ellenőrizni. Kornis Gergely és az itt emlitett Miklós között különben is akkora időköz van, hogy Miklós semmi estre sem lehetett a fia, legfeljebb unokája.
Megjegyzendő, hogy ez időben két Kornis Miklós szerepelt valójában, az elsőt Báthori István vajda 1529-ben öleti meg, második Szapolyai János és János Zsigmond uralkodása alatt szerepel. Amazt Kőváry és Nagy I. a Kornis János testvérének, ezt pedig a fiának nevezik. A nélkül, hogy azt teljesen bebizonyitottnak tartanám, – mert döntő bizonyitékaim nincsenek, – de valószinünek tartom, hogy a második Miklós nem a János, hanem az első Miklós fia volt, a kinek az apja talán Gergely volt; ez azonban csak feltevés, a mi még bebizonyitásra vár. E föltételt elfogadva a családfát tovább minden akadály nélkül levezetjük.
I. Miklósról nagyon kevés adatunk van. 1523-ban 16 frtért zálogba veszi Lővétei Nagy Farkastól házát és székely örökségét.* Kőváry és Nagy I. mondják, hogy Homoródszentpálon ez évben birtokokat szerzett, ez nem lehetetlen, de az bizonyos, hogy nem akkor telepedett be, hanem régi lakosa volt annak a falunak. 1525-ben Vargyasi Dane (igy! Daniel helyett) Pétertől zálogba veszi a szentpáli határon fekvő halastóban levő részét 10 forintért, melyet azután II. Miklós 1535-ben kétszáz arany forintért megvett Vargyasi Daniel Ferencztől és Dorottyától, a Daniel Miklós gyerekeitől.* Bizonyosnak tarthatjuk, hogy ő az a Kornis, a kit Báthori István vajda a Székelyföldön 1529-ben megfogat és megölet.* Feltevésünk szerint az ő fia II. Miklós.
Székely, Oklevéltár. III. 228. l.
Mindkét okmány a Nemzeti Muzeumban levő gróf Rhédey-család levéltárában. Az itt előforduló Dániel Miklós és gyerekei Ferencz és Dorottya hiányoznak azon a geneologiai táblázaton, mely «A Vargyasi Daniel-család eredete stb.» munkában van.
Más Homoródszentpáli Kornisról nem tudunk, de hogy a megfogatás és megöletés tényleg megtörtént, azt a Tört. Tár. 1880. kiadott Székely Krónika is állitja. Habár ott csak egyszerüen Kornis van emlitve, de nem lehetett más mint Kornis Miklós.
II. Kornis Miklós élete Zápolya János uralkodására és I. Ferdinándnak János Zsigmonddal 20Erdély feletti küzdelmének idejére esik. Azokban a küzdelmekben, ha eleinte hű embere is volt Zápolyának, de a halála után határozottan Ferdinándpárti lett. De lássuk a közpályán való szereplésének egyes fázisait.
Mikor a Czibak püspök megöléséért az erdélyiek Grittit Medgyesen ostrom alá vették Andrássy Mártont és őt küldötték Péter moldvai és Radul havaselvi vajdákhoz, hogy tőlük segitséget hozzanak.* (1534).
Istvánfi. Hist. XIII. k. 137. l.
Maylád István és társai szövetség levelét aláirta ugyan,* (1540.) de a mikor Zápolya János a lázadás leverésére beküldötte Petrovicsot és Török Bálintot, az elsők közé tartozott, a ki a királyi sergekhez csatlakozott egy székely csapattal.*
Tört. Tár. 1892. 89. l.
Istvánfi. Hist. XIII. k. 139. l.
Zápolya János halála után mindjárt Ferdinándhoz állott, a ki őt szemelte ki arra, hogy a székelyeket pártjának megnyerje.* Mint Ferdinánd hive természetesen örömmel üdvözölte Erdélynek a magyar király uralma alá jutását és sem Frater György orvul való megöletése sem Castaldo zsoldosainak féktelenkedései nem birták arra, hogy ahhoz a párthoz csatlakozzék, a melyik Izabellának és János Zsigmondnak visszahozatalát czélozta. Kornis Miklós nemcsak hogy nem értett egyet ez áramlattal, hanem amazok készületeiről tudósitásokat küldött Ferdinándriak és Castaldonak.* Mikor a székelyek között is terjedni kezdett a János Zsigmond pártja; azt ajánlotta, hogy siessenek és vágják le a székelyek fejeit, mert a farkok nem fog vagdalkozni*. E tanácsából itélve erélyes és határozott férfiunak ismerjük. Végre azonban a viszonyokkal ő is kénytelen volt megalkudni, s a mikor egész Erdély követelte, hogy János Zsigmondot ültessék vissza a fejedelmi székbe, Kornis Miklós is a nemzeti párt mellé állott. Próbálták ugyan ujból megnyerni Ferdinándnak és Kendy és Dobó 300 aranyat és 100 ház jobbágyot igértek neki,* de úgy látszik hasztalanul, mert a megyeri országgyülésen (1556. márcz. 8.) János Zsigmond mellé a székelyek részéről tanácsosnak választották.*
Erd. Orsz. Eml. I. 52. l.
Tört. Tár. 1892. 651. és köv. l.
Erd. Orsz. Eml. I. 453. l.
Erd. Orsz. Eml. I. 477. l.
U. o. 487. l.
Többször viselt magas közhivatalokat, töltött be jelentékenyebb állásokat, a mi arra mutat, hogy korának tekintélyei közé tartozott. 1538. Udvarhelyszék főkapitánya volt,* 1548. a tordai országgyülés Frater György mellé tanácsosnak tette.* 1555. Udvarhelyszék főkirálybirója volt.* Királybirósága alatt történt az utolsó ökörsütés.
Székely Oklevéltár II. 41. l.
Erd. Orsz. Eml. I. 238. l.
Székely Oklevéltár III. 309. l.
Számtalanszor volt megbizva magánjogi dolgokkal: határkijárás, végrendelet végrehajtása stb. Birtokviszonyairól, szerzeményeiről nem sokat tudunk. 1535-ben 100 arany frtért megvette Vargyasi Daniel Ferencznek a homoródszentpáli határon fekvő «Telke» nevű halastóban levő részét.* Kendy Ferencz és Dobó István vajdák neki adják 1554. szept. 16-án a fiágon kihalt Barcsay Boldizsárnak Fületelkén és Bazédon levő birtokait.*
Nemzeti Muzeum; gr. Rhédey levéltár 1535. évi fasciculus.
Nemz. Muzeum; Rhédey Itár 1554. évi fasciculus.
Halálának éve ismeretlen. Utolsó adatunk róla 1556. aug. 10-ről van. Petrovics Péter nyugtája 1180 frtról, a melyet Kornis Miklós és Erdélyi István Maros és Udvarhelyszéknek azon évre szóló hátralékos adójából lefizettek.*
U. o. 1556. évi fasciculus.
Nejének neve az egykoru oklevelekben nem fordul elő. Kőváry és Nagy Iván Bikli Borbálának nevezik. Mike egy feljegyzése szerint a Bikli János és Harinai Farkas Margit leánya.* Testvéreiről semmi adatunk.
Mike S.: Collectio gen. nob. Trans. Tom. D. pag. 190–91. Székelykereszturi unitárius gimn. könyvtára.
Gyerekei közül Mikola csak kettőt emlit Farkast és Mihályt.* Kőváry és Nagy Iván pedig hat fiát és két leányát sorolják fel: Mihályt, Gáspárt, Farkast, Ferenczet, Györgyöt, Jánost; Ilonát a Mikó Ferencz, Margitot előbb a Kacsay Tamás, majd a Bogáthy Boldizsár nejét.* Mikolának igaza van, mert Farkas és Mihály valóban a Kornis Miklós gyermekei 21voltak, de Kőváry és Nagy Iván tévednek, mert az egykoru oklevelek bizonyitékai alapján nem hat, hanem három fiát állapithatjuk meg Kornis Miklósnak, u. m. Mihályt, Ferenczet és Farkast és három leányát: Katát, Lázár István;* Ilonát, Mikó Ferencz és Margitot először Kacsay Tamás, azután Bogathy Boldizsár feleségét. Lássuk e bizonyitékokat.
Mikola id. m. 9. l.
Kőváry id. m. 166. l.; Nagy Iván id. m. VI. k. 359. l.
Nemz. Muzeum; Rhédey levéltár 1554. fasciculus «Ego Barbara Barchay vivo voce tale facio et condo testamentum ob amorem; quo erga dominum et maritum meum egregium Michaelem Kornis afficior. Lego eidem domum meom nobilitarem in possessione Erdew Zenthgyergy» stb.; alább «Si verum dictum dominum et maritum meum mori contegerit eodem domo omnia prćdicta genitori domini mei majori domino meo videlicet egregio Nicolao Kornis lego et relanquo.»
Barcsay Borbála 1554. szept. 21-én végrendelkezik. Végrendeletében Erdőszentgyörgyön levő házát minden hozzátartozókkal férjének Kornis Mihálynak, annak esetleges halála után pedig apjának Kornis Miklósnak hagyományozta. Mivel pedig ekkor más Kornis Miklóst nem ismerünk: világos, hogy Kornis Miklósnak Mihály a fia volt.
Kornis Mihálynak és Farkasnak testvéri volta annyira ismeretes, hogy annak bebizonyitása alól felmentve érezzük magunkat. Csak egy-két oklevelet emlitünk, a melyek ezt még jobban megerősitik. János Zsigmond 1567. julius 4. Szentpáli Kornis Mihálynak és Farkasnak Homoródszentpálon, Recsenyéden és Szentpéteren 32 jobbágytelket adományoz;* 1579. május 14. Báthori Kristóf Kornis Mihálynak uj adományt ad a kisszőlősi, vámosudvarhelyi, fületelki, egrestői, árapataki, hidvégi és erösdi rész jószágaira és általa öccsének Farkasnak.*
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár. 1567. évi fasciculus.
U. o. 1579. évi fasciculus: «... memorato Michaeli Kornis et per eum egregio agili Volphango similiter Kornis de divta Zentpal fratri iprius carnali ... dedimus» stb.
Hogy Kornis Farkas a Miklós fia volt, azt ezek után ugy hiszem, nem kell bizonyitanunk. Kevésbé ismeretes azonban az, hogy Kornis Mihálynak és Farkasnak volt egy Ferencz nevü testvérök.
A Nemzeti Muzeum Rhédey levéltárában az 1560. évről van két hosszas pörirat. Az egyik némely egrestői, kelementelki nemes jószágok felett folyt, a melyet Kornis Mihályné Barcsai Borbála hagyott Szigethy Pál deáknak, a fejedelmi nagyobb cancellaria iródeákjának, de a mit Kornis Mihály nem akart átadni. A pör iratokban többször előfordul Szentpáli Kornis Ferencz neve, mint alperesé; de az is meg van mondva, hogy a Kornis Mihály neje volt Barcsay Borbála.* A pörös birtokokat végre is 1576-ban Kornis Mihály kénytelen volt kiadni Szigethy Pál deáknak.*
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár. 1560. évi fasciculus: «... ac nobilem Franciscum Kornis de Zentpal, veluti in causam attractum; ... contra nobilem Franciscum Kornis de Zentpal; ... Barbara Barcsay consorte egregy et agilis Michaelis Kornis de Zentpal.»
Az átadási jegyzék kelt 1576. febr. 19. Nemzeti Muz. Rhédey ltár.
A másik pörirat a fületelki dézsma negyede felett folyt. Egy 1560. nov. 29-én kiállitott oklevélben, a melyben II. János átirja Mosdosy Ambrus fődézsmaszedőnek nyugtáját, a melyet Koronkai Mihályfi Tamásnak adott azért az összegért, a mit az a fületelki dézsma negyedéért haszonbérbe fizetett; mint felperesek Szentpáli Kornis Mihály és Ferencz vannak megnevezve.*
Nemzeti Muzeum; Rhédey ltár. 1561. fasciculus. «... Joannes Hogerjay pro egregiis et agilibus Miachele et Francisco Kornis de Zentpal ... veluti actoribus ab una». (1560. szept. 29.).
Ez ugy hisszük elég bizonyitéka annak, hogy Kornis Ferencz és Mihály testvérek voltak. Különben nem pörösködtek volna együtt.
Kornis Miklós többi fiának a neve egykoru oklevelekben nem fordul elő, tehát valószinüleg nem is volt több fia. Minket annak a kérdésnek a tisztázása érdekel, hogy Kornis Gáspár az ő fia volt-e vagy sem, mint azt Kőváry és Nagy Iván irják.
Ha a kérdést kissé közelebbről nézzük és keresünk adatokat: a felelet mindjárt tagadó lesz. Egykoru oklevelekben vagy másféle forrásokban semmi nyomát nem találjuk. Már ez kételkedővé tehetne, ha nem volnának döntő bizonyitékaink.
Mikola világosan irja, hogy Kornis Mihály és Farkas Miklósnak voltak fiai, Gáspár pedig Ferencznek volt az utóda.*
Ezt Nagy Iván meg is jegyzi; (304. l. 7. jegyzet) mégis változtatás nélkül átveszi Kőváryt, sőt a Pótkötetben sem igazitja ki.
22Bethlen Farkas pedig azt irja Kornis Gáspárról, hogy mikor Magyarországból Erdélybe ment, mindjárt a Báthoriak szolgálatába lépett.* Ha Kornis Gáspár a Szentpáti Kornis Miklós fia lett volna, akkor nem irta volna róla Bethlen Farkas, hogy Magyarországból ment lakni Erdélybe. Bethlen különben állandóan megkülönbözteti a két Kornist, Farkast és Gáspárt, és mindenütt jelzi, hogy nem testvérek.*
Bethlen F. IV. 44. l. «... Casparo Kornisio (qui Bathoreorum principum ab initio statim, postquam ex Hungaria in Transsilvaniam ingressusfuisset).»
U. o. 136. l. A mikor elmondja, hogyan nyeri meg Bocskay az erdélyieket Báthori Zsigmond visszahozatalának 1548-ban; «Quem (Náprágyt) cum animadvertisset non esse alieno a recipiendo Sigismundo animo, Casparum quoque Kornisium nec non e proceribus siculorum Wolfgangum Kornis sibi assentientes haberet».
Leánya is három volt és nem kettő: Ilona Oltszemi Mikó Ferencz;* Katalin Szárhegyi Lázár István és Margit előbb Kacsay Tamás, azután Bogáthy Boldizsár felesége.
Meghalt 1592. elején. «... talán ugyan nem annyira bánom a boldog emlékezetü szerelmes asszonyom nénénknek Mikó Ferenczné asszonyomnak ez világból való kimulását, mint akarom ...» Kornis György levele apjához, Padua 1592. márczius 13. (Erd. Muzeum levéltárában.)
A három Kornis fiú közül Ferenczről csak annyit tudunk, a mennyit fennebb emlitettünk, valószinüleg korán elhalt.
Sokkal ismeretesebb Kornis Mihálynak és Farkasnak szereplése. Mihály lévén az idősebb, kezdjük vele.
Neve legelőször 1554. szept. 13-án emlittetik, egy tanuvallatásban,* ugyanazon évben hagyományozta neki neje Barcsay Borbála végrendeletileg Erdőszentgyörgyön, Fületelkén, Egrestőn levő birtokait és Bándon levő nemesi házát.*
Gen. Füz. 1905. évf. okt. füzet. Kelemen Lajos közlése.
Nemzeti Muzeum; Rhédey ltár. 1554. évi fasciculus.
A hitujitás korában élvén, több izben volt kiküldve a különböző felekezet között levő viszályok elintézésére.* Részt vett az 1562. székely fölkelésben, a miért fogságba is került,* a honnan 1564-ben szabadult ki.* Ettől kezdve azonban hűséges embere volt úgy János Zsigmondnak, mint Báthori Istvánnak. Ragaszkodásának meg is lett a jutalma, mert vagyonát nagy birtokokkal gyarapitotta. Résztvett az 1566. hadjáratban. Az 1566. nov. 30. szebeni országgyülés őt bizta meg azon összeg beszedésével, a melyet a székely főemberek és lófők* Szász-Sebesvára felépitésére felajánlottak.* 1574-ben a székely sókamara ispánja,* a mely állást 1576-ban is ő töltötte be.* A Báthori és Békes közötti küzdelemben öcscsével Farkassal Báthori István pártján harczolt és részt vett azon országgyülésen, a mely a bukott trónkereső hiveit elitélte.*
1558. és 1560. Erdélyi Orsz. Eml. II. 105. és 137. l.
Erd. Orsz. Eml. II. 151. l.
Székely Oklevéltár II. 173. l.
Székely Oklevéltár II. 194. l.
Erd. Orsz. Eml. II. 327. l.
Székely Oklevéltár V. 95. l.
Szádeczky L. Báthori István lengyel kir. vál. 378. l.
Erd. Orsz. Eml. II. 565. l.
Élete végén egy kellemetlen ügybe keveredett, a melyről birtokai felsorolásánál szólunk. Meghalt 1582. márczius 31-én,* és már április 3-án özvegye Erdélyi Sára és öcscse Farkas megosztoznak birtokain.*
Keresztény Magvető 1902. évf. 265. l. 1582. márcz. 31. Michael Kornis vir authoritate precipua apud Scythulos moritur St. Georgii 1582. (Bog. Faz. Miklós följegyzései.) Tévedett tehát Nagy Iván, a mikor azt irta róla, hogy 1601. Mihály vajda ölette meg; (362. l.) de Szabó Károly is, a mikor azt irja, hogy «Kprnis Mihályról hiteles adat van, hogy 1577-ben halt meg».
Nemz. Muzeum; Rhédey levéltár 1582. évi fasciculus.
Kornis Mihály vagyon-szerző ember volt. Az apai birtokot nagyban megnövelte, úgy hogy egyike volt kora leggazdagabb embereinek. Háromszor nősült, s a két első neje után való örökségek mellé még sokat szerzett vásárlás utján is, de a legnagyobb birtokait fejedelmi adomány utján nyerte. Birtokai Maros, Udvarhelyszékben, Küküllő- és Fehérmegyében voltak. Azokat a birtokokat, melyeket első neje Barcsai Borbála adott neki, már emlitettük.
1566. julius 11. János Zsigmondtól Homoródszentpálon és Recsenyéden 22 ház jobbágyot nyer;* 1567. julius 4. szintén János Zsigmond ad neki és öcscsének Farkasnak Homoródszentpálon, Szentpéteren és Recsenyéden 32 jobbágytelket;* 1569. junius 2. uj adományt nyer Erdőszentgyörgyön, «Erdeössy és Barcsay rez»-nek nevezett részjószágaira, ugyanott levő valamint Borzond nevü pusztáira Marosszéken, továbbá 23«Olahmezeo, Horgasfeeld, Kökénykerek, Chypécs» nevü pusztáira Udvarhelyszéken, valamint a marosszéki Csókfalva és Makkfalva nevü helységekben levő birtokaira;* 1569. nov. 25. Havadtőn és Vadasdon nyer birtokokat.* Az oláhmezei prćdiumhoz tartozó földeket azonban a ravaiak úgy használták, mint sajátjokat; most tehát ki voltak téve annak, hogy elesnek tőlök; végre is Köröspataki Kálnoki Balázs és mások közbenjárására ugy egyeztek ki, hogy a ravaiak tovább is használják a földeket, de elismerik, hogy azok a Kornis Mihály tulajdonai és tizedet fizetnek rólok; ez egyezséget Báthori István előbb 1573 junius 29-én, majd 1575. junius 4-én erősitette meg és másnap ismét uj adománylevelet adott az oláhmezei prćdiumra.*
Székely Okl. II. 209. l.
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1567. évi fasciculus.
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1569. évi fasciculus.
Nemz. Múzeum; Rhédey ltár, 1569. évi fasciculus.
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1575. évi fasciculus.
Az 1576-iki összeirás alkalmából Udvarhelyszéken következő falvakban levő birtokai után fizeti az 50 dénáros adót: Rava, Bordos, Recsenyéd, Homoródszentmárton, Lokod, Lövéte, Homoródujfalu, Bágy; fizetett 40 fl. 50 dénárt.* 1578. január 11. Báthori Kristóf neki és öcscsének adományozza a magtalanul elhalt Szentannai Lázár Ferencznek Szentanna, Andrásfalva, Szentimre, Torboszló, Füle, marosszéki falukban levő birtokait;* márczius 24. Bordoson és Bözödujfaluban (Udvarhelysz.) kap jószágokat.* 1579. május 13-án uj adományt kap öcscsével az Erdőszentgyörgyön, Havadtőn, Vadasdon, Csókfalván, Szentistvánon (Marossz.) és Raván (Udvarhelysz.) levő birtokaira.* A Békes pártján küzdött és jószágaikat vesztett Alárd Ferencznek és Andrássy Péternek birtokaik közül kétezer magyar forintért zálogba vette Fületelkét, Egrestőt, Kisszőlőst, Vámosudvarhelyt (Küküllőm.), Hidvéget, Árapatakot, Erősdöt (Fehérm.), mely jószágokat Báthori Kristóf 1579. május 14. végleg neki és öcscsének adományozza.*
Székely Oklevéltár IV. k. 37–43. l.
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1578. évi fasciculus,
U. o.
U. o. 1579. évi fasciculus.
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1579. évi fasciculus.
Az eddig elmondottakból is kitünik, hogy Kornis Mihály birtokszerző ember volt, mely hajlama többféle kellemetlenségbe keverte. Szeretett erőszakoskodni, hatalmaskodni, igy például erővel foglalta el a ravaiáktól erdejök egy részét.* Ezen erőszakos hatalmaskodási hajlama élete végén aztán keményebb összeütközésbe hozta a törvénynyel. Az eset röviden a következő: Báthori István fejedelem 1574-ben Kornis Mihályt a sófalvi sókamara ispánjává tette, a mely állását később Váradi Kis Pál deák nyerte el, a kinek Kornis Mihály «jól tött embere» volt, de a ki jóságát nem hálálta meg. A sóaknához tartozó mezőknek, erdőknek egy részét «Zowatha mezejé»-nek nevezték, a melyet a környék falvainak lakossága már több évtized óta használt. Váradi Kis Pál deák megakarta fosztani a lakosságot attól a területtől és oda embereket telepitett. A szegény székelység, kik jövedelmök legnagyobb részét onnan nyerték, fühöz-fához szaladtak, végre Kornis Mihály közbenjárását kérték ki, hogy az odatelepitett embereket elvigyék.
Ez erdőt a ravaiak csak Bethlen Gábor idejében perelték vissza Kornis Ferencztől. Udvarhelysz. ltára.
Kornis ekkor betegeskedett, azért azt tanácsolta nekik, hogy forduljanak a fejedelemhez. Báthori Kristóf el is rendelte, hogy Bánffy Farkas udvarhelyszéki királybiró a dolgot megvizsgálja. A vizsgálatot Kornis Mihály azonban nem várta meg, hanem szolgáival, jobbágyival váratlanúl ott termett és az odatelepitett 16 embernek házát összeromboltatta, őket és marhájokat pedig hazaköltöztette. Eljárásáról másnap jelentést tett a tanácsuraknak, – ekkor már Báthori Zsigmond volt a fejedelem, – a kik Fejérvárra idézték testvérével Farkassal és ott őt fogságba vetették. Fejérvárról 1581. julius 13-án irt egy hosszas könyörgő levelet a lengyel királyhoz, melybe kiszabadulásáért könyörög.* Meddig volt fogságban nem tudjuk. Ezután már nem sokáig élt. Régen betegeskedett, ő maga irja folyamodásában: «sok üdőtől fogva nagy betegségben és nyavalyában feküdtem, nyomorogtam.» Meghalt 1582. márczius 31-én.
A levél eredetije az Erd. Muzeum levéltárában van, a hová a Rhédey ltból jutott.
Kornis Mihályné Erdélyi Sára 1582. április 3-án osztozik meg Kornis Farkassal férje birtokain Petrichevich Horvát Kozma, Czegei Vass György, Háportczi Forró János és Bogáthy Boldizsár előtt. Az egyezség szerint kapja az özvegy a marosszéki, küküllőmegyei és fejérmegyei 24jószágokat mind, az udvarhelyszékiek közül a ravaiakat, bözödujfalviakat, bordosiakat, bözödieket egy évig birhatja, akkor azokat is engedje át Kornis Farkasnak, mint törvényes örökösnek; kivéve a marosszéki Szent-Istvánon levő jószágokat, melyeket «pro dote» megtarthat. Az ingók elosztását a legközelebbi törvénykezési terminusra halasztották.*
Nemz. Muzeum; Rhédey ltár, 1582. évi fasciculus.
Kornis Mihály háromszor nősült. Első felesége volt Barcsay Borbála, a Boldizsár leánya, a ki 1554-ben halt meg. Még ugyanazon évben másodszor is megnősült: elvette Drakulya László leányát Borbálát, a kivel szintén nem élt sokáig együtt, mert 1562-ben már Erdélyi Sára volt a felesége. Gyermeke egyik házasságából sem született, vagy ha voltak is, kicsiny korukban elhaltak.
II. Kornis Miklósnak harmadik fia volt Kornis Farkas, a ki még nagyobb szerepet játszott, mint a bátyja. Kornis Farkas egyike volt kora legkiválóbb férfiainak, a kit kortársai «Nagy Kornis Farkas»-nak neveztek. A Báthori István, Kristóf és Zsigmond uralkodása alatt meglehetős élénk részt vett a közügyek intézésében. Erényei nemcsak az életében emelték kortársai felé és szerezték meg számára azok nagyrabecsülését, hanem az utódok, a későbbi nemzedék előtt is. Közéleti működésének legfőbb mozzanatai a következők:
Résztvett az 1566. hadjáratban;* 1571-ben Petky Mihálylyal együtt elnyeri Udvarhelyszék királybiróságát,* a melyet haláláig viselt. Mint atyja, ő is a Báthori és Békes közötti küzdelemben a győztes Báthori mellett harczolt, sőt Báthori Istvánt Lengyelországba is elkisérte.*
Székely Oklevéltár, II. 194. l.
Székely Oklevéltár, II. 337. l.
Bethlen F. II. 425. l.
A kiskoru Zsigmond uralkodása alatt a triumvirátussal elégedetlenkedő erdélyiek Apafi Istvánnal és Lukács deákkal együtt Kornis Farkast is elküldötték Krakkóba a lengyel királyhoz, hogy nekik egy kormányzót adjon.* Általában több izben vett részt követküldetésben. Igy a mikor Báthori Zsigmond másodszor foglalja el a fejedelmi trónt, a székelyek részéről Kornis Farkast küldötték Mehemet nagyvezérhez, hogy vele békét kössenek.* A mikor Mihály vajda elfoglalta Erdélyt, szintén Kornis Farkast akarták Prágába küldeni, a miből azonban nem lett semmi.*
1584-ben. Bethlen F. II. 478. l. Tört. Tár. 1880. évf. 646. l.
Betlen F. IV. k. 169. l.
Tört. Tár. 1883. évf. 733. l.
Minta Báthoriak rendithetetlen hive, helyeselte Zsigmond politikáját. A Sinan ellen menő sereghez 16 ezer székelyt vezetett, mint a székelyek főkapitánya.* Része volt Báthori Zsigmond másodszori fejedelemségre jutásában. is.*
Erd. Tört. Adatok, I. 44. l.
Szamoskövy, IV. 82. l. Hurmuzaki, III. 418. 1.
Hűségét Báthori Endre iránt is megtartotta. A sellenberki csatából csak nehezen tudott Görgénybe menekülni.* Azonban csakhamar meghódolt Mihály vajdánák, a ki mégis mindig gyanus szemmel nézte őt. Mikor pedig veje Székely Mózes kiszökött Erdélyből, elfogatta, Gyulafejérvárra vitette, a hol a miriszlói csatából menekülve, szemei előtt levágatta.* Birtokviszonyairól röviden a következőkben emlékezhetünk meg:
H. Mikó F. 143. l.
Bethen F. IV. 591. l. Hurmuzaki, IV. k. I-r. 137. l.
Birtokai eredetileg mind Udvarhelyszéken voltak, csak bátyjának Mihálynak halála után, mint annak örököse lett birtokos Marosszékén, Küküllő- és Fejérmegyékben. Az ő tulajdonába mentek át az ősi kastély Homoródszentpálon és a hozzátartozó birtokok. Kornis Farkas uj kastélyt épittetett 1579-ben, a mely azonban ma már teljesen elpusztult.*
A Kornis Farkas által épittetett kastély romjainak a képe látható Orbán, Székelyföld, I. k. 166. l. Orbán szerint a kastélyon ez a felirás volt: Rara quidem virtus, quam non fortuna gubernat. Quć manet stabili quum fugit illa pede. Alatta: Sculpsit Benedictus Magyari. 1579. Ez alatt volt a Kornis czimer és a K. F. betűk. Az ablakon 1578. évszám és egy ablak szemöldökfán: Timor domini expellit peccatum.
Azokat a birtokokat, melyeket testvérével Mihálylyal nyert, már felsoroltuk. 1575. márcz. 29. Marosszéken, Udvarfalván nyer egy részjószágot;* okt. 4. pedig Homoródvárosfalván (Udvarhelyszék) egy egész telket.* Az 1577-iki adóösszeiráskor 25a következő faluk után fizet: Szentpál, Szentpéter, Városfalva, Karácsonfalva, Oklánd, Jánosfalva, Musna, Ujfalu, Remete, Gyepes, melyek után 80 f. 51 d. fizetett.* 1589. május 5-én Dályában (Udvarhelyszék) kap egy kuriát.* 1591. márczius 1-én pedig Báthori Zsigmondtól nova donatiot kap a homoródjánosfalvai, ujfalvai, oklándi, oláhfalvai, karácsonfalvai, almási, szentmártoni, lokodi, bágyi és vargyasi részjószágaira.*
Nemzeti Muzeum; Rhédey levéltár, 1575. évi fasciculus.
U. o.; valamint a beiktatási rendelet is, a mely Dersi Petky Mihálynak és társainak szólt.
Székely Oklevéltár, 37–43. l.
Országos levéltár, Liber Regius 1589. II. 480.; ezt K. F. a Kovacsóczy Farkas közbenjárása által nyerte el. Kovacsóczy levele május 5. a Rhédey levéltárban.
Országos Levéltár, Liber Regius 1591. 201. l.
Kornis Farkas kétszer nősült. Első neje volt Petky Katalin, a Dersi Petky János leánya, a kiről azonban egykoru oklevelek nem tudnak semmit, valószinüleg korán elhalt; második neje volt Bethlen Krisztina, ki jóval tulélte férjét.*
Igy mondja Mikola, utánna Nagy és Kőváry; Mikola szerint Kornis Judit, Péchy Simon neje az ő lánya lett volna, a mi nem igaz. Egyáltalában az, hogy Petky Katalin a Kornis Farkas felesége volt, csak feltevés, de nincs hitelesen bebizonyitva.
Kornis Farkasnak nagy családja volt, nyolcz fia és négy leánya. Fiai közül a legidősebb volt György, a ki mint egyetemi tanuló halt el 1594- vagy 1595-ben Páduában; a többieknek neveit leghitelesebben azon oklevél tartotta fenn, a mely szerint nekik Báthori Zsigmond 1601. junius 12-én Homoródalmáson egy birtokot adományoz. Ez oklevél a következőket emliti: Miklóst, Jánost, Mihályt, Gergelyt, Ferenczet, Farkast és ismét Györgyöt.* Kőváry csak három fiát ismeri: Miklóst, Zsigmondot és Ferenczet Nagy Iván szintén.* Ezt a Zsigmondot emlitik Szamoskövy és Bethlen Farkas is és azt irják róla, hogy a brassói csatában esett el 1603. julius 17-én,* mivel azonban Báthori Zsigmond fennebbi oklevele nem tud róla, nem tartom a Kornis Farkas fiának.
Nemzeti Muzeum; Rhédey ltár, 1601. évi fasciculus.
Kőváry, 160, l.; Nagy I. VI. 359. l.
Szamoskövy. III. Bethlen F.
Kornis Farkasnak négy leánya volt: Anna, Siményfalvi Székely Mózes; Katalin, Dersi Petky János; Borbála, a Zalasdy Miklós és Judit, Péchy Simon neje.*
Nemz. Muzeum; Rhédey ltban, az Erdélyi Orsz. Muzeumban levő oklevelek szerint.
Kornis Farkas fiai közül bővebb tudomásunk csak első Györgyről, Miklósról, leginkább pedig Ferenczről van; Jánosról és Gergelyről csak annyit tudunk, hogy 1603-ban haltak el; utóbbi valószinüleg a brassói csatában, de az előbbi nem;* Farkasnak és a második Györgynek nevét csak a Báthory Zsigmond oklevele után ismerjük, Kornis György, Kornis Farkas legnagyobb fia és valószinüleg legidősebb gyermeke volt. Szülői Német- és Olaszországban neveltették; amott Heidelbergában, itt pedig Páduában tanult unokatestvérével Bogáthi Miklóssal. Mindkét helyről igen sok levelet küldött haza, melyek az Erdélyi Muzeum Egylet levéltárában vannak.* Meghalt Páduában 1594- vagy 1595-ben.*
Petky János ezt irja 1603. decz. 12. Sennyey Pongrácznak: «Minthogy Kornis János, (kinek Basta uram Ngia által gratiat és jószágát is részszerint megadta volt) meghala.» Erd. Muzeum levéltára.
E levelek élénk világot vetnek a külföldön levő magyar tanulók életviszonyaira. Az Erdélyi Muzeum levéltárában Kornis Györgytől összesen 16 levél van, melyből 9-et Kornis Farkashoz, 4-et anyjához, 1-et Eörri Andráshoz, 1-et Kovacsóczy Farkashoz, 1-et Bodoni Istvánhoz irt. Legelső levelét Heidelbergából 1587. nov. 3. irta, utolsót pedig 1591. aug. 28. Heidelbergából 1591. szept. 8-án indultak utnak Bogáthi Miklóssal és Páduába okt. 14-én érkeztek meg; innen első levelét 1591. nov. 7. irja, utolsót 1592. julius 25. Páduából Rómába akart menni, de halála ebben meggátolta.
Bogáthi Miklós irja K. Farkasnak: «ha Paduában viszen Isten koporsójára is gondot viselhetek szegény atyámfiának.» Róma 1595. febr. 10. Bogáthi Miklósnak szintén több levele van az Erdélyi Muzeumban, melyeket Kornis Farkashoz és nejéhez irt.
Kornis Miklós szintén Heidelbergában volt akkor, a mikor bátyja, mint fejedelmi apród.* Mikor jött haza, nem tudjuk. Mikor Székely Mózes 1603 elején az Erdélybe való beütését tervezte, őt küldötte a tatár kánhoz, hogy segélycsapatokat hozzon.* Elesett a brassói csatában 1603. julius 17.*
Levelei szintén az Erdélyi Muzeumban.
Bethlen F. V. 206. l.
Bethlen F. V. 408. l.
Kornis Mihály, Farkasnak negyedik fia 1600-ban sógorával Székely Mózessel, Mihály vajda elől Lengyelországba menekül.* Mikor Báthori Zsigmond harmadizben való fejedelemsége után végleg itthagyta Erdélyt; a kiséretében volt, mint apródja.* Szintén a brassói csatában esik el.
Bethlen F. IV. 510. l.
Bethlen F. V. 165. l.
26Kornis Ferenczről alább lesz szó. Emlékezzünk meg röviden leányairól is, a kik ilyen sorrendben következtek: Anna, Katalin, Borbála és Judit. Anna Siménfalvi Székely Mózes neje volt, kihez 1592. évben ment. Némely szász történetiró azt állitja róla, hogy másodszor Bethlen Gábor neje lett, a mi nem igaz, mert férje halála után nemsokára (1603.) meghalt pestisben Temesvárt.* Több családfán, a melyek az Erdélyi Muzeumban vannak, második férje gyanánt Petky János emlittetik, a mi szintén tévedés.*
Szamoskövy. III. 237. l.
Ilyenek vannak Gyulai Rikárd és Mike Sándor összeállitásában.
Daniel Gábornak a «Vargyasi Daniel család eredete stb.» czimü munkájában szintén emlittetik egy Homoródszentpáli Kornis Anna, a ki Daniel Péter neje lett volna.*
20. l.
Köblös Zoltán szerint az itt emlitett Kornis Anna férje Daniel Péter 1590 körül élt, mert fia Péter 1590–1632-ig élt.* Ha tehát valóban Homoródszentpáli Kornis Anna volt a Vargyasi Daniel Péter neje, az csak is az itt előforduló Kornis Anna lehetett. Ez azonban valószinüleg tévedés.
Genealogiai Füzetek 1905. évf. okt. füzete.
Kornis Anna fia Székely Mózes volt, a ki 1633-ban I. Rákóczy György elől Törökországba menekült.
Kornis Katalin férje Dersi Petky János volt, Bocskai idejében Udvarhelyszék főkapitánya. Kornis Katalin 1637. október 21-én halt meg 56 éves korában. Legtovább élt a Kornis Farkas gyermekei között. Sirja fölé leánya Borbála szép czimeres sirkövet csináltatott a dersi (Udvarhelysz.) temetőbe, a mely később megsemmisült.* Fia Petky Ferencz, a ki Székely Mózessel szintén elmenekült. Borbála, Kornis Farkas harmadik leánya, korán elhalt Temesvárt, a hová Székely Mózes bukása után anyjával menekült. Férje volt Zalasdy Miklós.*
Orbán Balázs. Székelyföld I. 170. l.
Ezt a Kornis Borbálát sem Kőváry, sem Nagy Iván nem emlitik. Némelyek Ilonának nevezik. Hogy Borbálának hivták, azt több oklevél bizonyitja, melyek az Erd. Muzeumban és a Nemz. Muzeumban vannak. Pl. Bethlen Krisztina 1609. menlevelet ad Barcsay Sándornak és Györgynek, azokról a javakról, melyeket néhai Zalasdy Miklós szerelmes leányának Kornis Borbálának mint feleségének hagyott.
Végre Judit, a ki 1603. után lett a Péchy Simon felesége.* Meghalt 1621-ben.* Három leánya volt: Krisztina, Bögöni Farkas Ferencz, Zsuzsánna, Kénori Ferencz és Erzsébet előbb Mindszenti Gábor, utóbb Haller Pál neje és egy fia Simon.
« ... az mikor az szegény öreg asszonyom Temesvárra lakott és Nádorfejérvárra ... Zalasdj Miklósnak adta volt egy leányát; Zálasdj Miklós meghalván, hadta az jószágát ... az szegény öreg asszonyom leányának, az is ott meghalván, maradott öreg asszonyomra, annak utánna, hogy Péchi urnak adta az leányát, Kornis Judit asszonyt és avval őt az Szalasdjtól maradt jószággal contentálta.» Forró Ferencz levele Hajdu Péternek, 1632. martius 18. Nemzeti Muzeum; Rhédey ltár.
Koporsója fölött mondott gyászvers megvan a székelykereszturi unitárius gimn. kvtban.
Térjünk vissza most Kornis Ferenczhez, a ki fivérei elhalta után egyedüli örököse lett atyja és nagybátyja minden javaiknak.
Kornis Ferencz volt a Homoródszentpáli Kornis-család utolsó férfi tagja. Erőszakos, perlekedő ember, a kinek sok kellemetlensége volt. Különösen a bünösökért szeretett közbelépni, hogy azután azok jobbágyaivá lehessenek. Mindamellett családjának fénye és különösen Bethlen Gáborral való rokonsága, meglehetős szerepet biztositottak neki a közéletben.
1614. Udvarhelyszék főkirálybirója lett és az maradt haláláig.* 1614-ben Bethlen Gábor bizonyos dolgok elintézésére Telegdy Mártonnal Segesvárra küldi.* 1621. május 16-án Bethlen Gábor zálogba adta neki az udvarhelyi «Csonka» várat,* melyet annyira renováltatott, hogy halála után a fejedelem özvegyének és gyerekeinek szabad lakást adhatott a várban.* Mikor sógora Péchy Simon fogságba jutott 1621. sokat fáradozott a kiszabaditásában.
Udvarhelymegye ltára.
Nemzeti Muzeum; Rhédei ltár.
Székely Oklevéltár. IV. 211. l.
Nemzeti Muzeum; Rhédey ltár, 1625. április 7.
Meghalt 1625. április 7. előtt.*
L. Bethlen Gábornak idézett oklevelét.
Minta homoródszentpáli Kornis-család utolsó férfi tagja, örökölte apja és nagybátyja minden birtokát, melyeket ő maga is gyarapitott. Mivel felváltva Homoródszentpálon és Erdőszentgyörgyön lakott, nevezték szentpálinak és szent 27györgyinek is. Még gyermekkorában Ruszkai Kornis Boldizsár elfoglalta a Homoródszentpáli Kornis javakat, csak Petky János közbenjárására nyerte vissza azokat 1603-ban. 1605-ben pedig Rácz György az erdőszentgyörgyi jószágát dulja fel.*
Erdélyi Muzeum ltára.
Birtokviszonyairól leginkább az udvarhelymegyei levéltárban őrzött «lustra» könyvek és azon pörnek iratai tájékoztattak, melyeket örökösei ellen a Daniel, Lázár, Mikó, Péchy, Petky, Székely és más családok tagjai támasztattak, mint a Kornis Miklós, illetve a Kornis Farkas leányágon való utódaik.* Ezek szerint a következő helyeken voltak birtokai: Székelyudvarhely, kuria; Homoródszentpál, kuria; Remete, Szentpéter, Városfalva, Jánosfalva, Recsenyéd, Szentmárton, Lövéte, Gyepes, Lókod, Tálya, Ége, Almás, Karácsonyfalva, Oklánd, Ujfalu, Vargyas, Bözöd, Bözödujfalu, Rava, Köröspatak, Szentegyháza, Oláhfalú, «cum molendino forrasio», Ülke, Oroszhegy és az oláhmezei prćdium (Udvarhelysz.); Erdőszentgyörgy, kuria, Havad, Havadtő, Rigmány, Vadasd, Gegos, Csókfalva, Szentistván, Makkfalva, Kibéd, Várad (Marossz.), Fületelke és Kis-Szőlős (Küküllőm.).
Udvarhelymegyei ltár és Nemzeti Muzeum Rhédei cs. ltára.
Neje volt Kápolnai Bornemissza Judit, a Boldizsár és Patócsi Anna leánya, a ki előbb Haller Gábor neje volt és csak annak 1608-ban történt halála után lett a Kornis Ferencz felesége; férjét jóval túlélte; 1636-ban hal meg.*
Tört. Tár, 1893. évf.
Egy fia volt Samu, a ki csecsemőkorában halt el és két leánya, Margit, a ki 1627-ben és Borbála, a ki 1632- vagy 1633-ban ment férjhez; amaz Rhédey Jánoshoz, ez Paczolaj Péterhez.* Borbála apja halálakor még gyermek volt; anyja a szombatos vallásban nevelte, a miért I. Rákóczy György 1638. pörbe fogta és összes javai elvesztésére itélte.*
Paczolai Péter és Kornis Borbála házasságára vonatkozó levelek a Rhédey cs. ltban. Nemz. Muz.
E pörre vonatkozólag adatokat közölt a Tört. Tár. 1884, évf. Komáromy András, a Nemzeti Muzeumban elhelyezett Rhédey ltban levő eredeti iratokból; vannak azonban még kiadatlanok is. Az itéletlevél az Erd. Orsz. Eml.-ben van közölve. Ld. «Kornis Borbála és szombatos pöre» cz. értekezésemet a Keresztény Magvető 1906. évf.
Dolgozatunknak végére érkeztünk, állitsuk össze a családfát. Mivel dolgozatunkban már emlitettük, hogy a Mikola által emlitett Kornis Jánosról nincs okleveles bizonyitékunk, hogy tényleg ezen családhoz tartozott: őt e családfára nem vettük fel. A leszármaztatást az 1486-ban élt Szentpáli Kornis Gergelylyel kezdjük, azonban ujból hangsulyozzuk, hogy az csak föltétel, hogy I. Miklós a fia volt. Ennek a kifejezésére, valamint azon nőtagjai után a családnak, a kikről teljes hiteles okleveles bizonyitékokat nem találtam, de a kiket az eddigi táblázat úgy tüntet fel, mint egyik-másik Kornis nejét kérdőjeleket tettem. Ettől eltekintve II. Miklóstól kezdve a családfa egészen hiteles okleveles bizonyitékok alapján van összeállitva.
(Családfát lásd a 28. oldalon.)
28A Homoródszentpáli Kornis-család nemzedékrende. (1486–1654.)
I. Gergely 1486, 87; I. Miklós 1523, 25, † 1529; II. Miklós 1534, 35, 38, 40, 45, 48, 51, 56 udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybiró, fejedelmi tanácsos ~ Bikli Bora (?); János és Harinai Farkas Margit leánya; I. Mihály 1554, 57, 58, 60, 62, 64, 66, 67, 69, 71, 74, 76, 77, 79, 81, † 1582 a székely sókamara főtiszttartója ~ 1. Barcsai Borbála, † 1554 Boldizsár leánya ~ 2. Drakulya Borbála, László és Anna leánya ~ 3. Erdélyi Sára; I.Ferencz † 1560; I. Farkas 1566, 67, 71, 75, 76, 77, 84, 87, 91, 92, 95, 98, 99, † 1600 udvarhelyszéki főkirálybiró ~ 1. Dersi Petky Katalin* (?), János leánya ~ 2. Bethleni Bethlen Krisztina, Gergely és Kállói Leukős Anna leánya; Margit ~ 1. Galambfalvi Kaczai Tamás* ~ 2. Bogáthy Boldizsár*; Ilona † 1592 ~ Oltszemi Mikó Ferencz, János fia; Katalin ~ Szárhegyi Lázár István, István és Bogáthy N. leánya*; I. György 1587, 88, 91, 92, 93, † 1594 vagy 95 Páduában; III. Miklós 1591, 92, 93, 1601, † 1603; János 1601, † 1603; II. Mihály 1591, 93, 1600, 01, † 1603; II. Gergely 1601, † 1603; II. Ferencz 1601, 03, 05, 84, 16, 21, † 1625 udvarhelyszéki főkirálybiró ~ Kápolnai Bornemissza Judit, † 1636, Boldizsár és Patócsi Anna leánya, kinek első férje Haller Gábor volt; II. Farkas 1601; II.György 1601; Anna † 1603 ~ 1. Vargyasi Dániel Péter (?) ~ 2. Simonfalvi Székely Mózes, János fia; Katalin † 1637 ~ Dersi Petky János, Mihály és Daár Margit fia; Borbála † 1603, ~Zalasdy Miklós; Judit † 1621 ~ Szenterzsébeti Péchy Simon, kinek 2. neje Barabási Katalin; Margit † ~ Kisrédei Rhédey János, † 1654, Pál és Suta Anna fia; Sámuel ?; Borbála ~ Szentbenedeki Paczalay Péter, † 1639, Kristóf és Horváth Kata v. Veres Anna fia
Több helyen Druzsiánna.
Leánya Petronella, Háportoni Forró János neje.
Gyermekei Menyhért, Miklós és Druzsiánna.
Fia András, Bethlen Gábor nagyapja.
Utóirat. Mikor e dolgozatot irtam, nem volt tudomásom Nyujtódi Donáth Jánosnak a kolozsvári ev. ref. kollegium levéltárában levő Emlékiratáról, mely Erdély régi családairól szól, melyet a feljegyző 1618. junius 7. 1619. január 23. közt állitott össze. Ezen emlékiratban, melyet Köblös Zoltán a «Genealogiai Füzetek» legutóbbi (okt.) számában közölt, emlités van a Kornis-családról is. E feljegyzésben foglalt leszármaztatás megegyezik azzal a családfával, a melyet én oklevelek alapján dolgozatom végére összeállitottam. E feljegyzés igy szól: «Bernala és Korniz Kézdi Bernalan Korniz Gergely egyek voltak anyjával ... Korniz Gergely fia volt Korniz Miklós; Korniz Miklós gyermekei Korniz Mihály, Korniz Ferencz, Korniz Farkas, Korniz Katalin és Lázár Istvánné, Margit asszony Bogáti Boldizsárné és Ilona asszony Mikó Ferenczné.» Megemlitem azt is, hogy a Bethlenekről közölt leszármaztatás szerint Kornis Farkas neje Bethlen Krisztina buri Bethlen Gergely leánya volt, testvérei voltak: B. János, György és Anna, Osztopani Perneszi Istvánné.
Dr. Vass Miklós.
