I. Bosnyák báni pecsétek.
I. Bosnyák báni pecsétek.
I. Ninoszláv bán pecsétje. 1249.
Körirat: 
(Pečat velikoga bana Ninoslava. Ninoszláv bán pecsétje.)
Átmérője: 5 cm.
Eredetije Ninoszláv bán 1249. oklevelén, a belgrádi tud. társ. gyüjteményében, a hová a ragusai levéltárból került. (Először közölve Asbóth J.: Bosznia s a Herczegovina. II. 193. l.)
Pecsétkép: Három szegvényre oszlik, a mint az a kicsinyitett ábrán látszik. A felső és alsó szegvény képe elmosódott.
A pecsét közepén két, egymással szembeszálló vitézi alak látszik, a háttérben sziklás vidék. A mi a pecsét müvészetét illeti, kétségtelenül belföldi vagy dalmát munka.
A lovasuk jellege – noha nem akarjuk ezen az alapon egyenes vonatkozásba hozni – rendkivül emlékeztet a zgoščai (Bosznia, Kakanj Doboj mellett, szerajevoi kerület, viszokoi járás) ú. n. nagy királyi (bogumil) sirkő jobb és bal oldalfelületén látható lovas alakokra.
Mi kétségtelennek tartjuk, hogy belföldi művész munkája ez a két analog jellegü műtárgy. (A követ először Asbóth J. közölte i. m. I. 119. Művésziesebb reprodukczióját l. Az osztrák-magyar monarchia irásban és képben cz. m. XIX. Boszniáról szóló kötete 171. l.)
Szerintünk ez a pecsét nem tartalmaz heraldikai alakot, hanem illusztrált pecsétképet tüntet fel. A Boszniában dolgozó aranyművesek közül 531384-ből ismerjük Sebenicoban «Jacobus aurifex condam Ostoye»-t,* 1418-ból Stephanus és Johannes ötvösöket. Ez ötvösökről tudjuk, hogy a bogumil felekezettel viszonylatban állottak. 1200 körül Máté és Aristodius, két keletről Zárába elszármazott ötvös, «kik Boszniában is forgolódtak», erősen terjesztette a bogumil vallást Dalmácziában.* Mindezen nyomok elvezetnek az úgynevezett bosnyák-bogumil művészetig s ebben a körben kell keresnünk a közöltük pecsét vésőjét is.
Archivo Notarile Zara.
Thomas arch. Hist. Sal. cap. 24.
