A szerajevoi múzeum pecsétlenyomatai.
1. A bécsi titkos levéltár raguzai osztályából vett pecsétek.
| 1225–37 körül | szerbiai Vladisláv függő pecsétje | 2 |
| Vladisláv függő kettős pecsétje | 6 1/2 |
| 1237–72 körül | Uroš szerb király függő pecsétje | 8 1/2 |
| 1234. febr. 4. | Radosláv István Rascia és Travunia ura rányomott pecsétje | 3 |
| 1240. márcz. 22. | Ninoslav bosnyák bán függő pecsétje | 1 1/2 |
| 1240. | András chulmiai fejedelem | 6 1/2 |
| 1268 körül | Ilona szerb királynő | 3 |
| 1234. aug. 23. | Uroš szerb király | 5 |
| 1334. III. | Uroš István szerb király függő veres viaszpecsétje | 7 |
| 501340. okt. 26. | Dusan szerb király függő pecsétje | 7 1/2 |
| 1356. márcz. 14. | Tvartkó bosnyák bán függő pecsétje | 5 |
| 1356. márcz. 14. | Tvartkó bosnyák bán függő pecsétje | 5 |
| 1370. ápr. 3. | Vukašin szerb király függő pecsétje | 6 |
| 1382. decz. 2. | Tvartkó bosnyák király függő pecsétje | 2 |
| 1387. jan. 20. | Brankovič Vuk szerb despota függő pecsétje | 2 |
| 1391. ápr. 15. | Bjeljek župán és Radič vajda, 2 függő pecsét | 1,75–1,75 |
| 1391. máj. 15. | Radič vajda ugyanazon pecsétje | 1,75 |
| 1392. jul. 17. | Dabiša István bosnyák despota függő pecsétje | 3,5 |
| 1397. márcz. 3. | Raguza városának függő pecsétje | 15 |
| 1399. febr. 5. | Ostoja István bosnyák despota függő pecsétje | 3 |
| 1399. aug. 25. | Radič vajda függő pecsétje | 1,75 |
| 1405. jun. 20. | Tvartkó II. Tvartkovič bosnyák kir. függő pecsétje | 4,5 |
| 1406. decz. 2. | Lazarevič István szerb despota függő pecsétje | 7,5 |
| 1406. decz. 29. | Brankovič Gergely György, Lázár és Mara függő pecsétje | 2 |
| 1409. decz. 4. | Ostoja István bosnyák király függő pecsétje | 3 1/2 |
| 1418. jul. 6. | Vukosalič Gerő kenéz függő pecsétje | 1,5 |
| 1419. jun. 24. | Hranič Sandal vajda és fivérei, Vlk és Vlkán 3 db függő pecsétje | 1 1/2 |
| 1419. decz. 4. | Ostojič István bosnyák kir. függő kettős pecsétje | 11 |
| 1420. máj, 30. | Hranič Sandal s fivérei 3 db függő pecsétje | 1 1/2 |
| 1420. aug. 6. | Tvartkovič Tvartkó bosnyák király függő pecsétje | 1 1/2 |
| 1421. ápr. 24. | Radinovič Pál kenéz fiának Radosav vajdának függő pecsétje | 2 |
| 1421. aug. 18. | Tvartkovič Tvartkó bosnyák király függő pecsétje | 4,5 |
| 1423. ápr. 7. | Pavlovič Radosav vajda függő pecsétje | 1 1/2 |
| és 3 db más pecsét (α) | 5,75 |
| 1429. decz. 13. | Brankovič György szerb. despota függő pecsétje | 7 |
| 1432. okt. 5. | Pavlovič Radosav veliki vojvoda és fia Ivanič függő pecsétje | 4 |
| 1433. márcz. 2. | Tvartkó Tvartkovič bosnyák kir. függő pecsétje | 5 |
| 1434. aug. 12. | György vajda, Hrvoja unokája függő pecsétje | 2 |
| 1435. okt. 10. | István bosnyák nagyvajda, Hranič Sandal unokája függő kerek pecsétje | 2,5 |
| 1438. szept. 18. | Raguza város függő pecsétje | 6 |
| 1438. szept. 18. | István vajda, Hranič unokája függő tojásdad pecsétje | 2 |
| 1440. máj. 6. | István vajda, Hranič unokája és Vladislav és Vlatkó fiainak függő tojásdad pecsétje 3 db | 2 |
| 1442. szept. 29. | Ivaniš, Pavlovič Radosav fiának függő pecsétje | 2,75 |
| 1443. ápr. 1. | István vajda Hranič unokája függő pecsétje | 2,5 |
| 1444. szept. 3. | Tamás István bosnyák király függő pecsétje | 11 |
| 1446. szept. 17. | Brankovič György szerb despota függő pecsétje | 7 |
| 1451. aug. 15. | Vladisláv knéz, István sz.-szávai herczeg fiának függő pecsétje | 2 |
| 1451. decz. 18. | Tamás István bosnyák király függő pecsétje | 11 |
| 1453. jul. 19. | István sz.-szávai herczeg függő pecsétje | 2,75 |
| 1454. jul. 15. | Péter vajda és Miklós kenéz Radosláv vajda fiainak függő pecsétje | 3 1/2 |
| 1457. aug. 12. | Brankovič Lázár szerb despota függő pecsétje | 7 |
| 1458. decz. 14. | Brankovič István, Lázár fia függő pecsétje | 3 |
| 1461. nov. 23. | Tomaševič István bosnyák király függő pecsétje | 11 |
| 1470. jul. 26. | Vlatkó sz.-szávai herczeg és fivérének, (α) | 4,75 |
| Lázár kenéznek 2. db függő pecsétje (ß) | 1,75 |
2. «Oesterreich» oklevelek gyüjteménye u. o.
| 1491. nov. 29. | Lukács bosnyák püspök függő pecsétje | 2 |
3. Magyar oklevelek u. o.
| 1320. okt. 18. | Veglia és Modruš grófjának függő pecsétje | 1,3 |
| 1386. máj. 26. | Veglia és Modruš grófjának függő pecsétje (α) | 5 |
| 1393. aug. 23. | Hervoja bosnyák vajda rányomott pecsétje | 1,3 |
| 1435 okt. 7. | Veglia és Modruš grófjának függő pecsétje | 4 |
| 1453. szept. 13. | Ujlaky Miklós erdélyi vajda és macsói bán függő pecsétje | 2,25 |
| 1490. nov. 1. | György rácz despota rányomott pecsétje | 3 1/2 |
E gyüjtemény összeállitása óta, a magyar családtörténeti kutatás, Karácsonyi Jánossal mint elemzővel, Cseörgheő Gézával és Csoma Józseffel mint heraldikussal az élén, friss lendületnek indult, horvát részről pedig Klaić és Laszowski produkáltak nyomós munkálatokat.
A kutatások ez irányban Boszniát illetőleg annyira haladtak, hogy a Kotroman-család genealogiai viszonyaival meglehetősen tisztában vagyunk, s nagyjában már a mi közleményeink is tisztázták a Kosača (Vukčić) herczegi család vonatkozásait. Ezzel kapcsolatban itt az ideje, hogy szemlét tartsunk részint az ujabban előkerült heraldikai és sphragisztikai anyag fölött, részint pedig a már közölt anyag és egyéb eleddig kevésbbé méltatott források bevonásával megállapitsunk bizonyos ebből folyó eredményeket.
Épenséggel nem állitjuk, hogy elérkezettnek látnók már az idejét a bosnyák és szerb heraldikai és pecsétbeli emlékek rendszeres összeállitásának, de a felgyült anyag koronként való 51ujabb megrostálására, kiegészitésére határozottan szükség van. Azt sem kell bővebben bizonyitgatnunk, hogy ez anyag szerves összefüggésben állván hazai történetünkkel, közlése e helyütt teljesen indokolt. Alkalmivá teszi jelen közleményünket társaságunk negyedszázados évfordulója, a melyen megannyiunknak kötelességünk beszámolni munkássága eredményével.
A mi jelen közleményünk forrásait illeti, tekintetbe vettük az oklevélről függő, illetőleg az azokra nyomott pecséteket, egyes czimeres emlékeket, a siremlékeket s bemutatjuk Grünenberg Konrád s Reichenthal Ulrik czimeres lajstromkönyveinek tárgyunkat illető darabjait.
Az anyagot magát ekkép osztottuk be:
I. Bosnyák báni pecsétek.
II. Bosnyák királyi pecsétek, czimeres emlékek és a bosnyák heraldika tanulságai.
III. Hervoja herczeg czimeres és pecsétbeli emlékei.
IV. A Kosača (Koszacsa-Vukcsics)-család czimeres és pecsétbeli emlékei.
V. Szerb (rácz) czimerek és pecsétek.
VI. Magyar vonatkozások Grünenberg és Reichenthal czimeres gyüjteményeiben.
Megjegyezzük, hogy az utóbb emlitett két czimeres gyüjtemény balkáni (déli-szláv) vonatkozásait az illető csoportokba osztottuk: Ismételgetések kikerülése czéljából a szóban forgó czimeres gyüjteményeket illetőleg előre bocsátjuk, hogy azok, mint a heraldikai tudomány forrásai régtől fogva ismeretesek.
Reichenthal Ulrik konstanci polgár czimeres krónikáját: Concilium ze Constencz 1418. a konstanci zsinat alkalmából (1414–18.) szerkesztette. Munkája úgyszólván naplószerü jelentés, melyet a zsinaton megjelent fejedelmek, főpapok s főurak czimereivel illusztrált, a szerint, a mint ezeknek a czimerei szállásaikon ki voltak függesztve.
A krónikának eleddig legrégibb szines kéziratát a Königsegg grófok aulendorfi (Württemberg, Rabensburg mellett) levéltára őrzi, egy későbbi keletü, de bővitett kézirat Konstanc város tulajdona. Nyomtatásban háromszor jelent meg (1483. Augsburgban Sorgnál, 1536. u. o Steinernél változtatva s 1575. Feyerabendnál, Frankfurtban).
Eltekintve a primitiv rajztechnikától s attól a körülménytől, hogy Reichenthal nem volt s nem is lehetett tisztában a világ minden sarkából Konstancba sereglett sokféle idegen személyi viszonyaival, gyüjteménye mindenesetre kútfő becsével rendelkezik. Tény, hogy ezeket a czimereket Konstancban látta, megkérdezte, avagy megkérdeztette a tulajdonost s ha nem is szignálta mindig pontosan, de nem komponált.
Ugyancsak konstanci ember a másik czimergyüjtő: Grünenberg Konrád, kit meglehet, hogy a mestersége – épitőmester volt – vitt rá a gyüjtésre. Tudjuk róla, hogy tanácstag volt, s három izben polgármesterséget viselt. 1486. lovag czimével él, majd ugyanezen évben a szent földre zarándokol, Grünenberg lelkes és jóizlésü gyüjtő volt, a ki mindent, a mihez csak hozzáférhetett, nagy szorgalommal állitott össze. Figyelembe vette az épületeken, pajzsokon, zászlókon, takarókon, képeken ábrázolt czimereket s ezt a gyüjteményt 1483 ápr. 9. zarándoklata előtt fejezte be. A mi e gyüjtemény forrásbeli becsértékét illeti, természetes, hogy csak a kétségtelen, eredeti forrásokkal való egybevetés után állapitható meg az egyes darabok fontosságra a heraldika története szempontjából. Azonban már magában véve, mint rendszeres, szorgos gyüjtés eredménye, Grünenberg munkája a XV. századbeli heraldika legértékesebb német forrásainak egyike, melynek a különféle vonatkozások nemzetközi fontosságot kölcsönöznek.
A munka eredetije, papiron, jelenleg a porosz kir. czimerhivatal tulajdona; egykoru, hártyán készült másolatát a müncheni kir. könyvtárban őrzik. Fényes szinnyomatban kiadták gr. Stillfried-Alcantara és Hildebrand.
52A magyar heraldika történetirójára a különféle külföldi czimerkönyvek adatainak kritikai és szakszerü feldolgozása tekintetében még számos kérdés vár. A «Turul»-ban Ghyczy Pál becses közleménye: Gelre Herold (XIV. sz.) czimerkönyvéről nyitja meg a sort. Mi most egy lépéssel előbbre haladunk, a két emlitett czimergyüjtemény anyagának feltüntetésével. Ha tulságosan extensiv irányban dolgozunk, annak igazolására szolgáljon az a körúlmény, hogy a rendszeres előmunkálatok szükében lévő balkáni (déli-szláv) heraldika terén egyelőre az anyaggyüjtés szempontja a mérvadó.
