A Pázmány «nemzetség.»
A Pázmány «nemzetség.»
(Válasz Pázmány Zoltán úr hasonczimü megjegyzéseire.)
Nem vagyok barátja a polemiának, miután tapasztaltam, hogy az irodalmi viták vajmi ritkán vezetnek a felvetett kérdés tisztázására, ellenben igen gyakran fajulnak el – teljességgel nem irodalmi szinvonalú – czivódásokká. Szokásom ellenére mégis felelek Pázmány Zoltán úr megjegyzéseire, nehogy azt higyje, mintha birálóját fényes «érvei» elhallgattatták volna s igy hallgatásommal téves nézeteiben megerősitsem.
A legegyszerübb volna ujból elmondani azt, a mit már inkriminált birálatomban elmondtam; szakembernek ez tökéletesen elég lenne. Azonban a történelmi bizonyitás módszerében szemmel láthatólag járatlan s a régi magyar családtörténetet nem ismerő laikussal levén dolgom, kénytelen vagyok ad oculos demonstrálni, minő lehetetlen állitásokat koczkáztat meg másodszor is Pázmány úr.
Pázmány úr szerint «okmányilag igazoltatott» hogy a Szilasi és Laki Pázmány család a Hunt-Pázmán nemből veszi eredetét, mert:
1. a Hunt-Pázmánokéval szomszédos megye határán él ötszáz év óta.
2. Helyi szereplésével a középkorba átjátszik.
3. A Hunt-Pázmán genusnak nevét saját nevében folyton használja.
4. Ugyanazon genus donácziós s ez által is használt (?) birtoknevével a XVI. század elején királyi diplomában lesz előnevezve.
Ez állitások mindenike téves, minek következtében logice tévesnek kell lenni az előrebocsátott következtetésnek is.
Ime pontozatai való értékükre leszállitva:
1. Az, hogy a L. és Sz. Pázmány család a Hunt-Pázmánokéval szomszédos vármegyében lakott, teljességgel nem bizonyit semmit. Különben kiváncsi vagyok rá, mit nevez Pázmány úr a Hunt-Pázmány nembeliek megyéjének? A nemzetség legősibb birtokai Hontban feküdtek (ez, a Pázmányok megyéjével, Komárommal nem szomszédos); a középkor végén pedig olyan kiterjedt a nemzetség s a mellett olyan gazdag, hogy Magyarország felső felében legalább tiz vármegyében vannak jelentős birtokai.
2. Épp ennyit bizonyit az, hogy a család «helyi szereplésével» (?) a középkorba is «átjátszik.» Pázmány úr ugyan adós maradt annak a bizonyitásával, hogy csakugyan családja ősei voltak e a 1518-iki oklevélben emlitett Pázmánok, feltéve azonban, hogy ezt idővel be tudja igazolni, mit ér el vele a Hunt-Pázmán genusból való származást illetőleg? Semmit.
3. Minden hijával van a bizonyitó erőnek az a tény is, hogy a L. és Sz. Pázmány család neve hasonló a Hunt-Pázmán nemzetségéhez sőt ugyanaz, mint a belőle eredt Panaszi Pázmányoké. Ennek csak akkor lenne néminemü értéke, ha genealogiai bizonyitékok is támogatnák. Ezek nélkül annyit ér, mint p. o. Balog vagy a Kemény név azonossága a hasonnemü nemzetségekével. Ilyen alapon a Péchyek a Pécs nemzetségből, a Széchényiek a középkori Szécsényiektől, stb. eredeztethetnék magukat.
4. Ugyanilyen, vagyis seminő értékü lenne, ha t. i. igaz volna a negyedik «döntő állitás is, a mely szerint (magyarra forditva Pázmány úr szavait) a Pázmány családnak XVI. századi királyi oklevélben emlitett előneve egy olyan községtől van véve, a mely a Hont Pázmán nemzetség donácziós birtoka volt.
Ha Pázmány úr arról szóló oklevelet mutatna, hogy elődei a Hunt-Pázmán nemzetség valamelyik ősi birtokát öröklik, úgy lenne valami értelme a feltevésnek, hogy a Hunt-Pázmánokkal vérségi összeköttetésben voltak; de abból, 192hogy egy olyan község nevét használják 1518-ban prédikátumul, amely községben a Hunt-Pázmán nemnek birtoka feküdt, nevetséges lenne akármit is következtetni. Hiszen az a birtok századokon át tiz egymással rokonságban nem levő gazda kezén is megfordulhatott, s mind a tiz nevezhette magát utána! Ez tehát mit sem érő bizonyiték. De van ám ennek az állitásnak más hibája is, az t. i. hogy ténybeli tévedést rejt magában. Ugyanis az 1518-beli Pazman Simon és Lőrincz komárommegyei nemesek s előnevük (ha ugyan Zewlewsiek s nem, a mint sokkal hihetőbb Zylasiak) valamelyik komárommegyei Szőlősre mutat vissza, mig ellenben az a Szőlős, a mely a XIII. század elején Hunt-Pázmán birtok Pozsonymegye nyugati részén Pozsony városhoz közel feküdt! Igy tehát merőben nem állván az, hogy az 1518-ban emlitett Pazmanokat a Hunt-Pázmán nembeliek által hajdanta birt Szőlősről «előnevezik», megdől minden erre épitett következtetés.
Természetes Pázmány úrnak e bizonyiték (a melyek a könyvéről szóló ismertetésben nem ugyan igy csoportositva, de megvoltak) nem elegendők és ha kénytelen lesz is elismerni a hogy családjának a Hunttól és Pázmántól való eredeztetése minden alapot nélkülöz, akkor is azt fogja kérdezni, a mit most: «e familiának az emlitett genusból való leszármazása feltétlenül kizártnak, mi jogon (!?) tekinthető!» Ám erre a kérdésre a feleletet keresse meg Pázmány úr önmaga. Ismerje meg a történelemből, minő szerepet játszottak a Hunt-Pázmán nemzetség, illetve a belőle származott családok a középkorban s aztán itélje meg, lehet-e a 1518-beli komárommegyei kisnemeseket a hatalmas dinaszták vérrokonainak tartani.
Cs. E.
NAGYKAPUSI HOFMAISSTER MIKLÓS CZÍMERE 1454-BŐL.
