4. A zemplénmegyei Bolyi-ág.
4. A zemplénmegyei Bolyi-ág.
Midőn a Gutkeled nemzetség tagjai: Keled fiai Péter és István, az ugyanazon nb. Várdai Aladárral a szabolcsmegyei Bélőszöd nevü birtokra nézve 1284 körül kiegyeznek, az utóbbiak bizalmi férfiai Apaj comes és Szólát fia Kilián.* 1304-ben arról tanuskodik Aba nb. Amadé nádor, hogy rokona (soror) Csala, bizonyos Ágoston leánya, Szólát fiának: Bolyi Péternek özvegye, férjének fivéreitől, Pelbárt- és Miklóstól hozományi követeléseire nézve 10 márkával ki lett elégitve,* a miből tehát kitünik, hogy Szólát fia Bolyi Péter fiörökös hátrahagyása nélkül halt meg.
Zichy-okmánytár, I. k. 61. l.
U. ott, IV. k. 623. l.
Ez után sokáig mit sem hallunk e családról. Csak 1329-ben olvassuk, hogy Kilián fia Kilián a Gutkeled nb. Várdaiaknak egyik birtokperében tanuként müködik.* 1331-ben pedig tanusitja az egri püspök helyettese, hogy Miklós fiai: Bolyi Mihály és László, Bolyi Kilián fia Kilián özvegyét, Erzsébetet, az ungmegyei Németi János leányát, kit fivére, Szócyik, képvisel, kötelesek elhalt férjének birtokaiból, melyek országos szokás szerint rájok szálltak, hitbéri és hozományi követeléseire nézve kielégiteni.*
Zichy-okmánytár, I. k. 330. l.
Anjoukori okmánytár, II. k. 559. l.
1332-ben Miklós fiának, Bolyi Lászlónak az Ákos nb. Miczk bán helmeczi jobbágyai ellen bizonyos ügye van, melyet a zemplénmegyei alispán elhalaszt,* miből minden kétséget kizáró módon kiviláglik, hogy e Boly alatt a hasonnevü zemplénmegyei helység értendő. 1334-ben arról értesülünk, hogy Bolyi László vagyonilag igen rossz állapotban van. A Szabolcs és Bereg vármegyék részéről Záhony-on tartott közgyülésen «Ithem» Miklós fia László azzal áll elő, hogy Szabolcsmegyében fekvő győri (ma Györöcske) és zemplénmegyei zábrági birtokát el akarja adni, mert szegénysége rákényszeriti; kéri tehát az elnöklő főispánt, kérdezze meg, vajjon vannak-e a jelenlevők közül ellentmondók? Erre azonnal a Gutkeled nemzetség négy tagja kijelentette, hogy László az ő legközelebbi nemzetségi rokonuk és hogy ennek következtében a tőle szándékolt birtokeladás ellen óvást emelnek.* Ezzel azonban az ügy még nem lett véglegesen elintézve; mert, mint az egri káptalannak 181egyik okiratától tudjuk, «Itum» Miklós fiai: Bolyi László és Mihály 1336 előtt győri és zábrági birtokrészöket Szólát fia Bolyi Pelbárt leányainak, Anitynak és Csalának 50 márka erejéig zálogba adták. Mihály meghalt, mielőtt a kiváltás ideje megérkezett. László nem tudta a zálogösszeget lefizetni, mire Pelbárt leányainak rokona, János fia Németi Szótyik 1336-ban azon követeléssel állott elő, hogy az elzálogositott birtokrészek Csalának, ki most már Kenézi Egyed fia Petőnek, szabolcsmegyei birtokosnak a neje volt, tulajdonába menjenek át. László beleegyezett ebbe, de Várdai Pelbárt és János 1336 kezdetén az egri káptalan előtt kijelentették, hogy László az ő legközelebb nemzetségi rokonuk, miért is a tervbe vett birtokelidegenités ellen óvást emelnek.* László erre módot keresett, hogy az ügyet más uton intézze el és tényleg találjuk, hogy Kenézi Pető 1336 október 6-án kijelenti, hogy «Ytum» Miklós fia Bolyi László neje, Szólát fia Bolyi Pelbárt leányát, Csalát, úgy anyai hozományi mint leánynegyedi követeléseire nézve 50 márkával kielégitette.* Nem szenvedhet kétséget, hogy ezt csak valamely módos rokonának segitségével tehette. Találjuk is, hogy Gutkeled nb. Várdai János 1336 február 25-én az Itum Miklós fia Lászlótól zálogban birt zábrági és győri birtokrészt ennek visszabocsátja, a mit azzal indokol, hogy László a legközelebb nemzetségi rokona és szegénysége miatt nem képes a zálogba adott jószágok után járó kiváltási összeget lefizetni.* 1337-ben Itum Miklós fiának, Bolyi Lászlónak ujabb pöre van, a mennyiben győri és zábrági birtokát Hontpázmán nb. Batyáni Péternek akarta örökbe vallani, a mi azonban nemzetségi rokonának, a Gutkeled nb. Bacslyai Lászlónak ellenmondására nem sikerült.* 1339-ben az országbiró ujra kimondja, hogy Bacskai Lászlónak Bolyi László birtokainak megszerzésére nagyobb joga van.* 1354-ben László még él.*
Ugyanott 629. l.
Zichy-okmánytár, IV. k. 629. l.
Zichy-okmánytár, I. k. 485. l.
Ugyanott IV. k. 630. l.
Anjoukori okmánytár, III. k. 256. l.
Anjoukori okmánytár, III. k. 379. l.
Anjoukori okmánytár, III. k. 574. l.
Zichy-okmánytár, II. k. 550. l.
Az eddigiekből tehát megczáfolhatatlanul kiviláglik, hogy Szólát fia Miklós, ki 1304-ben fordul elő, azon Bolyi Miklóssal azonos, kit a későbbi okiratok az «Ütöm» (ezt tartjuk helyesnek) melléknéven emlitenek és hogy ennek következtében Szólát a Gutkeled nemzetséghez tartozik.
Nemzedékrendje tehát a következő:
Gutkeled nb. Szólát; Péter † 1394 előtt, – Ágoston leánya Csala 1304; Kilián 1284 körül; Pelbárt 1304; «Ütöm» Miklós 1304; Kilián 1329 † 1331 előtt, Németi Erzsébet; László 1331–1354; Mihály 1331, † 1334 előtt; Csala 1336, – Kenézi Pető 1336; Anity 1336
