a) Majádi Miklós bán.
a) Majádi Miklós bán.
1263-ban, mint a királyi tálnokok korlátnoka merül fel és kemleki főispán, mely utóbbi minőségben 1266 augusztus 25-ikéig maradt. A Béla és (V.) István között kitört viszályok alatt Szerémmegye főispánja volt, mely minőségben Bélától Istvánhoz átpártolván, Dráván inneni és Dráván tuli összes birtokait elvesztette. V. István, trónra jutása után azzal kártalanitotta őt, hogy országbiróvá és Somogy megye főispánjává nevezte ki és néhány gömörmegyei jószággal ajándékozta meg. Országbirói minőségben találjuk őt 1270 junius 13-ikától 1272 junius 14-éig. Erre – úgy látszik – lovászmester és szebeni főispán lett, mely tisztsége 1272 augusztus 3-ikán meg meg van. István halála után 1273 deczember 19-ikétől 1274 szeptember 25-ig országbiró, gacskai és zenggi főispán; 1275 április 3-ikától augusztus 11-éig horvát-dalmát és tengermelléki bán és a mellett Gacska főispánja; 1278 november 6-ikán Szlavonia bánja, mely minőségben 1280 október 30-ig található. 1283. évi október havában csak czimzetes bán; ugyanaz 1288 julius és augusztus hóban és 1290 julius 23-án; 1291 október 9-ikétől nov. 25-éig czimzetes bán és Valkómegye főispánja.*
A mit a Századokban 185/366. l. Miklós valkói főispánnak macsói bánságáról (1291–1293) olvasunk, nincs bebizonyitva.
Két fia volt: János és László, kikkel legelőször 1278 november 6-án találkozunk, midőn Sándor bán fiával együtt a Blagajiak őseinél túszok.* János 1291 október 21-ikén már önállólag merül fel; László csak 1296 julius a 13-ikán; mindketten a sopronmegyei Majád birtokosai.* Kiemelendő, hogy László 1296-ban Majádon lévő (még ma létező) Uebermasse nevü birtokát osztrák hübéri jog szerint másra ruházza át. 1300 május 12-én felosztja a két fivér a közös birtokot. László megkapja Majádot, két Oszlopot, Meggyest és Szentgyörgyöt.*
Blagay okmánytár, 35. l.
Mayád comes és neposa Miklós, ki 1219-ben (Fejér VII/I. k. 199. l.) a szabolcsmegyei Henye és Tófej nevü helységek ügyében szerepel, valószinüleg a sopronmegyei Majád tulajdonosa. Biztosan tudjuk, hogy Gutkeled nb. Miklós fia Pál, kivel már fent (1246-ban) találkoztunk, 1246-ban és 1254 szeptember 26-án Majád birtokosa. (Hazai okmánytár, VI. k. 78. 1.). E Pál részt vett 1259-ben azon stájerországi ütközetben, mely ifj. István király stájerországi uralmának véget vetett; ez alkalommal Pálnak két rokona, Majád fia Ladomér és Pordányi Lőrincz esett el. Maga Pál fogságba került, melyből csak úgy tudott szabadulni, hogy majádi birtokát eladta; a valószinüség már most a mellett szól, hogy István herczeg akkor szerezte Majádot. Érdemei elismeréseül megkapta Pál (V.) István királytól a szatmármegyei Aranyos-Medgyes alá jövő sóval rakott hajóktól beszedni szokott vámot. Pál fia Lothard bán (bánságát nem ismerjük) kitüntette magát Gutkeled nb. Joákim bán (István herczeg fia) oldalán 1273-ban a csehek ellen, – résztvett 1278-ban a morvamegyei csatában, 1282-ben harczolt a kúnok ellen, hol bizonyos Domonkos nevü rokona elesett) utoljára tüntette ki magát fiával, Lászlóval együtt az 1291-ben az osztrákok ellen menesztett hadseregben és a lázadó Güssingiek ellen. Mindezekért megerősiti őt is, fiát is, III. András 1292 junius 22-én az aranyosi vámjogban (Wenzel, V. k. 66. l.). László további nyomát nem ismerjük.
Fejér, VII/V. k. 564. l.
További nyomaira nem akadunk. 1395 április 24-ikén arról értesülünk, hogy István herczeg fia Pál dédunokái: a Butkaiak és társaik Majád, Oszlop, Szabómarton, Meggyes, Bánlaka és Őrpordán nevü birtokok elfoglalásától a Kanizsaiakat tiltják;* ebből pedig kiviláglik, hogy Miklós bán fiutódai akkor már nem éltek.
Sopronm. okmánytár, II. k. 520. l.
