c) Lesták fia Bogod.
c) Lesták fia Bogod.
Fentebb láttuk, hogy Bézs nb. I. Sándornak nővére bizonyos Lesták fia Bogodhoz ment férjhez, és hogy e Sándornak fia III. Péter 1338-ban Bézs bán nagybátyja Lesták után Váradon és Lovászon maradt birtokrészekben Kónya Miklóssal osztozkodik. Dr. Karácsonyi János többször idézett munkájában (I. k. 240–241. l.) azt vitatja, hogy III. Péter e Lesták után örökölt és ez öröklés arra vezetendő vissza, hogy Bogod atyja Lesták, Bézs bán nagybátyjával, az 1258-ban szereplő Lestákkal azonos. E Lestákról a váradi birtok fiára, Bogodra, szállott, «midőn pedig magtalanul elhunyt, vagyona vérrokonát, Tűrei (helyesen: Tőrei) Kónyát illette, de ennek ki kellett adnia belőle Bogod özvegyének nászhozományát és pedig az özvegy legközelebbi rokonának, Bés nembeli III. Péternek. Mivel pedig a Tűrey Kónyának elegendő készpénze nem volt, kiadta ingatlanban s e végre átengedte az 1258-ban vett váradi és lovásni birtok felét.»
E kombináczió el nem fogadható. Az 1338-ban történt osztályról szóló okmány egy árva betüvel sem mondja, hogy Bézs nb. III. Péter a váradi és lovászi birtokrészeket örökösödési czimen kapja és Lesták fia Bogod nem halt meg magtalanul, a mint ezt a következő sorok igazolják.
Lukács sági prépost tanusitja 1263-ban, hogy előtte Bogod fia Lesták özvegye, fiával Bogod-dal együtt megjelenvén, a következőket adta elő: Férje, rokonainak Péternek, Bogyoszlónak és Endecsnek beleegyezésével Ősödön lévő birtokából egy ekealját bizonyos Istvánnak és Hektornak adott el, kik a vételárt ki is fizették. Miután azonban az eladott föld még nincsen meghatárolva, kötelezi magát az özvegy, fia nevében is, hogy annak idején, mikor a nemzetségi birtokot felosztják, az eladott rész kellő elhatárolásáról gondoskodni fog.* 1277-ben pedig Lőrincz sági 76prépost előtt, Lesták fia Maróti Bogod hatod magával letette az esküt, hogy a Keszőpataka és Terbegec közt elterülő (Ipoly) keszői föld az ő ősi birtokát képezi.* Marót pedig nem más, mint a Hontmegyében még most is létező Apát- vagy Egyház-Marót. Bogod 1295 nov. 28-án nemzetségi rokonától, Bogyoszló fia Keszői Miklóstól, ennek Hontmegyében levő keszői és ősödi birtokrészeit megveszi és már azelőtt szerzett keszői tulajdonát megerősitteti; ez utóbbi alkalommal a «Maróti» nevet viseli.* Midőn az esztergomi káptalan 1297 ápr. 2-án az ezekre vonatkozó okmányokat átirja, akkor is «Lesták fia Maróti Bogod comes» néven szerepel.* 1298-ban a Hontpázmán nb. Csalomjaiak kovárszegi birtokának határjárásában királyi emberként müködik,* valamint ugyanazon évben a Hontpázmán nb. Bényiek által elkövetett garázdálkodások ügyében mint tanu szerepel.* Névszerint ismeretlen neje Bézs nb. I. Péter leánya, kinek révén sógorától, Péter fia Váradi I. Sándortól, László sági prépost tanusága mellett a sági konvent előtt husz márkáért hat szolgát kap. Az illető okmány keltéből már csak «in octavis beati Nicolai confessoris ... octa ... » olvasható s igy kiadó,* tekintettel arra, hogy László sági prépostot 1281-től 1300-ig ismerjük, az okirat keltét az 1288 körüli decz. 14-ére teszi. Mi pedig azt hisszük, hogy, mert Sándor atyja Péter még 1295-ben élt, a fiunak e transactioja 1298-ra esik. II. Bogodról ez különben az utolsó hir.
Wenzel, III. k. 72. l.
Knauz, II. k. 79. l.
Ugyanott 379. l.
Ugyanott 401. l.
Wenzel, V. k. 193. l.
Botka, 6. l.
Hazai okmánytár, VI, k. 335. l.
Fia III. Bogod rosszul gazdálkodott. Ősödi birtokát 1312 előtt Kistapolcsányi Gyulának előbb zálogba adta s midőn egyre növekedő szegénysége következtében ki nem válthatta, jónak találta az egész birtokot 1312 nov. 18-án Gyulának örök áron eladni. Ez alkalommal már nem – mint atyja – «Maróti», hanem «Keszői» néven szerepel.*
Anjoukori okmánytár, I. k. 274. l.
Elszegényedése mellett még nagyobb baj is sujtotta, melyet politikai pártállásának köszönhetett. A Trencsényi Máté és Károly király között folyt viszálykodások alatt Bogod hü királypárti maradt; midőn 1315 nov. 26-án a királyi udvarhoz utazott, Trencsényi Máté őt elfogatta és megvakittatta. Bogod meg volt győződve, hogy Kistapolcsányi Gyula, ki Máténak egyik főembere volt, őt a hatalmas oligarchánál bevádolta s hogy ennek köszöni megvakittatását. Csak 13 évvel ezután sikerült Gyula fiának, Kistapolcsányi Gergelynek, atyja ártatlanságát kimutatni, a mennyiben több nemessel együttesen atyjának ártatlanságára vonatkozólag az esküt letette.*
Ugyanott II. k. 443. l.
Csakhogy ez még sem akadályozta őt abban, hogy Gyulának 1321 szeptember 27-én még egy birtokrészt eladjon. Nevezett napon arról értesülünk, hogy Bogod fia Bogod és Kémes fia Mihály, hontmegyei nemesek, (Ősödön lévő részint örökölt, részint vásárolt birtokukat fentebbi (Kistapolcsányi) Gyulának örök áron eladták.* Vajjon Kémes fia Mihály e Bogodnak nemzetségi rokona-e? nem tudjuk; Bogod 1352-ben már nem él. 1353-ban özvegye s fiai Péter és János a hontmegyei Kesző nevü birtokokat, melyet a megye tőlük elfoglalt, visszakapják.*
Ugyanott I. 628. l.
Fejér, IX/II. k. 213. l.
