b) Bézs nemzetsége.
b) Bézs nemzetsége.
Bizonyos Szemetynek (= Zemech), kiről csak azt tudjuk, hogy valamikor a barsmegyei Vezekényt megvette, Bened nevü fia maradt,* kinek négy fia volt: István, Bézs, Péter és Lesták.*
Botka, 4. l.
Azon királyi kiküldöttek sorában, kik 1236-ban a barsmegyei birtokviszonyokat megvizsgálják, Benete comessel is találkozunk. (Wenzel, VII. k. 26. l.)
Istvánról* tudjuk, hogy 1259 máj. 27-én a nyitramegyei Csekej mellett birtokos.* Utódait nem ismerjük.
A Bézs-nemzetséget legojabban D. Karácsonyi János «A magyar nemzetségek» 238. lapján tárgyalja. Ő is idézi Wenzel, VII. k. 516. lapját, de bár az idézett helyen elég világosan «Stephanus scilicet et Bees filii Comitis Bened» olvasható, a nemzedékrendi táblában ez Istvánt hiába keressük.
Wenzel, VII. k. 516. l.
Lestáknak, ki 1264-ben Bars fiai, Brezó és Péter oldalán mint bizalmi férfi szerepelt,* nem maradt fia. Fivérének, Péternek egyik fia elbeszéli 1325-ben, hogy Bened fia Lestáknak váradi birtokrésze ő reá szállt.*
Botka, 1. l.
Botka, 19. l.
A családot csak Bézs és Péter folytatta, de mielőtt róluk szólnánk, szükséges egyet-mást még Bened leányairól is mondani.
Hogy Benednek több leánya volt, be van bizonyitva; névszerint azonban csak az egy Margitot ismerjük, ki Bars fia Brezóhoz ment férjhez és kinek férjhezmenetele – mint már előbb kimutattuk – a Vezekényiek és Váradiak között többszörös és hosszadalmas pörökre adott okot. Egyik ujabb irónk* azon határozott állitásnak ad kifejezést, hogy Margit nem Bened, hanem Bézs leánya, a mit arra alapit, hogy 1326-ban csak Bézsnek ivadéka fizet Margitért leánynegyedet, ellenben Péter ivadéka csak beleegyezését adja hozzá; különben is az 1306-ki oklevél Margitot világosan Bézs leányának mondja «s ezzel szemben a másiknak nincs bizonyitó ereje, mert hisz okleveleink sokszor filiának (leánynak) nevezik az unokát».
Dr. Karácsonyi János i. m. I. k. 238–239. l.
Mi ezen állitást el nem fogadjuk, az utolsó érvelést pedig tarthatatlannak tartjuk. Éppen az 1306. évi okmány, a melyre Karácsonyi hivatkozik, ellene szól az érvelésnek. Igaz ugyan, hogy benne «Margarete filie eiusdem Bes» áll, de közvetlenül utána olvassuk «exceptis et exclusis aliis quartis puellaribus filiarum dicti Bened»; ezt miért nem idézte Karácsonyi: Ebből kiviláglik, hogy az okmány fogalmazója, bár Margitot Bés leányának irta, mégis csak Bened leányaira gondolt, úgy hogy a «Bes» kifejezés, 74tekintettel erre s azon későbbi okiratokra, melyek kivétel nélkül Margitot Bened leányának nevezik, csak irási hibának veendő. Van különben még más valami, a mi Karácsonyi állitását megingatja s ez a kronologia. Brezó már 1256-ban érett korú férfi, tehát nem igen valószinü, hogy oly embernek veje lett volna, ki még 1274-ben mint erőteljes ember háborúban vett részt, sokkal valószinübb tehát, hogy ez utóbbi nejének fivére lett légyen. Margit nővéreiről különben részletes adatokat nem ismerünk.
