7A KISFALUSY CSALÁD LESZÁRMAZÁSA ÉS TÖRTÉNETE 1476-TÓL 1681-IG. (Két czímerrajzzal.)
7A KISFALUSY CSALÁD LESZÁRMAZÁSA ÉS TÖRTÉNETE 1476-TÓL 1681-IG.
(Két czímerrajzzal.)
(Két czímerrajzzal.)
A már kihalt Kisfalusy család, melynek neve néha Kisfaludynak is iratott, egy törzsből származott az Ilosvayakkal; – közös ősük, Tatamér fia Ilosvay Maxim 1341-ben élt,* s utódai közűl Karácson fia 1. András kezdette állandóan viselni a Kisfalusy nevet. 1457-ben* és 1460-ban királyi ember volt. 1454-ben beperelte testvéreivel Ilosvay Lászlóval és Györgygyel együtt Ilosvay Nán Miklóst és fiait Demetert és Jakabot Ilosva, Iloncza, Kisfalu, Rév, Karaszló és Puszta-Nagyforrás egyharmadának elfoglalása miatt.* Több adatot nem ismerünk róla. Ismeretlen családból származó nejétől, Margittól, a ki 1480-ban mint özvegy még életben volt, három fia maradt: Demeter, I. János és Mihály.
1 Turul, 1896. évf.
2 Lelesz Statut. Litt. B. Nro 292. Anni 1457.
3 Eredeti az Ilosvay ltárban.
Mihály neve 1476-tól 1489-ig, I. Jánosé pedig 1476-tól 1501-ig említtetik. Utódai, úgy látszik, egyiknek sem maradtak.
Demeter 1475-ben, 1476-ban* királyi embernek volt kijelölve. 1476-ban kiegyezett testvéreivel, valamint nagybátyjának Karácson Lászlónak fiaival Lászlóval, Jánossal és Miklóssal együtt Bilkey Andrással, Bilkey Istvánnal és fiával Mihálylyal, Rákóczy Istvánnal, Bilkei Gorzó Istvánnal és Lipcsei Mihálylyal, s minden eddigi egymás ellen folytatott pereiket kölcsönösen beszüntették.* 1480-ban elfoglalta testvéreivel Jánossal és Mihálylyal édes anyjuk Margit beleegyezéséből Ilosván, Ilonczán, Réven, Kisfaludon, Puszta-Négyforráson és Borsován néhai Ilosvay Nán Miklós birtokait, melyeket pedig Ilosvay László és Miklós atyja idősb László 1460-ban örök áron szerzett volt meg, 1482-ben karácson ünnepe körűl pedig testvéreivel s a Bilkeyek, Lipcseyek és Rákóczy István segítségével megrohanta az Ilosvayak bilkei udvarházát, onnan minden barmot elhajtatott s minden ingóságot elvitetett, a mivel 1000 arany forintnál több kárt okozott; Báthory István országbiró parancsára 1483-ban vizsgálatot is tartottak Beregmegye alispánja és szolgabirái ezen ügyben, de a per hosszan húzódott el, mert még 1489-ben folyamatban volt, a midőn Demetert testvéreivel és társaival Rákóczy István, Bilkey János és Bilkey Györgygyel együtt egy-egy márka birságban marasztalta el Báthory István országbíró, erdélyi vajda és székely ispán, mert az Ilosvayak panaszára megidézve itélőszéke előtt nem jelentek meg,* arról azonban, hogy ezen per miként végződött, nem maradtak reánk tudósítások. 1488-ban nem tudni mi okból megölte Komlósy Tamást. Ezek után neve már nem említtetik. Három fia maradt: Karácson, István és András.
4 Lelesz, Actor. Nro 31. Anni 1476.
5 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
1 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
Karácson 1505-ben királyi embernek jelöltetett, de 1508-ban már nem volt életben, gyermekeiről sincs tudomásunk.
István 1508-ban, 1518-ban említtetik, utódait szintén nem ismerjük.
Andrást és testvérét Istvánt 1508-ban megidéztette Komlósy Tamás fia Mihály, atyjának a kisfalusyak atyja Demeter által még 1488-ban történt megöletése miatt. Ennél többet Andrásról sem tudunk, özvegye Margit 1546-ban még mint élő említtetik, de gyermekei neveit nem ismerjük.
Az eddig előadottakból a leszármazási tábla így állítható össze:
I. András dictus Karácson de Ilosva, utóbb de Kisfalu 1447–1464 † 1476 előtt (Margit 1480); Demeter 1475–1489 † 1518 előtt Kisfalusy de Ilosva; I. János 1476–1501; Mihály 1476–1489; Karácson 1505 † 1508 előtt; István 1508–1518; András 1508–1518 (Margit özvegy 1546)
Itt megszakad a családfa, s csak egy ismeretlen nemzedék után találkozunk Ferencz és II. János neveivel.
Ferencz mindössze is egyszer említtetik 1576-ban, többet nem tudunk róla.
II. János birtokos volt az ilosvai jószágokon kivel még Hetyenben, Borsován és Tivadaron is. 1570-ben Beregmegye táblabirája volt, 1576-ban 8pedig királyi embernek jelöltetett.* 1572-ben zálogba adott Tivadaron egy telket 12 forintért Daróczy Szerafinnak.* 1588-ban ellentmondott Kúnmissey Lukács deák beiktatásának azon ilosvai, ilonczai, kisfalusi és bródi részbirtokokra, melyeket a Vitkai Ilosvay Jánostól vásárolt volt meg 1200 magyar forintért. 1595-ben már nem volt életben. Első nejével Oláh Katalinnal, Oláh László és Borsovay Borbála leányával Borsován is birtokhoz jutván, 1581-ben egy ottani udvarház és tartozékai birtokába lett beiktava nejével, fiával Lászlóval és Kóródy Jánossal együtt. Második neje Bilkey Orsolya volt, Bilkey Péter és Kricsfalusi Sztojka Anna leánya. Az elsőtől egy fia született, a már említett László, a másodiktól pedig két fia és egy leánya maradt: Miklós, György és Erzsébet, Ilosvay Görgyné.
1 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
2 Lehoczky Tivadar. Beregmegye monografiája, III. k. 768. 1.
II. Jánostól a leszármazást a család kihaltáig ezen táblázat mutatja:
II. János 1552 † 1595 előtt Nagy Ilosvai Kisfalusy (1. Oláh Katalin 1581 2. Bilkey Orsolya özvegy 1595); 1-től László 1581-ben kiskorú; 2-tól Miklós 1595–1528 Kisfalusy, máskép Ilosvay; Erzsébet (Ilosvay György); I. György 1600; Katalin 1631–1651 (1. Lipcsey Miklós 2. Újhelyi Ferencz); Gábor 1637 † 1653 (Kérsmárky Katalin özv. 1653); Zsigmond 1628–1630 †; Borbála 1648–1650 (idb. Zoltán Farkas); Fruzina 1650; Márton †; Zsuzsanna 1687–1701 (Pálóczi Horváth Pál 1687–1701); Borbála (Szakadáthy István); Zoltán Mihály; Zoltán Farkas 1701; Jodok (Józsa) 1701 szabolcsi alispán 1707–1711; Péter 1701; Péter 1615–1644 szolgabiró 1624–1636 alispán 1636–1644 (Lipcsey Anna); II. György † 1681-ben munkácsi főkapitány 1659, alispán 1667–1676 (Kellemesi Melczer Erzsébet 1645–1681 †; Borbála 1652 (Nábrády Miklós 1652)
Lászlo 1581-ben midőn atyjával, anyjával és Kóródy Jánossal be lett iktatva egy borsovai udvarház birtokába, még kiskorú volt, utóbb már nem olvasunk felőle semmit; lehet, hogy az ő fia volt azon Ferencz, a kit 1636 és 1651 között említenek némely adatok.
Miklós neve 1595-ben fordúl elő először. 1616-ban vizsgálatot tartatott unokaöcscsével Péterrel, valamint Ilosvay Karácson Annával Simai Mező Gáspár özvegyével és fiával Mező Péterrel azon ilosvai jószágok iránt, melyeket Joódy Márton birt volt, s utóbb Kunmissey Lukács deák kezeibe kerültek, annak magvaszakadtával pedig Ilosvay János szerzett volt meg magának, de a mely birtokoknak egyharmada a Kisfalusyakat és Joódy Mártont illeti. 1625-ben keresetet indított öcscsével Péterrel együtt Ilosvay Karácson Margit Szény János özvegye, Vinnai Eödönffy István, idősb Nagy Anna ellen néhai Ilosvay Karácson István birtokai végett.* 1626-ban pedig egyezségre lépett Bilkey Erzsébettel, Daróczy Magdolnával és Uray Gáspárral a bilkei, dobrókai, szajkófalvi, lukovai, rákóczi, miszticzei, ökörmezei részbirtokok és a bilkei udvarház iránt. Az osztozó felek közötti atyafiságot a mellékelt tábla világosítja fel.
1 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
Bilkey id. György; Péter; ifj. György; Anna (1. Daróczy György 2. Gulácsy István); Orsolya (Kisfalusy János); Kisfalusy Miklós 1626; Ferencz; János; Erzsébet 1626; Daróczy Magdolna özvegy 1626; Gulácsy Zsófia (Uray….); Uray Gáspár 1626
Miklósnak két fia és három leánya maradt: Gábor, Zsigmond, Katalin előbb Lipcsey Miklósné (elhalt 1631 előtt), utóbb 1645–1650-ig Újhelyi Ferenczné, Borbála Csepei Zoltán Farkasné és Fruzina, a ki 1650-ben még hajadon volt.
Zsigmond 1630-ban Beregmegye táblabirája volt,* más adat nem maradt róla.
2 Lehoczky Tivadar, id. m. I. k. 387. 1.
9Gábor 1637-ben királyi ember* 1643-ban és 1651-ben pedig beregmegyei szolgabíró volt.* Nejétől Kérsmárky Katalintól, a ki 1653-ban özvegynek iratott, egy fia és két leánya maradt: Márton, a ki gyermektelenűl halt el, Zsuzsánna, Pálóczi Horváth Pálné* és Borbála, Szakadáthy Istvánné.
1 Lehoczky Tivadar , id. m. I. k. 380. 0.
2 U. ott, I. k. 361. 1.
3 Neve nem fordúl elő a Pálóczi Horváth család naplójában. (Monumenta hungariae historica. XXXI. k., 193. 1.)
I. Györgyről csak annyit tudunk, hogy 1600-ban királyi ember volt, de aztán nem sokára elhalálozott, egyetlen fiút hagyva hátra: Pétert, a kinek neve 1615-ben említtetik először; 1628-ban óvást emelt Daróczy Erzsébettel Homoky Pálnéval együtt egy tisza-szálkai teleknek Jándi Nagy Ferencz által szándéklott elzálogosítása ellen,* 1640-ben nejével Lipcsey Annával egy szőlőt vett a munkácsi hegyen Morda Gáspártól 233 frtért.* Az 1624., 6. 1629.,* 1630.,* 1631.,* 1633.,* 1634.* és 1636. években* Beregmegye szolgabirája, 1636-tól 1644-ig pedig alispánja volt.* Közben 1626-ban mint táblabíró* említtetik, 1630-ban és 1638-ban pedig királyi embernek jelöltetett. Végre 1637-ben* és 1642-ben* követűl küldetett az országgyűlésekre. Nejétől, a már említett Bilkei Lipcsey Annától csak két gyermeke maradt: II. György és Borbála, Nábrády Miklósné.
4 Lehoczky, id. m. III. k., 711. 1.
5 Eredeti az Ilosvay cs. levéltárában.
6. U. ott.
7 U. ott.
8 Lehoczky, id. m. I. k. 361. 1.
9 U. ott.
10 U. ott.
11 Sajátkezű aláírása az Ilosvay cs. ltárában.
12 Lehoczky, id. m. I. k. 361. 1.
13 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában
14 Lehoczky Tivadar, id. m. I. k. 387. 1.
15 U. ott I. k., 371. 1.
16 Beregmegyei jegyzőkönyv, 153. szám, 688. 1. Turul. 1897. 1.
Nem tudjuk kinek a leánya volt Kisfalusy Anna Dán Balázsné, a kinek leánya Dán Anna Szúdy Zsigmondné lett.
II. György egymaga állván már Ilosvay Karácson fiának I. Andrásnak ágán, az ilosvai uradalomnak mintegy harmadát birta, s azonkívűl a bilkei jószágokban is részes lévén, mint igen vagyonos és tekintélyes ember hivatalos volt Rákóczy I. Ferencznek Gróf Zrínyi Ilonával 1666-ban Zborón tartott lakodalmára, a hová Beregmegyéből még csak Gulácsy Ambrus akkori alispán, és Lónyay Gábor kaptak volt meghivást. 1651-ben, 1660-ban és 1667-ben királyi ember, 1662-ben* táblabiró. 1659-ben Lóránthffy Zsuzsánna fejedelem asszony munkácsi főkapitánya,* az 1667., 1670., 1671., 1672., 1675. és 1676. években Beregmegye alispánja volt.* 1669-ben az eperjesi, 1670-ben pedig a beszterczebányai országgyűlésre küldetett követül.* 1666-ban beperelték Ilosvay Gergely, István és György valami «Joódy» nevű «száz aranyos» ilosvai részbirtok végett. 1675-ben elcserélte egy munkácsi rétjét Báthory Zsófia fejedelemnével Gyulay Gergel és Oláh János rétjeinek feléért. 1666-ban majdnem életét vesztette; – a felső-karaszlói, máskép rosztókai jobbágyok ugyanis áldozó csütörtökön kártyáztak a Borsova partján, oda kiáltott tehát a dobrókai templomtól, hogy ünnep lévén, hagyják el a kártyázást, de erre az oroszok reá rohantak, ő azonban kivont karddal visszaűzte őket a templom tájáig, s itt a jobbágyok egyike a lábába lőtt. Az ifjabb Ilosvay Péter, mint a pallosjogot gyakorló kapitány által összehívott úri szék, melynek tagjai Gulácsy Ambrus beregi alispán, Keviczky Miklós szolgabiró és Komlósy Benedek esküdt, – Rátóthi Gyulaffy László, Dolhay György, Gejőczy László, Bilkey György, ifjabb Ilosvay János, Ráthy János, Lövey János, Komlósy Mihály, Egressy János, id. Ilosvay Péter, Ilosvay Gergely, Szendy Zsigmond, Pálóczi Horváth Pál, Gulácsy Miklós ugocsai szolgabiró, Gacsály István, Lipcsey Gergely, Nemes György s több más törvényttudó férfiak voltak, tanúkihallgatást tartott ez ügyben, de minthogy abból nem volt biztosan megállapítható, ha valjon Szabó András vagy Tulkán Ferencz ejtette-e a lövést, az úri szék azon végzést hozta, hogy ha Kisfalusy György rá esküszik Szabó András fejére, akkor üttesse el a fejét, ha pedig nem akarna megesküdni, úgy a vádlott huszadmagával esküdjék meg ártatlanságára és legyen felmentve.* Kisfalusy 10György 1681-ben halt meg Munkácson, de gyermekei nem maradván, vele családjának kétszáz éves neve is sírba szállott. Neje Kellemesi Melczer* Erzsébet, kit mint Ilosvay Péter özvegyét vett nőűl 1645-ben, birt 1677-ben Eperjesen egy házat a Tót-útczában, 1670 és 1677 között pedig Tályán egy taksás házat, mely utóbbitól évenként 10 forintot fizetett. 1672 február 22-én betegségében végrendeletet tett Kisfaluban, de ismét felgyógyúlván túl élte férjét. Halála után néhai férje birtokai Ilosvay Péterre és Jánosra szállottak, de minthogy úgy Ilosvay János, mint Kisfalusy György is a kurucz világban haltak el, a szepesi királyi kamara elfoglalta jószágaikat, mire nézve 1709 február 21-én tanúvallatás tartatott Eperjesen Ilosvay Péter kérelmére.*
1 Beregmegyei jegyzőkönyv, 153. szám, 688. 1.
2 U. ott.
3 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
4 Lehoczky, id. m. 1. k. 371. 1.
5 Az uriszék jegyzőkönyve az Ilosvay cs. ltárában.
1 Nem pedig Milcsek, a hogy Lehoczky irja, id. m. III. k. 352. 1.
2 Eredeti az Ilosvay cs. ltárában.
A család czímere ugyanaz volt, a mit az Ilosvayak is viseltek. Az utolsó Kisfalusynak 1663. évi (1. számú ábra) és 1666. évi (2. számú ábra) pecsétjeit bemutatjuk itt rajzban is. A négy részre osztott pajzs még nem fordúl elő az eddig felfedezett pecséteken, különben is az utolsó Kisfalusy halála után csak mintegy száz évvel vették fel azt az Ilosvayak, s velük együtt a Komlósyak és Lipcseyek is.
1
2
PETROVAY GYÖRGY
