Jobbágynemesítések.
Jobbágynemesítések.
Ezen czím alatt a «Turul» X-ik kötetének 187. lapján egy oklevet közöltem az 1641. évből, melyben a földesúr kötlevélben biztosítja magát, a valóságos visszaéléssé fajult gyakori jobbágynemesítések ellen. Ez alkalommal egy másik, hasonló jellegű oklevelet mutatok be, mely az előbbinél régibb, általánosabb érdekű s így érdekesebb.
Abaujvármegye az 1626 június 8-án Gönczön tartott gyűlésében, az Aba nemzetségből származott Gagyi Báthory Miklóst követének megválasztván, utasítja, hogy a király előtt kérelmezze a jobbágynemesítéseknél előforduló gyakori visszaélések megszüntetését. Mert a jobbágy, ha földesurától megszökik, a köröztetés s keresés 203elől, armalis váltással igyekszik szabadúlni, vagy az új földesúr, kihez szökött, volt földesura s a vármegye tudta nélkül, armalist hozat részére, hogy magánál továbbra is megtarthassa s hogy a volt földesurakat megcsalják, ez armalisokat más vármegyében hirdettetik ki. E sérelmekhez járúl még az is, hogy ha egy nemesítésre érdemes egyén, mint főczímerszerző, armalist nyer, általa («ac per eum») sok olyan érdemetlen «sült paraszt» csempésztetik be az oklevél szövegébe, ki e kitüntetésre soha érdemeket nem szerzett.
Az érdekes oklevél szövege, szószerint következő
Instructio
Generoso ac egregio Nicolao Gagy-Báthori, ad serenissimum Sacri Romani Imperii et Transilvanić principem etc. Dominum, dominum nostrum clementissimum, legato Comitatus Abaujvariensis data.
Primum et ante omnia, követ urunk Atyánkfia, az mi kegyelmes urunknak eő Felségének vitt credentionalis levelünket megadván, eő Felségét vármegyénk nevével alázatosan üdvözöltje és eő Felségének hűségünket offerállja.
Annak utánna vármegyénk képében alázatossan instálljon eő felségének, mivel afféle abusus igen irrepáltatott, az országnak egynehány esztendőkbeli gyűlésében lett végezés ellen, hogy az paraszt ember, kiváltképpen ha tudgya más örökös urát lenni, az kitől elszökött, és veszi eszében, hogy fel akarja örökös földesura kéretni attól, az kinek keze alatt vagyon, avagy perig azon ideig való ura is félt, nehogy felkérik, még az jobbágy kire és akarattya eben is, hogy inkább megtarthassa magánál, Armalisokatt szoktanak eő felségektől impetrálni, holott országunk végezési azt tartják, hogy örökös földesura és egyszersmind az vármegye commendálja afféle érdemes és illendő személyeket eő felségének. Az is járul perig hozzája, hogy afféle armalis leveleket más vármegyében szoktak publicál
tattni és nem ott az melyben lakó helyek vagyon, hogy inkáb földesurokat defrandálhassák. Annak felette egy személy, bátor ugyan érdemes legyen is, de annyi számú érdemetlen és soha eő Felségének nem szolgált sült paraszt embereket iratnak armalissokba ac per eummal, hogy az földesurak szenyvedhetetlen kárt és bosszút szenyvednek afféléktől, az minthogy e mai naponnis némely úr instanczájára adatott két armalisok ollyak jöttenek előnkben, melyeknek egyikében tizenhárom, másikában tizenegy paraszt személyek nemesittettenek meg eő Felségétől, kik közzöl több részére mind inas ember, szökött jobbágy, és felkérésben és processusban is voltanak, mely két armalissoknak pariéit, pro uberiori informatione, in paribus eő Felségének beküldöttük. Eő Felségének könyörgünk alázatossan, efféle armalisoknak megadásában eő Felsége országunk constitutiójihoz magát alkalmaztatni kegyelmesen méltóztassék, ez armalissokat penig annihilálni. Seöt hogy ha ennek utánnais efféle szökött jobbágyok, avvagy érdemetlen személyek contra publicas regni constitutiones armalist producalnának eleöttünk (mivel eő Felsége nem mindeneket ismerhett) hogy afféléket ne acceptaljunk, eő Felséghe kegyelmesen engedgye meg. Arról is kegyelmessen providealván eő Felsége, hogy még az érdemes személlyek is armálissokat abban az vármegyében publicállják, az melyben lakóhelyek vagyon. Az sok Per eum is penig restringáltassék Cancellarius uram eö Nagysága által.
Datum in Oppido Göncz, ex sede rostra judicaria die octava mensis Junii Anno domini 1626. Lecta, proclamata et textradata de sede per me Georgium Lánczy notariwn eiusdem juratum.
Az utasítás vége a fiörökösök nélkül elhunyt Semsey Zsigmond hagyatéka iránt kér intézkedést, hogy az örökösök között «valami emberhalál ne subsequáltassék». Így tárgyunkra nem tartozik.
–F.
