Nagy Lajos király gyermekei és születési éveik.
Nagy Lajos király gyermekei és születési éveik.
Az Anjou-kor ezer megoldatlan kérdése közé tartozik az is: fia nem levén, hány leánya volt Nagy Lajos királynak, és mikor születtek?
Még nem érkezém hozzá, hogy tüzetesen foglalkoztam volna e kérdéssel, midőn a Turul előbbi füzetében* Thallóczy Lajos tisztelt barátom azt a körülményt is figyelemre méltatta, hogy Nagy Lajos királyunknak négy leánya volt:
Turul, 1895. évfolyam. 5. lap: Bosnyák nemzedékrendi tanúlmányok.
Mária (sz. 1365 † 1365),
Katalin (sz. 1365 † 1376),
Mária (sz. 1370 † 1395),
Hedvig (sz. 1371 † 1399),
Thallóczy neve nyomatékos, dolgozatai számot tevők; annál szorosabb kötelességem tehát föntebbi állításai némely tévedését kimutatnom, tudván, hogy ezzel leginkább az ő elismerésére számíthatok.
Küküllei János, Nagy Lajos király történetírója, műve külön szakaszában tárgyal Nagy Lajos király feleségeiről és gyermekeiről. Följegyzéseinek ide vonatkozó adatai kivonatosan ezek:
Lajos királynak két felesége volt: Margit, a Károly német császárnak leánya az egyik, ki gyermektelenűl halt meg; a másik Erzsébet, István bán leánya, kitől három leánya született Katalin, Mária és Adviga. Katalin gyermekkorában hunyt el; Máriát Zsigmond brandenburgi markolábnak jegyezték el és most (mikoron a történetíró művét írta) együtt uralkodnak épp úgy, mint Aduiga férjével, László lengyel királylyal.*
M. Florianus, Fontes domest. III. 191.
Valóban feltünő, hogy Küküllei János Nagy 91Lajos király negyedik, illetve első gyermekéről, Máriáról nem tud semmit, sőt még újabb történetíróink közül Szalay László sem ismeri.*
Magyarország története, II. 415.
Ismeri azonban már jeles genealogusunk dr. Wertner Mór,* kitől – úgy látszik – Thallóczy ebbeli ismereteit (ha Katalin születése évét sajtóhibának veszszük és 1368-at írunk 1365 helyett) kölcsönözte.
Az Anjouk genealogiája. (Turul, 1888. 75).
Jóllehet Wertner barátom semmiképpen se tud már emlékezni reá, honnan merítette ezen elsődszülött Máriára vonatkozó adatát, állítását, van okom, a miért hajlandó vagyok elfogadni.
Ugyanis, már kétszer leírtam Nagy Lajos király második házasságának előttem teljesen ismert körülményeit, melyeket a pápai supplicatióknak a Vatikáni Magyar Okirattár számára kézült másolatából merítettem.* A pápához 1353 október 31. napján intézett kérelemben előfordúl azon passzus is, hogy prolem susceptam et suscipiendam törvényesíthessék. Valószinünek látszik tehát ez adatból, hogy a királyi pár egybekelésének akkor, midőn a házastársak dispensatiót kértek, már gyümölcse volt vagy mutatkozott, csakhogy – úgy tetszik – ephemer életű.
Egyszer Nagy Lajosom 291. lapján, másszor a Századok 1893. évfolyama 265. lapján. E helyt még csak arra kérem fel Thallóczy barátom figyelmét, hogy a szóban forgó házasságot ex certis causis ugyan hamarosan, mégis carnali inter eos copula subsecuta kötötték meg.
Innét magyarázom, a miért Küküllei János vagy nem tudott róla, vagy elfeledte, vagy megemlíteni érdemesnek nem tartotta.
Ezzel ennek a Máriának születése kérdését egyelőre, míg újabb adatok nem tárúlnak elénk, befejezettnek tekinthetjük.
Áttérve Nagy Lajos király többi leányaira, elsőben is kétségtelen, hogy azok azon sorrendben születtek, mint őket Küküllei János elősorolja, minthogy atyjok Katalint, míg élt, elsődszülött leányának nevezi,* halála után pedig ugyanígy czímezi Máriát, míg Hedvig soha se kerül elő epithetonnal.
Egyebek közt Fejér, CD. IX/IV, 578: illustrem virginem Katerinam, primogenitam nostram karissimam.
Ezek után azon kérdés merül föl: mikor született Katalin?
Katalin született 1370. július elején, mit a következőkkel bizonyítok.
Hogy Katalin 1365-ben vagy 1368-ban – mint Wertner és Thallóczy állítják – nem született, kitűnik abbol, hogy Nagy Lajos király keresztatyjáúl Kanizsai István zágrábi püspököt választotta, mintegy kiengesztelésül a börtönért és száműzésért, melyet ártatlanúl szenvedett. Ámde a püspöknek kegyelemben való visszafogadása 1369 előtt nem történt. Ekkor, 1369. februárius 24-én értesült V. Orbán pápa a zágrábi püspök megkegyelmezeséről.*
Bővebben értekeztem e tárgyról Kanizsai István életrajzában, mely megjelent a Kath. Szemle 1891. évfolyamában. Nevezetesen a püspököt ért kellemetlenségekről l. a 98. és következő lapokat.
Ellenben Lucius Memorie di Trau czímű műve 291. lapján említi, hogy 1370 július 17-én a traui tanács húsz arany forinttal megajándékozta a követet, ki hírül hozta, hogy la Regina moglie del rč haueua partorito una femina. Minthogy pedig Budátol Zenggig tizenkét napra volt a követnek szüksége, tettük Katalin születését július elejére, valaminthogy Lucius is azon véleményét fejezte ki: e questa deve esser stata Catarina primogenita del rč Lodovico, che mori in etŕ tenera.
Belátom, hogy Lucius véleménye nem bir bizonyító erővel, ha más adatok nem támogatják, és mellette könnyen megállhat Wertner és Thallóczy azon állítása, hogy az 1370-ben született királyleány Mária, a későbbi magyar királynő vala.
Megdönti azonban ezen ellenvetést Monaci Lőrincz, ki II. Károly király története előszavában azt írja, hogy Mária királynő, midőn novigrádi börtönéből kiszabadulván, tőle Zenggben 1387 június havában elbúcsúzott, és megbízta, írja meg történetét, tizenhatodik évét élte (sextum enim et decimum agebas annum),* mely nyilatkozat Mária királynő születése éveűl az 1371. esztendőt adja, mihez képest Hedvig születését legalább is 1372-re kell tennünk, noha erre adataim nincsenek. Azonban későbbi búvárlataimban ügyet vetek e kérdésre is, és ha némi eredményre jutok, újból tért kérek a Turul szerkesztőjétől.
Laurentii de Monacis Chronicon. Flaminius Cornelius kiadása. (Velencze, 1758.) 323. lap.
PÓR ANTAL.
