Örökös naptár.
Örökös naptár.
A Természettudományi Közlöny f. é. márcziusi füzete a Revue Scientifique után nagyérdekű kortani táblát közölt, melynek segítségével képesek vagyunk igen egyszerű módon nemcsak azt megmondani, hogy valamely keltezés a hétnek melyik napjára esett, hanem az oklevelekben előforduló keltezési módok közűl azokat is, a melyeknek alapjáúl álló ünnepek szolgálnak, rögtön megoldani.
Ismeretes, hogy okleveles dátumok megoldására széltiben azok a kortani tabellák vannak használatban, a melyek a husvét és a tőle függő változó ünnepek napjának tekintetbe vételével készűltek. Minthogy a husvét márczius 22-étől április 25-ig az év harminczöt napjára eshetik: ennélfogva harminczöt-féle naptár képzelhető; egy évrendes mutató azután útba igazít, a harminczöt közűl melyiket használjuk. Ezen az elven alapúlnak az okleveles dátumok megoldására készűlt naptárak a melyek közt általános használatnak örvendenek a Haltaus, Pilgram, Grotefend, Knauz stb. által kiadottak; ilyen Horvát Árpádé is, a melyet kivált czélszerű beosztása, könnyű kezelése és hibátlan volta a többi fölé helyez.
Szakított e móddal Torma József, kinek Oklevelészeti Naptárát fia, Torma Károly 1879-ben kiadta. Ő a vasárnapi betű és az epakta segítségével oldja meg a dátumokat. De módszere nem lévén oly áttekinthető, mint az előbbi naptár-táblák, könnyen ad tévedésre okot; általános elterjedésre nem is jutott. Pár évvel ezelőt (1880-ban) az Athenaeum naptára közölt egy összeállítást, a mely igen egyszerű táblán háromszáz évre (1700–1900) nyújtott módot, hogy segítségével egyes dátumok heti napját megtudjuk, valamint álló ünnepek után keltezett dátumokat megoldjunk.
Az alább közölt táblázatnak, melynek összeállítója J. Bradley, az Egyesűlt Államok legfőbb itélőszékének bírája, az az előnye, hogy nem csak három századra, hanem minden időkre 50használható. Egyformán érvényes a közép-korban általánosan és a nem egyesűlt hitűeknél ma is dívó Julius Ceasar-féle naptárra, valamint az 1582 (hazánkban 1588, Erdélyben 1590) óta behozott Gergely-féle javított naptárra is; közönséges és szökő évekre egyaránt.
A tábla szerkezete felette egyszerű. Baloldali szárnyában a Julius-Caesar szerinti, a jobboldaliban a javított naptár szerinti századok vannak. A tábla alsó részében a századok évei. Fönt a hónapok napjai; középen a hét napjai. Használatát egy-két példa rögtön feltünteti.
A hét melyik napjára esett Zsigmond király halála: 1437 decz. 8? A baloldali táblán felkeressük a század számát: 15; az alsó táblán felkeressük az év számát: 37. A 15-től jobbra és a 37-től fölfelé haladva látjuk, hogy e két irány a kedd koczkájában találkozik. Tehát az évnek mindazon napjai, a melyek a tábla felső részében felsoroltatnak, keddre estek: így keddre esett decz. 10-ike is. Következésképen 1437 decz. 8-ikán vasárnap volt.
Lássunk egy példát a szökő évekből. Tudjuk, hogy a Julius Caesar-féle naptárban szökő évek azok, a melyek 4-el oszthatók; ez áll a Gergely-féle naptárra is azon hozzáadással, hogy a százas évek közűl (1600, 1700, 1800) csak azok a szökők, a melyeket 400-zal lehet osztani. A szökő éveknél arra kell vigyázni, vajjon a keresett dátum a szökő nap (febr. 24) előtt vagy utána esik-e. Ha előtte esik, akkor az alsó évtáblán az alúl vonalokkal összekötött számok közűl az elsőt, ha utána van: a másodikat kell vennünk. A többiben az eljárás ugyanaz. Pl. a hét melyik napján volt a várnai csata: 1444 nov. 10? A század tábláján veszszük a 15-öt, az az évtáblán a két 44-es közűl a másodikat, mert a keresett dátum a szökő nap után esik. E kettőnek találkozása a középső táblán csütörtökre utal; következéskép a felső táblán található nov. 12. is csütörtökre esett; és így 1444 nov. 10. = kedd.
Szakasztott ilyen az eljárás, ha a Gergely-féle új naptár egy dátumát keressük. Péld. a hét melyik napján halt meg Mária Terézia királynő: 1780 nov. 29? A jobb oldali századtáblán a 18-ik századot véve és az alsó évtáblán (az 1780. év szökőév lévén és az adott dátum a szökőnap utánra esvén) a második helyen álló 80-at; e kettő metszésének a középső naptáblán megfelel vasárnap; s így a felső táblán található nov. 26. is vasárnapra esett. 1780 nov. 29. tehát szerda.
)
Okleveleknél azonban nem azt keressük, hogy a hét melyik napján állították ki azokat, hanem megfordítva, azok keltezése ily forma: pl. «kelt sz. György nap előtti vagy utáni kedden, szerdán» stb. Itt tehát azt keressük, hogy a hét napjának a hónap hányadik napja felel meg. Álló ünnepeknél nincs semmi baj; azokról egy egyszerű betűrendes névmutatóból rögtön megtudjuk, az év melyik napján tartották az illető szent ünnepét; sőt közönséges, gyakran előjövő ünnepeknél fejből is tudjuk a napot. Sz. György, Gyertyaszentelő, Sz. Mihály, Sz. István, Nagyboldog Asszony stb. ünnepét mindenki tudja. A többire nézve pedig útba igazít az előbbi táblázat.
Csakhogy az oklevelekben igen sok az olyan keltezés, a melyeknek alapja valamely mozgó ünnep, mely évről-évre más napra esik. Azokat a keltezéseket, a melyek a husvéttól, pünkösdtől, vagy a tőle függő vasárnapoktól számítanak, e tábla segítségével nem tudjuk megoldani. Ahhoz még más tábláknak kellene járulni, a melyek erre nézve útba igazítanak.
Így csak az oklevél-keltezések egy részére használhatjuk az előbbi táblát. Egy-két példa megvilágítja annak használatát.
Példáúl 1356-ban egy oklevél így van keltezve: «Kelt Vízkereszt utáni pénteken». Tudjuk, hogy Vizkereszt jan. 6-án van; az év szökő és e dátum a szökőnap előtt van. Vesszük tehát a Julius Caesar-féle századok közűl a 14-iket, és az évtáblán az első 56-ot; a kettőnek találkozása pénteket mutat. A felső tábla szerint péntek volt jan. 8-án; minthogy jan. 6-ához ez a legközelebbi péntek: a keresett dátum tehát: 1356 jan. 8.
Egy másik oklevél kelte: 1489 Sz. Mihály napja nyolczada utáni hétfő. Tudjuk, hogy Sz. Mihály napja szept. 29-ikén van; ennek nyolczada okt. 6. Az előbbi mód szerint látjuk, hogy a 15-ik századnak és a 89. évnek csütörtök felel meg; okt. 8-ika is csütörtökre esett; következésképen okt. 6. keddre; az utána következő hétfő tehát okt. 12-én volt. És így a keresett dátum: 1489 okt. 12.
Látjuk ezekből, hogy a leleményesen összeállított táblát még oklevéltani czélokra is használhatjuk. A 35-naptáras kortani segédkönyveket nélkülözhetőkké ugyan nem teszi; de mint rendkívül ügyes és könnyen kezelhető kortani segédeszközre, olvasóink figyelmét fel akartuk hívni; mert egyszerű voltánál fogva álló ünnepekhez kötött keltezések megoldásánál kellő gyakorlottsággal jó szolgálatot tehet.
(A táblát l. az előző lapon.)
F.
