Az Árpádkori új Okmánytár névmutatója.
Az Árpádkori új Okmánytár névmutatója.
Wenzel Gusztáv a becses oklevélgyűjtemény érdemes kiadója, ki 1860-tól 1874-ig tizenkét kötetben összegyűjtve közzétette a Fejér György Codex diplomaticusának megjelente óta ismeretessé vált Árpádkori oklevélanyagot, e nagy mű könnyű használatához nélkülözhetetlen kulcscsal, egy betűrendes tárgy- és névmutatóval adós maradt. A nagyérdemű tudóst a hazai történelem és jogtudomány terén kifejtett működése elvonta az index-készítés fáradságos és sok időt emésztő munkájától. A hiány, történelmi kutatásaink fejlődésével egyre érezhetőbbé vált; s a tudományos Akadémia történelmi bizottsága a közóhajtásnak vélt megfelelhetni, midőn Kovács Nándor tagtársunkat, kinek neve újabb oklevéltáraink olvasói előtt ismeretes, az elmaradt névmutató elkészítésével megbízta. A több éven át nagy fáradsággal, szakértelemmel és pontossággal készített index a napokban kikerült a sajtó alól s egy VIII. és 861 lapra terjedő testes kötetben a történelem művelőinek rendelkezésére áll.
Maga az index az oklevelek nyelvén, latinúl van szerkesztve; berendezése igen világos. A tizenkét kötet minden tulajdonneve megtalálható szoros betűrendben; eltérő névalakoknál megvan a szükséges utalás. Kimondhatatlan a haszon, mely a pontos és a minutiositásig megbízható névmutatóból a történetírásra s kivált a hazai genealogiára háramlik. A munka általános beosztás tekintetében követte a Czinár Mór által Fejér György oklevéltárához készített indexet, mely szintén a tud. Akadémia megbizásából készült. De míg a Czinár-féle névmutató, a szerkesztés egyöntetűségének hiánya, az oklevelekben előforduló tulajdonnevek gyakori elhagyása miatt sokszor elégtelennek bizonyúl, addig a most megjelent kötethez, miként számos példából meggyőződtünk, mindig eredménynyel fordulhatunk. Emeli az index becsét az, hogy a szerkesztő a gyűjteménynek nemcsak Árpádkori okleveleire terjeszkedett ki, hanem felölelte a megemlített későbbkori okleveleket is, s így a tizenkét kötet anyagáról teljesen megbízható képet nyújtott.
A kötetet az egyházi és világi méltóságok viselőinek (a káptalani tagokig, illetőleg a fő- és várispánokig) összeállított névsora fejezi be. Ez összeállítás nagy munkájával, melyben a szerkesztő a lelkiismeretességet a szükséges kritikával párosítá, a kötet tudományos értékben sokat nyert, és a magyar archontogia ismeretét egy lépéssel előbbre vitte. Vajha a buzgó szerkesztő vállalkoznék arra is, hogy a magyar egyházi és világi méltóságok viselőinek névsorát egész a mohácsi vészig összeállítaná, mire hivatottságát a jelen kötettel fényesen kimutatta. Ajánljuk a kötetet, melynek ára 5 frt., a történelem kedvelőinek figyelmébe.
