III. A Palóczyak sirköve. (1519.)
III. A Palóczyak sirköve.
(1519.)
(1519.)
A sárospataki vár csúcsíves, három hajós csarnoktemplomában, az éjszaki mellékhajó falába, a déli kapuzattal szemben egy veres márvány sirkő van befalazva, melynek magassága 2˙62 m. szélessége 1˙59 m., 13˙5 cm. széles keretén a lapidaris betűkkel vésett verses legenda (két distichon) következő:
HIC SITUS ANTONIUS* MICHAELQUE PALOCIA PROLES
QUOS PRIUS UNUS AMOR NUNC HABET URNA DUOS.
ISTE DOMI CARUS REGALI CLARUS IN AULA
ALTER SUPERO EST CLARUS UTERQUE POLO 1519.
QUOS PRIUS UNUS AMOR NUNC HABET URNA DUOS.
ISTE DOMI CARUS REGALI CLARUS IN AULA
ALTER SUPERO EST CLARUS UTERQUE POLO 1519.
* A sírkövön e név végén VS helyett hibásan ES áll.
A sirkő képes mezejét egy oroszlánon álló pánczélos vitéz teljes alakja tölti be. Alacsony, diszített, vassipkával fedett feje, díszes – négy végén bojtokkal ékített párnára fektetett – zászlón nyugszik, ennek két vége lecsüng s szintén bojtos, rajta az alak fejétől balra, Krisztusnak lángsugarakkal körített monogrammja látható. A vassapkától fedetlenűl hagyott arcza, azonkori szokás szerint síma, borotvált. – Sajnos, hogy e sírkő, mely elébb hihetőleg a padozatba volt beeresztve, kitéve a csizmasarkak rongálásának, épen az alapból legerősebben kidomborodó arcznál legtöredezettebb.* Nyakláncza a lemezes mellvértre csüng le, a váll-, könyök- és térdvasak, körbefoglalt rózsa-ékítéseket mutatnak, a felkar- és csípővasak pikkelyesek, az alkaron lemezesek, az alsó lábszárakon símák. – Derekára jobbról yatagan-szerű tőrkés van csatolva, jobbjával a zászló rúdját (mely alkarja irányában ki van törve), baljában egy hosszú, egyenes kereszt markolatú pallost tart, melynek hüvelyét renaissance ornamentika diszíti.
* A sirkő az alak alsó lábszárai s a czímer irányában ketté van törve, de az eltört részek a befalazásnál ügyesen összeillesztettek.
A lemezes vassarukra csillagos tarajú sarkantyúk vannak csatolva.
Az oroszlán, melyen az alak áll, nem a sírköveknél szokásos nyugvó vagy alvó, ez áll, lép s mozdulatával mintegy a hátán nyugvó tehertől igyekszik menekűlni, mely felfogás szokatlan és nem szerencsés, miután sírköveken ábrázolt alakoknál a fővonás a nyugalom. – Találunk ugyan elvétve sirköveken oly ábrázolatokra 126is, melyeknek főjellemvonása a mozgékonyság, ilyenek Andrássy Péteré Krasznahorkán, Balassa Menyhérté Széleskúton, s Podmaniczi Rafaelé, de e hárommal talán ezek teljes sorozatát kimerítettük.
Sirkövünk kivitele erőteljes, erősen plasztikus, mesterkézre valló, az arányok kifogástalanok, ez előnyeit növeli szokatlan nagysága s anyagának rendkívüli szépsége.
Az oroszlán feje felett a pánczélos alak czímerpajzsa áll, benne: nyugvó oroszlánra illesztett koronából növekvő hosszú hajú és szakállú férfiú bő talárban, jobbjával szakállát markolja, baljában kapcsos könyvet tart. E czimer tehát a Palóczy család ösmert czímere, melynek színeit nem ismerjük ugyan, de mint Palóczy Mátyás 1435-iki* pecsétje mutatja, sisakdísze: a pajzsalak s így teljesen egyező a Tekule nemzetségből származó ruszkai Dobó családéval, mint az a Dobó István sirtumbáján a dobó-ruszkai templomban látható.*
* Wagner. Dec. II. Fig. 7.
* L. Turul. 1887. 186. l. a Tekule nemzetségből származó egy-két más családnál is találok a Palóczyakéval közös czímerjelleget: a koronából növekvő alakot. A dobói Dobay család czímere (l. Siebmacher 137. l.) kékben, arany leveles koronából növekvő koronás szűz csípőre tett kezekkel, feje megé illesztett két szarvas agancscsal. – Roskoványi Miklós 1482-iki pecséte (családi leveleim közt) növekvő emberi alak, melynek balkarja agancsot képez. A Roskoványiak később a paizsban három jobb- vagy bal-haránt (néhol hullámos) polyát használnak s a növekvő férfi alak baljában az agancscsal sisakdíszűl szolgál. – Ugyanezen czímert ily alakban használják elvétve a Dobayak is.
Ismeretesek a Palóczy család czímerére vonatkozó apróbb eltérések, minők Palóczy László országbiró 1449. pecséte, hol a czímeralak a baljában levő könyvet nyitva tartja, vagy ugyanannak egy 1465-iki pecséte, melyen a pajzstartó egy szárnyas angyal, de a sirkövünkön látható nyugvó oroszlán, melynek hátára a korona van illesztve, sehol nem fordúl elő, ez a sirkövet készítő művésznek, mintegy hangulatkeltés czéljából támadt magán szeszélye, melylyel a családi czímer egységét bontotta meg.
A legenda szerint e sírkő Palóczy Antal zempléni főispán és Mihály, főpohárnok és főkamarásmester közös sírboltját fedte, s hogy a pánczélos alak tulajdonképen a kettő közől melyiket ábrázolja? meg nem határozható. – Palóczy Mihály a főkamarásmester 1514-ben halt meg, Antal főispán 1526-ban a mohácsi ütközetben esett el, a sírkő pedig az 1519-ik évet mutatja. Ez úgy magyarázható, hogy Mihály 1514-ben elhalván, testvére Antal még életében egy véle közös sírkövet készíttetett, melylyel a mester 1519-ben lett készen, de hogy Antal e sirkőre elhúnyt testvére vagy saját alakját vésette-e? ezt biztosan meg nem határozhatjuk; valamint azt sem, hogy a Mohácsnál elesett hős a sárospataki templomban aluszsza-e örök álmát?
CSOMA JÓZSEF.
