Szakirodalom.
Szakirodalom.
A Siebmacher-féle czímereskönyv. Gyors egymásutánban, alig nehány hónapra a harmadik füzet megjelente után, a nagy vállalatnak immár negyedik füzete fekszik előttünk, tartalmazván a B. betűből a Boczek-Bucsy családokat; összesen 191 család czímerének pontos leírását, melyhez tizennyolcz táblán 216 czímer rajza járul. Valóban gazdag tárháza a magyar családi czímereknek. A családok közt vannak történelmileg kiváló szerepet viseltek, mint a Bónis, Bornemisza (e néven kilencz különböző család és czímer), Bosnyák, Bottyán, Brnkovich stb. családok; mindezeknek czímereiről, azok változatairól és a róluk szóló irodalomról tájékozást nyújt a nagy rnű. Ez utóbbira nézve a szerkesztők dicséretére válik, hogy az idevágó irodalom legújabb termékeire is kiterjesztették figyelmöket. Czímertani szempontból érdekes néhány régi, a mohácsi vész előtti időből származó családi czímer; így az Orbozi Borothva családé 1431-ből, melyet Krisztalóczi Tarkasics-csal együtt kap, kinek czímerét színes nyomatban folyóiratunk is közölte; a Borsiczky családé 1520-ból; az Attaki Bosnyékoké 1526-ból; a Bothfalvi Both családé Zsigmond királytól (az évszám kitört, Konstanczban kelt az oklevél, eredetije a család levéltárában); a Bryganth családé 1516-ból stb. Szóval a szerkesztők (Nagy Iván és Csergheő Géza) a legnagyobb elismerést érdemlik fáradságos rnunkájokért, mely idővel minden magyar heraldikusnak szükséges kézi könyvévé válik. Ajánljuk a vállalatot az érdeklődők figyelmébe.
Családtörténetek vidéki hírlapokban. Dudás Gyula tagtársunk a Zentai Ellenőr-ben érdekes czikksorozatot közöl a zentai nemes családokról, melynek főérdeke különösen abban van, hogy vizsgálatait kivált a megnemesített szerb családokra terjeszti ki. Nem jutván kezünkhöz valamennyi közlemény, csak néhányról adhatunk számot. A nevezett hírlap 15. és 16-ik számában a Baderlicza, Branovacsky és Tésity családokról szól, melyek mind a hazánkba 1691. táján beköltözött szerbek sorából emelkedtek nemességre. Baderlicza János 1751. márcz. 1-én kapott nemességet és czímert (a Siebmacher-féle czímertárban e családról nincs szó), mely a következő: kék mezőben egy jobbjában nyílvessző köteget tartó, ágaskodó természetes medve. A Branovacsky család ugyanakkor kapott czímert s ez «vízszintesen kétfelé osztott paizs, melynek felső részében félhold és csillag, alsó részében pedig vérző török fej látható» (ez ábrázolás eltér a Siebmacher-félétől). A Tésity család szintén akkor nyeri czírnerét, mely hasonló a Branovacsky-féléhez, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alsó részében futó farkas van. – A «Zalai Tanügy» f. évi 18. számában Makay Dezső tagtársunk közöl «Családtani és birtokviszony adalék Zalamegye multjából» czím alatt egy 1650–60 tájon íratott feljegyzést, mely a gyöngyösi (később báró) Nagy család genealogiai viszonyait több tekintetben tisztázza.
Az Árpádkori új okmánytár indexe. A régi óhaj, hogy e nagybecsű forráskiadáshoz kimerítő tárgy- és névmutatót bírjunk, nemsokára teljesedni fog. A Kovács Nándor által szerkesztett, nagy fáradsággal készült index immár sajtó alatt van, s megjelente az Akadémia kiadásában ez évre bizton várható. Volt alkalmunk első kinyomott íveit látni; s ezekből meggyőződtünk, hogy rendkívül kimerítő, kitünően szerkesztett mutatót nyerünk az Árpádkori új Okmánytár anyagához, mely minden oklevelekkel foglalkozóra nézve nélkülözhetetlen segédkönyv lesz.
