2. Kraszna-Tótfalu.
2. Kraszna-Tótfalu.
Oláh falu. («Poss. volahalis.») Valkóvár tartozéka vala.* 1481-től, mikor Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosította itteni birtokát is Losonczi Bánfi Mihálynak,* 1768-ig, mikor Toth Falu birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kaptak ezek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gróf Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet,* sőt még azután is, e falú Bagolyfalva történetét követi, elenyészően csekély az eltérés, pl. 1553-ban a krasznavármegyei Tótfalubeli részbirtokon megosztoztatják L. Bánfi László fiait: Miklóst, Pált, Ferenczet és néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet.* 6831564-ben és 1565-ben a krasznavármegyei Meszesalja kerületben fekvőnek van mondva Tothfalu, mikor Nagyfalusi L. Bánfi Farkas adományul kapta II. János királytól,* s mikor felszólítja a király Kraszna vármegyét, hogy e Farkast és örököseit iktassa be e Tothfaluba, melyet Paksi Jób és neje, Bánfi Dorottya vesztettek el felségsértés miatt.*
* Csánki, I. köt. 585. lap.
* Dl. 27,721.
* Bl. fasc. LL. nr. 10.
* Bl. fasc. ZZ. nr. 16.
* U. o. fasc. M. nr. 2.
* U. o. nr. 11.
Az 1497 (Tothfalu), 1508 (Totfalva), 1519 (Tothfalw), 1537 (Thotffalwa, Tóthfalu), 1546 (Totfalu, Totfalw), 1547 (Tótfalu, Totfalva), 1549, 1550 (Thotfalu), 1559 (Thotffalw), 1568, 1570 (Tóthfalu), 1573, 1575, 1578, 1580, 1585, 1587, 1638, 1646, 1648, 1681, 1760 (Tótfalu és Tothfalu) évek a Bánfiak, Báthoriak, Ártánházi Bornemissza Boldizsár, Báthori Zsófia, meg a Rákócziak nevével vannak összefűzve,* míg végre a tothfalusi részbirtokhoz 1760-ban jogigényt támaszt a kincstári igazgató, L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznavármegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre meg özvegy Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében,* azután pedig 1590-ben a (Valkó-vár tartozéka, Tothfalu) birtokért Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek perelnek Bánfi Pál fiaival (Boldizsár, Gábor és László), Bánfi István fiaival (Farkas és Kristóf) meg Bánfi Miklós fiaival (Tamás és László), kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot Báthori Zs. erdélyi vajda ítélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*
* A jelzeteket l. Bagolyfalvánál.
* Bl. fasc. O. nr. 17.
* Bl. fasc. G. nr. 4.
Wolkenstein Trostburgi gróf felesége, Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Tóthfalu Krasznához tartozik s ezt a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.*
* Bl. fasc. yy. nr. 2.
1808-ban e Tótfaluból összeírták a gr. Bánfi, báró Bánfi, gróf Teleki és Boros birtokos nemes családok tagjait, összesen 6-ot. Ezek kezén volt összesen 31 antiqua és 7 nova 684jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (15 antiqua, 4 nova) és gróf Teleki Eszternek (5 antiqua, 1 nova).*
* Szv. lt.
A gör. katholikusoknak egyházuk (fából)* s egytantermű, 1895-ben szervezett elemi iskolájok van.
Sch. 1886. 147. l.
1703-ban Tótfalun két jobbágycsaládot és egy puszta telket írtak össze. Jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. e mű II. k. 239. l.
1733-ban Kraszna-Tótfalu (Szirbj) oláh családjainak a száma 14.*
* Tr.
1715-ben lakatlan; 1720-ban 6 jobbágyháztartás fizet adót, 2 magyar és 4 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 54 lélek, 18 magyar és 36 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69. lap.
1847-ben a lakosok száma 246; valamennyi gör. kath.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 102. lap.
1890-ben 381 lakosa van; nyelvre nézve magyar 7, oláh 374; vallásra nézve gör. kath. 371, gör. kel. 3, izr. 7. Házak száma 76.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak 1720-ban szántóföldet 27 köblöst, rétet 27 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. lap.
1895-ben gazdaságainak száma 137, területe 1131 katasztrális hold, a melyből szántóföld 377, legelő 335, erdő 285, rét 86, kert 17, terméketlen 31 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 5483 K 56 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1415 K 76 f.
Utczái: Uliţa Văii = Uliczá Veji (Patak-utcza), Uliţa Păscenilor = Uliczá Pastyenyilor (Păscian előnevűek utczája), Uliţa Oşteanii = Uliczá Ostyánij (harcztér ?-utcza), Uliţa Cornului = Uliczá Kornuluj (szöglet-utcza).
Határrészei: Coastea Cornet = Kasztjá Kornët (somfás halom), Dealul Sęrbilor = Gyálul Szirbilor (Kr.-Tótfalu dombja), Fântânele = Funtinyelë (források), Coastea Osoiului = Kasztjá Oszojuluj (Oszoj? dombja), Pśni = Pojëny (erdei rétek), Arsură = Árszúra (égés), ennek része Spoeală = Szpojála (mész).
685Vizei: Valea Pescării = Váljá Pëszkariji (halastó-patak), ennek mellékvize a Părăul Tocilelor = Pereul Tocsilëlor (fenköves csermely).
A Váljá Peszkarijin halastó volt: a Cserei-család kedvencz szórakozó helye.
Kútjai: Boncza Andreiu = Boncza Ándrëj kútja (Boncza [ = Bencze?] András kútja), Fântâna Rece = Funtiná Recsë (hideg kút), Fântâna Liului = Funtiná Liuluj (Liu nevű egyén kútja), Cioroiul Topilelor = Csorojul Topilëlor (kenderáztató-csurgó).
Tótkorond. L. Korond.
