1. Bükk-Tótfalu.
1. Bükk-Tótfalu.
A Béltekiek és a B. Drágfiak birtoka.* Egy tizenhatodik századbeli jegyzék szerint Jakcsi-jószág a középszolnoki Tottfalu.*
* Csánki, I. k. 565. l.
* Wl.
A Jakcsiak, Kusalyi Jakcsi György fiai: János, László és Dénes szerepeltek is, még pedig felgyújtották Tótfalu birtokot; ezért ellenük 1410-ben Balk fia, Sandrin, Drág fiai, Imre és Sandrin számára vizsgálatot tartottak.*
* Lelesz, B. 140. f. 10. nr. 18.
A Somtelek és Szélszeg közt említett Tótfalu birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélték Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* U. o. B. 126. f. 5. nr. 25.
1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak,* sőt az itteni részt Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta neki.* Még ebben az évben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében bizonyos ítélet 680alapján Báthori Szaniszlót akarták beiktatni, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* Előfordúl Bikácza után Felső-Várcza és Örményes között Györtelek előtt. GKG. A. fasc. XX.
* U. o.
* Előfordúl Korond után Babocza és Szélszeg között. Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)
Közép-Szolnoknak 1475 körüli adóösszeírása szerint a Zazar és Bozonhta közt említett Thothfalw (Zólyomi?) Dávid s Tamás jószágai 15 és 19 frt adóval.* Ennek talán a mai Oláh-Tótfalu felel meg Szatmárban.*
* E mű I. köt. 179. l.
* Csánki, I. köt. 565. lap.
1543-ban a középszolnoki Thotfalwn* 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, ellenben fölmentést nyert 2 szabados és 5 szegény. 1549-ben 1 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, míg 3 szegény és 2 új ház felmentést nyert az adózás alól.* 1570-ben (Thothffalwban)* szintén 1 kapu után rótták meg adóval a császár jobbágyait.*
* Előfordúl Felső-Várcza és Vadafalva között. Dical.
* U. o.
* Előfordúl Felső-Szivágy és Felső-Várcza között.
* Dical.
Mint az ezen vidéken levő többi falut, pl. Bikáczát, 1569-ben, mikor Báthori Györgyöt nótázták, János Zsigmond idősb Gyulafi Lászlónak adományozta Tottfalw-t is.*
* GKG. A. fasc. I., III. – U. o. a beiktató parancslevélben Tottfalw. – C. fasc. XII.
1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokvármegyei Thotfalu birtokával is szabadon rendelkezzék.*
* U. o. C. fasc. XIX.
Közép-Szolnok vármegyének 1639 ápr. 19-dikén kelt igazolása szerint özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna jószág-igazgatója ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy Tottfaluban mind a száraz-, mind a vizimalmot lebontatta Liszti Ferenczné.*
* U. o.
A Náprádon 1733 jan. 21-dikén tartott tanúvallatás szerint a tótfalusi jószág Macskási-részre jutott az osztozáskor. Az osztozkodó felek a Gyulai-, Mikes-, Macskási-, Toroczkai- és Bethlen-családok voltak.*
* U. o. C. fasc. XIV.
681Macskási Katának a tótfalusi határban Vadafalva felől való fordúlón fekvő rétjéből elfoglalt egy bizonyos részt Toroczkai Klára jobbágya. Ez ügyben O.-Horváton 1754 május 14-dikén tanúvallatást tartottak.*
* GKG. A. fasc. X.
A «hadi segedelemhez való» hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket, főbb birtokosok: gróf Toroczkai Pál és Teréz; kisebb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel és László, gr. Gyulai József, br. Bornemissza József és br. Radák Ádám; pap: Buta Dorofté; kántor: Pap Vonucz.*
* Szv. lt.
1733-ban Bükk-Tótfaluban (Strentz) 10 volt az oláh családok száma; egyesűlt papját Gergelynek hívták.* 1750-ben (Strencz-en) a gör. kath. lelkek száma 125, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor s illette a papot két mázsa só. A pap Gyulafi Istvánnak taksát fizetett.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. lap.
A gör. katholikusok fatemploma 1710-ben az új kőtemplom 1886 tájt épűlt. Anyakönyvük 1858-ban kezdődik.* Elemi iskolát is (egy tanteremmel) ők tartanak fenn.
* Sch. 1886. 171. l.
A tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Tohottfalván* 18 jobbágy volt.* Egy 1676 máj. 22-diki. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás Tótfalú részbirtokból hét jobbágyot, négy bujdosó jobbágyot és az utóbbiak négy puszta házát említi.*
* Előfordúl Felső-Várczánál, Vadafalvával stb.-vel.
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
* U. o.
Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fentmaradt lajstromában Tótfaluból két jobbágyról és nyolcz puszta telekről van szó.* Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjából való jegyzék szerint Tótfaluban* egy zsellér és egy puszta telek van. Ezek taksások.*
* U. o. nr. 17., 18.
* Előfordúl Felső-Várcza és Vadafalva között.
* GKG. C. fasc. XVI.
1715-ben 8 jobbágyháztartás fizetett adót; 1 magyar és 6827 oláh; 1720-ban 12 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 13 háztartás, 4 magyar és 9 oláh. A népesség száma ebből következtetve 117 lélek lehetett a pragmatica sanctio korában és pedig 36 magyar és 81 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1847-ben a lakosok száma 158; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 572 lakosa van; nyelvre nézve német 7, oláh 565; vallásra nézve gör. kath. 565, izr. 7. Házak száma 106. A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 30, 1720-ban 145 köblöst; rétet 1715-ben 17, 1720-ban 62 kaszást.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. lap.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 135, területe 1862 katasztrális hold, a melyből szántóföld 995, erdő 584, rét 102, legelő 97, kert 39, szőlő (parlag) 13, beültetve 2, terméketlen 30 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 3872 K 84 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1527 K 92 f.
