100. ROMOSZ
100. ROMOSZ
1206-ban Rams, Ramos, 1291-ben Romoz, 1332-ben Ramas, 1488-ban Ramasz, 1579-ben Romas, 1659-ben Romosz néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
II. Endre 1206-ban kelt oklevele szerint lakói primi hospites regni, akiknek a király elődei kiváltságokat biztosítottak (predeccessorum nostrorum privilegiis). Eszerint II. Endre elődei alatt települtek ide, mint a Szeben vidéki szászok, akik már II. Géza korában, tehát a XII. század közepén részesültek kedvezményekben. (Göllner: Gechichte der D. in R. 23, 28.). Sőt van olyan feltételezés is, hogy telepítésük a fehérvári székesegyház építkezéseivel kapcsolatos. (Nägler: Die Ansiedlung. 128.)
Ha így áll a helyzet, akkor vitathatatlan, hogy az ide települt szászok (németek) nem maradtak évtizedekig templom nélkül, hiszen mint katolikusok magukkal hozták a templom- és vallásgyakorlat igényét. Ezért Romoszban a XII. században templom épült.
Első okleveles adat templomáról 1332-ből való, ekkor papja, Sygurmann vagy Regurmann a pápai tizedjegyzék szerint fél márkát, majd ismét 4 pensa dénárt fizet, 1333-ban 4 pensa dénárt, 1335-ben fél márkát, majd 1 márkát ezüstben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 94.; Documente. XIV. C., III. 127, 138, 179, 342.)
Az 1334. évi összeíráskor 25 füstöt találnak a faluban, amikor Sigirmann plébános 4 márkát és 1 nagy fertót fizet. (Documente. XIV. C., III. 342.)
A XIII. században épül román stílusú bazilika Keresztelő Szt. János tiszteletére. (Roth) 1500-ban újítják. 1816–1819-ben bővítik és harangtornyot építenek. Gótikus déli kapuját befalazzák. (Fabini)
A temetőben régi kőkerítés maradványait tárták fel.
A kezdetben tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtár. 1913.) 1767-ben és 1823-ban a lutheránus papot rablók támadják meg. (Fabini)
A régi lutheránus templom
