MINORITA TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
MINORITA TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
Ferences rendház létezéséről 1260-ból, 1275-ből és 1316-ból van adat. (Györffy: i.h.) 1330-ból is, amikor András erdélyi püspök jóváhagyja a rendház alapítását. (Beke: i.m. 115, az Arch. Ért. 1874. VIII. 21. után.)
A templom azonban korábbi: legrégibb alapjai és szentélye a két tatárjárás közötti időből valók. Entz Géza szerint 1260–1270 körül épülhetett. (Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 35.) Szentélyéről azt tartják, hogy a kerci iskola alkotása. (Entz G.: i.h.; Roth: i.m. 20.; Kemény–
Gyimessy: i.m. 120.) Ebből a korból való a román kori keresztboltozat egyik záróköve, a zászlót tartó Agnus Dei alakjával. Az egyszerű keresztboltozat oszlopfői közeli rokonságot mutatnak a gyulafehérvári székesegyház északi mellékapszisával, az átmeneti kor jellegzetességeivel. A szentély ablakai félkörívesek, de az ablakok feletti kerek ablakok mérművei gótikusak.
A hajó a gótikus kor alkotása. Nyugati oromfalán a két hatalmas csúcsíves ablak közötti nagy kerek ablak dísze a templomnak. A hajó belsejét a barokk korban átalakították. Az új boltozat takarja a régi ablakok felső csúcsait.
A templomhoz tartozó kolostor egy részét lebontották, s így az ezen a részen levő falfestmények a szabadba kerültek, kitéve az idő viszontagságainak.
A régi sekrestye falain is falfestmény-töredékek látszanak; tisztán kivehető Szent Imre alakja. (Léstyán J.: i.m. 4.) A reformáció idején a minoriták elhagyják a templomot.
1724-ben kapják vissza és restauráltatják. E század elején eladják a görög katolikus egyháznak. A katolikus status szerette volna megvenni, hogy „önmagunk értékeit megvédje” . (Az erd. kat. múltja és jelene. 287.; György: i.m. 61.)
Volt minorita templom
Katolikus templom
