Az oláhok.
Az oláhok.
Mindazon «vendégeink»: francziák, németek, olaszok stb., kik nálunk derék városokat alapitva, a nyugati müveltség, ipar és kereskedelem jelentékeny terjesztői lőnek, megelégedtek, ha a következő kiváltságokat nyerheték ki, hogy tudniillik szolgálmányaik lehetőleg csekélyek legyenek, hogy saját biráik lássanak felettök törvényt s papjaikat szabadon választhassák, hogy az ország báróinak szállást adni ne tartozzanak s végre magtalanságuk esetében szabadon végrendelkezhessenek.*
Szabad királyi városaink kiváltságlevelei. – SZALAY J.: Városaink a XIII-dik században.
Oláh testvéreink, kiknek betelepitésére ugy a váradi püspök, mint a káptalan külön vajdát s kenézeket tartának, a fentebbi szabadalmakat mind élvezék. Szolgálmányaikról, melyekkel a püspöknek tartozának, nem maradt reánk részletes tudósitás, de ismerjük a káptalan iránti tartozásaikat s ezekben kétségkivül visszatükröződnek amazok. A Chartularium tudósitásai összevetve azon történeti adatokkal, melyek a püspök oláh jobbágyairól fenmaradtak, püspökségünk oláh jobbágyainak középkori állapotáról eléggé teljes képet tárnak elénk.
Ezek szerént nálunk az oláhok nem fizettek, mint a többi jobbágyok tizedet sem a püspöknek, mint főpásztornak, sem a káptalannak, mint földesuraknak, hanem csak ötvenedet s ehelyett utóbb pünkösdkor bárányaik tizedét, a megtelepedés szabadalmának élvezetéért pedig 299kisasszony-napkor minden ház egy juhot s deczemberben sertéseik tizedét.* Ez utóbbi szolgálmány azonban a püspöki birtokokon még enyhébb vala, mert itt, ha az oláh jobbágynak egy egész nyáj sertése volt is, csak egy darabot tartozott adni, de választva a jobbak közől; a kinek tiznél kevesebbje volt, minden darabtól fizetett két denárt, de két vagy háromtól már semmit. Ha ki azonban jobb sertéseit eltitkolta, ezekkel együtt egész nyáját elvesztette «irgalom nélkül».
«Ne autem nostri subditi diverso iure censeri videantur, reducendi sunt omnes in fertonum, terragionum et munerum datione ad unum modum prćter subditos nostros olahales, qui ritu adhuc gentilitatis viventes, differunt omnino ab ungaris in dandis collectis. Ipsi pro censu omnino tenentur singuli singulariter annis singulis circa festum penthecostes dare decimam partem ovium suarum ratione quinquagesimć; circa festum vero nativitatis beatć Marić virginis singulć mansiones oves singulas ratione descensus et de mense decembris vel circa similiter decimam porcorum suorum.» – Batthyány-codex: I. 17. rubr. – Leges eccl. III. 234. l.
Ügyeiket külön biróság intézte. E biróság egy elnökből s tizenkét tagból állt; az elnök a vajda vagy alvajda volt, a tagokat a kenézek közől választák, kik a megválasztásra mind képesek valának, kivéve a nagyon véneket, nyomorékokat, az elmebetegeket vagy akik 25-ik évőket még nem töltötték be. A megválasztottak esküt tettek le s mandatumok félévre szólt: Illés próféta napjától vizkereszt nyolczadáig s ettől amaddig; mindkét határidőben uj választás történt.
Aki a kenézek itéletével nem volt megelégedve, felebbezhetett a váradi udvarra, de amit itt itéltek, avval már megelégedni tartozott. Hogy pedig e biróság tagjainak a teher mellett hasznuk is legyen, a püspök felszabaditá őket azon szolgálmányok alól, melyekkel különben tartozának.
A birságok összegével, melyeket a kenézek ez esküdtszéke itélt meg, a belényesi várnagyok kötelesek voltak megelégedni, de azt közvetlenül behajtaniok nem volt szabad; csak azon esetben, ha a vajda vagy a kerület tisztje, ki krajniknak neveztetett, a birságot tizenöt nap alatt, mint kötelessége, be nem hajtaná, – azon esetben joguk volt a várnagyoknak megzálogolni, de nem az elmarasztaltat, hanem a hanyag vajdát vagy krajnikot.
Akinek több vagyona volt, mint amennyi birságra itéltetett, birság miatt nem volt fogságra vethető; szabadságának elvesztésével csupán 300nagyobb vétségekért bünhődhetett, mint gyilkosság, házasságtörés stb.
Aki magtalanul elhalt, javait rokonai örökölték, ha nem voltak rokonai, az egyházat tehette örökösévé; a várnagy csak egy harmadfüves tinót vehetett el.
Papjaikat szabadon választhatók s azok javára a püspök lemonda mindazon fizetések és szolgálmányokról, melyek őt, mint földesurat, illették volna azon telkek után, melyeken a papok laktanak;* hasonlólag vagy legfeljebb csekély eltéréssel cselekedett kétségkivül a káptalan is.
E munka I. kötete 192. l. 1. jegyz.
És papjaik ismét saját egyházi elüljárójok, a Belényes-vidéki oláh főesperes hatósága alatt állottak, melybe a püspöknek sem tisztjei, sem papjai nem avatkozhatának; a püspök csupán az oláh főesperes itéletétől való feljebbezést tartá fenn magának.*
E munka 1. kötete 349. l. 1. jegyz.
Kenézeik szerződött felek valának szemben a püspökkel és káptalannal, és szerződéseik szerént szintén tartoztak bárány és sertéstizedet adni, ezenfelül minden kenéz évenként egy fél szőnyeget, továbbá egy nyeregpokróczot és egy sajtot; közösen pedig az oláhok a földcsuri jogok elismeréséül minden ujév napján egy lovat.*
«Kenezii vero tam ad ovium, quam porcorum prćstutionem adstringuntur iuxta conventionem factam inter nos et eosdem, et ultra hoc idem Kenezii singulariter de more consveto dant circa .... (a határnap hiányzik) annis singulis medium lodicem, unum phyltrum pro sella et unum caseum; communiter vero olahi nostri dant nobis in die strennarum in signum dominii annis singulis equum anum.» Batthyány-codex: I. 17. rubr. – Leges eccl. III. 234. l.
A püspök azonban a kenézeknek, mivel megigézték, hogy birtokait jól benépesítik, szőnyeg és pokrócz-tartozásaikat elengedte.*
«In nomine Domini. Amen. Nos Joannes Dei et apostolicć Sedis gratia Episcopus Varadiensis memorić commendamus universis, quibus expedit, quod nos a tempore illo, postquam ad hanc, in qua nunc manemus, assumpti sumus dignitatem, huius provincić nostrć Belenies et hominum in ea commorantium, signanter Volachorum malas et confusas dispositiones ac incertas consvetudines, continue reforrnare et ad bonum statum, atque ordinem reducere simul et deducere cordialiter optavianus, ipsamque provinciain, qua est quasi nutrix curić nostrć, pro nostro et ecclesić nostrć honore, necnon ipsius provincić utilitate, regiminis bono atque commodo incolarum inter ipsos incolas iam fatć provincić, signanter inter Walachos infrascriptos facimus dispositiones perpetuo duraturas.
Primo inter ipsos Walachos prćlibatć provincić constituantur ex keneziis duodecim iurati kenezii, qui una cum Vaida vel vice vaida in loco sedis iudiciarić omnium litigantium causas audiant, iudicent, declarent et fine debito diffiniant, terminent et concludant; verumtamen si aliquis vel aliqui de ipsorum iuratorum keneziorum iudicio et iustitia non contentabuntur, extunc talium causas modo illo, quo eis visum fuerit, iudicatas ad curiam nostram Varadiensem sine omni difficultate et contradictione cum eius (sic) serie ac toto processu ad iudicandum transmittere teneantur, ac demum secundum ea, quć ibidem, videlicet in prćdicta curia Episcopali Varadiensi iudicata, confirmata vel infirmata, terminata conclusa et diffinita fuerint, debitć executioni demandari dehebunt, prout fuerit necessarium atque opportunum. Item tempus auctoritatis talium iuratorum keneziorum .....* eligendorum duret, maneat et stet usque ad revolutionem sex mensium vel paulo ultra aut citra, hoc est: incipiendum a festo heati Helić prophetć usque ad octavum diem Epiphaniarum Domini, quibus videlicet temporibus, semper omnibus, atque singulis annis futuris nova talium iuratorum Keneziorum .... fieri debeat electio; hoc expresso, quod electio ipsa Keneziorum dictorum fiat per ordinem et numerum de omnibus Keneziis provincić hulus ad hoc idoneis et sufficientibus; exceptis scilicet illis, qui aut multum senes, decrepiti, continue infirmi aut de non sana mente fuerint vel iuvenes, hoc est infra annos viginti quinque existentes. Item ut ipsi Kenezii iurati tempore constituti ex huiusmodi eorum officio penes onus honorem et etiam lucrum aliquod sentiant et percipiant: voluimus et statuimus, quod huiusmodi Keneziis iuratis, illis videlicet, qui a festo sancti Georgii versus autumnum in ipso officio fuerint, de proventibus nostris et curić nostrć per dicatores proventuum nostrorum (üres hely) remittantur. Illis vero, qui a festo Epiphaniarum Domini versus verem in ipso officio extiterint, castrones nostri, qui circa festum Pentecostes exiguntur, omnino relaxentur. Item circa factum birsagiorum seu iudiciorum gravamina taliter disponimus et ordinavimus: quod Castellani nostri et Vaidć de Belenies pro tempore constituti debent esse contenti illis birsagiis seu iudicorum gravaminibus exigendis, quć per dictos iuratos Kenezios in ipsorum sede iudiciara vel post appellationem ab eis factam in curia nostra Eppali pratacta fuerint declarata, nisi forte nos vel successores nostri contra violentiam malefactorum aut pro pace istius provincić conservanda aliqua birsagia seu solutionum onera constitueremus, in quarum exactione taliter procedant: Quod postquam huiusmodi birsagiorum numerus et quantitas per dictos iuratos Kenezios, aut in prćdicta curia nostra Eppali declarata fuerint, infra quindecim dierum lapsum exactio eorundem fieri debebit. Quam quidem exactionem ab his, qui in eisdem convicti fuerint, Vaida et Officialis provincić illć, qui aliter Krajnik appellatur, ac tandem ex inde de portione Castellanorum nostrorum, videlicet duabus partibus per eosdem salisfactio impendatur. Nec unquam ipsi Castellani aut vicecastellani huiusmodi birsagia suis propriis manibus, potestate et auctoritate aliter, nisi per medium dictorum Vaidć et Krainik exigendi habeant facultatem. Sed in casu, quo de huiusmodi eorum portionibus solitis et declaratis infra dictorum quindecim dierum spatium vel lapsum per dictos Vaida et Krajnik ipsis satisfactum non fuerit, extum idem Castellani pro huiusmodi debilis non solutis non illorum, qui convicti fuerint, sed eorundem Vaida et Krajnik pignora recipiendi et auferendi – hoc usque ad tempus satisfactionis conservandi habeant potestatem. Item s'atuimus et ordinavimus, quod nullus, qui in birsagio convictus fuerit, qui bona plura vel res habuerit, quam se dicta birsagia extenderent; propter huiusmodi birsagia in persona captivetur; nisi forsan aliquis in aliquo magno et notabili atque scelerato crimine deprehensus fuerit, aut in iudicio condemnatus extiterit, videlicet in latrocinio, falsificatione, wadimento, homicidio, adulterio et in huiusmodi. Datum in Belenies die sabbati proximo ante festum beati apostoli Jacobi. Anno Domini Millesimo Quadringentesimo secundo (igy) Alterius siquidem litterć tenor per omnia in hćc verba sequitur: Nos Joannes miseratione divina Episcopus Varadiensis memorić commendamus quibus expedit universis tenore prasentium significanies, quod licet pro parte universorum Keneziorum ac Valachorum nostrorum in pertinentiis nostris Belenes commorantium fuerunt nobis qućdam litterć Reverendorum in Christo Patrum, dominorum Episcoporum, Pradecessorum nostrorum super aliquibus libertatibus eiusdem provincić durante beneplacito emanatć et confectć – nobis exhibitć et prasentatć, supplicantas nobis humiliter pro conservatione earundem, quas quidem litteras quidam Cancellarius noster amisit, tamen nos de novo ad eorundem Keneziorum et universorum Valachorum divtć provincić nostrć Belenes petitionibus et supplicationibus allecti et inducti pro utilitate et commodo prafatć Ecclesić nostra Varadiensis ac eiusdem provincić meliori statu de nostrć paternitatis favore et libertate eisdem Keneziis et Valachis nostris hanc libertalis et gratić prarogativam duximus concedendam beneplacito nostro perdurante. Primo quamquam ipsi et eorum quilibet porcos habentes de ipsorum porcis decimam aut decimum numerum nobis et curić nostrć annis singulis solvere habuerint, nos tamen eisdem concessimus, quod tum propter eorundem populorum augmentum et commodum, tum etenim ob augmentum utilitatum et proventuum dicta Ecclesić nostrć: quod ipsi et eorum quilibet porcos habentes singuli singulariter de singulis gregibus porcorum ad numerum decem et ultra quotquot fuerint in numero se extendentibus – singulis annis in antea semper occurrentibus et affuturis temporibus debilis et consvetis non plus, quam unum porcum meliorem et pingviorem aliis, quem dicator et exactor noster huiusmodi porcorum duxerit eligendum. Item de singulis porcis, qui sub numero decem singulos duos denarios maiores monetśregalis pro tempore currentis dare et solvere teneantur. Qui autem unum vel duos vel tres habuerint solummodo, aliquid ad solvendum de eisdem minime teneantur, nec compellantur. Et quia tempore dicationis eorundem porcorum nonnulli fuerint, qui propter iucrum ipsorum et cupiditatem porcos ipsorum pingviores occultare dicuntur: ideo omnino volumus, ut tales jobbagiones nostri in tali furto reperti, aut aliquis ex ipsis talem notam incurrens, – gregem porcorum totalem cum porcis absentatis (sic) et occultis amittant eo facto. Et dicatores huiusmodi porcorum nustrorum eosdem porcos occultatos et celatos cum omnibus aliis porcis pro nobis occupandi sine omni remissione et gratić suffragio liberam, tutam et omnimodam habeant potestatem. Caterum autem concessimus, quod dum aliqui ex eisdem Volachis nostris Deo volente vitam finiverint temporalem, horum bona ad consangvineos devolvi possint, et debeant. Si vero caruerint huiusmodi consangvineis et cognatis, tunc bona sua secundum suam voluntatem ultimam pro refrigerio animarum suarum distribui valeant et administrari; nihil plus Castellanus noster, de eisdem recipere et hahere habeat potestatem, nisi unum vecus trienne. Nihilominus vero quoniam ipsi Kenezii nostri promiserunt ipsam provinciam nostram populis bene replere et augmentare, ideo et ipsi ad humillimam ipsorum supplicationem lodices, quas Kenezii tempore dicationis castronum fumalium, et septem birras seu gubas, quas tempore dicationis castronum quinquagesimalium nobis et curić nostrć provenientium singulis annis solvere habuerunt et haberent, de nostra libertate* et favore speciali durante nostro beneplacito duximus remittendas et relaxandas harum nostrarum testimonio et vigore mediante. Mandantes universis nostris Castellanis, dicatoribus et exactoribus proventuum nostrorum prćscriptorum, quatenus in nullo ipsos prćsumant quoquo modo contra formam huius gratić nostra impedire, molestare et damnificare, quas sub appressione sigilli nostri maioris, quo utimur, duximus concedendas. Datum in Castro nostro Varadiensi, feria sexta proxima ante festum Pentecostes Domini. Anno eiusdem Millesimo Quadringentesimo Quarto.» Mindkét oklevélben a kelet évszámából a tizes számjegy kimaradt, mivel 1404-ben János váradi püspök nem volt; de valószinüleg Dominis János püspök levelei 1444-ből. – A fentebbi két levelet átírja s megerősiti Izabella királyné Szabó Balthazár és Ambrus Deák Belényes városabeli esküdtek s hiveinek kérésére Gyulafejérvártt 1558 május 10. – Zabardy Mátyás váradi püspök ugyanazon Szabó Balthazár és Ambrus Deák kérésére a váradi várban «in profesto beatorum Fabiani et Sebastiani Martyrum» 1554-ben kelt aláírásával s pecsétjével, melyet elődjének levelére függesztett. – Fr. György püspök, Meggyesi László belényesi vajdájának a belényes-vidéki oláhok nevében előadott kérésére a váradi várban «Dominica misericordić Domini» 1548. – Perényi Ferencz belényes-vidéki okos (providi) hiveinek: Mihály, Juffa, Ivan Bassa, János Mihály, Czigány Iván kenézeinek az oláhok nevében előterjesztett folyamodványára «Varadini in Palatio nostro Pontificali in festo Sacratissimi Corporis Christi» 1519. – György püspök okos Ordas Simon, Marizsán, Herczalter (?) Elias, Bontha Éliás és Rodomer Péter kenézeknek a belényes-vidéki oláhok nevében előadott kérelmére. «Datum in Castro nostro Varadiensi in festo b. Francisci Conf.» 1503. – János választott s megerősitett váradi püspök s bihari örökös főispán. «Datum in Castro nostro Varadiensi feria 6-a. prox. post octavam Corporis Christi» 1480. – Ismét János vál. s megerősitett váradi püspök öt eltorzitott nevű kenéznek kérelmére. «Datum Varadini die Sabbathi prox. post festum Epiphanić Domini» 1446. Papir, egyszerü, felette hibás másolat. Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Ecclesi. 15. 6.
301Oláh testvéreinknek tehát ugy egyházi, mint világi ügyeikben szabad kezök volt; fizetésekkel és szolgálmányokkal pedig még kevésbbé valának terhelve, mint a püspök s káptalan egyéb népei ennélfogva a vagyonosodásra s művelődésre, szóval az emelkedésre nem volt elzárva előlök az ut.
