SZENT-MIKLÓSI KLASTROM.
SZENT-MIKLÓSI KLASTROM.
SÓLYOMKŐ VÁRA A KLASTROM HELYÉNEK MEGJELELŐJE. – EGYHÁZÁNAK MARADVÁNYAI S AZOK TANUSÁGA. – KORAI ENYÉSZETE.
Hol a Fekete-Körös a belényes-ujlaki hegyszorosból a tenkei völgybe kiömlik, ott Sólyom és Szent-Miklós községek közt, a Körös 480bal partján kerek magaslat emelkedik. E magaslat tetején tágas fensik terül el, melynek napkeleti oldalán romok fejérlenek ma is. A nép azt regéli, hogy várnak romjai, de a szomszédos erdőt «barátok erdejének» nevezik. Mi volt tehát itt, vár vagy monostor? vagy az is, ez is?
Történeti forrásaink emlitik, hogy Szent-Pál remetéinek a váradi egyházmegyében Sólyomkő vára mellett Szent-Miklós tiszteletére klastromuk állt.* Itt jelenleg csak egy Sólyomkő vára ismeretes a Sebes-Körös mentén, Élesd városa közelében; de volt egy másik is Belényes vidékén Szent-Miklós falu mellett.*
«Ordo Eremitarum S. Pauli Primi Eremitć ... (claustrum) S. Nicolai de Sub-Buzgó, in Diścesi Varadiensi prope Sólyom-kő castrum.» PÉTERFFY K: S. Conacilia. II. 284. l.
«S. Nicolai monasterium de sub Buzgó prope Sólyomkő castrum. Castrum Sólyomkő in Comitatu Bihar olim duplex habebatur: unum prope oppidum Thelegd, quod fuit dirutum post disturbia Rakoczyana; aliud in Districtu Belényes, ubi actu pagus Szent-Miklós constituitur.» Budai országos levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. Zomlin. 2. suppl.
A megjelölt helyen csakugyan ott áll ma is Sólyom falu s annak határán a hegyek s erdők mélye egy szikla tetején romokat rejteget, a másik Sólyomkő vára romjait. E tájon kellett állni a pálusok emlitett klastromának, és semmi kétség benne, hogy ama magaslaton állt, mely Sólyom és Szent-Miklós közt emelkedik s melynek tetején ma is látszanak romok.
Ki és mikor alapitotta e klastromot? nem mondják meg történeti emlékeink;* de bizonyos, hogy nemzetségi klastromaink egyike volt, mert a hely, melyen állt, kiegészitő részét képezé egy uradalomnak, mely széplakinak neveztetett s 1333-ban Istvánnak, a Tamás fiának végrendelete következtében jutott a váradi püspök és káptalan birtokába.*
KERESZTURI J.: Descript. Epp. et. Capituli Varad. I. 283. l. az alapitást 1361-re helyezi, de forrásának megjelölése nélkül, mert Pázmány P., akit idéz, évet nem emlit. Az 1361. év legfeljebb a pálosok ide hozatalát jelölhetné és semmi esetre sem a monostor épitését, mert az idézett évben már a csucsives izlés uralkodott, a monostor fenmaradt kövei pedig, mint látni fogjuk, korábbi izlésről tanuskodnak.
Lásd fentebb: PÜSPÖKI BIRTOKOK.
Lehet, hogy Szent-Pál szerzeteseit még ez István hozta e helyre, de alig kételkedhetünk, hogy már a pálosok előtt laktak itt szerzetesek 481s hogy a széplaki uradalom, mint tekintélyesebb nemzetségeink birtokai rendszerént, szintén nem állott monostor nélkül. Nevezetesen itt állhatott azon széplaki apátság, melynek bár homályosan, de mégis feltünik némi nyoma.*
Non desunt, qui sequentes adhuc Abbatias ad Diścesim hanc olim pertinuisse contendunt, utpote: ... de Zemplok.» KERESZTURI J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 273. l.
482Emellett szólanak a klastrom falaiból kibontott gyönyörű faragottkövek is, melyeket már ugyan egytől-egyig széthordott a vidék népe, de három darabot mégis sikerült megmenteni s ezek rajzát mutatjuk be itt.
E műdarabok legfelseje kehely alaku s növény-levéllel diszitett oszlopfő, a két legalsó pedig egy-egy oszlopláb egyiknek kerek, másiknak négyszögü tábláján (lásd a középső rajzokat) a sarokbimbóval. Ez épitészeti jellegek az átmeneti izlés sajátságai, mely legalább a váradi püspökség területén a pálosok idejövetelénél régibbnek mutatkozik. Annyi bizonyos, mert csalhatatlanul mutatják e kövek, hogy a kérdéses magaslaton diszes, emlékszerü egyház emelkedett egykoron, mely koronája volt a vidéknek s melyre monostoraink fénykorában is bármely apát büszke lehetett.
E monostor eredetével egyaránt ismeretlen a pálosok idejövetelének ideje, valamint további története is, s a mély homály, mely emléköket takarja, aligha nem azt jelzi, hogy korán elveszték szentmiklósi klastromjokat. Lehet, hogy még 1474-ben, midőn a Várad alól kudarczczal elvonuló törők a vidéken tölté boszuját, feldulta ezt is, mint a kápolnai klastromot, de ez nem volt oly szerencsés, hogy felépülhetett volna ismét, mint a kápolnai.
