Szalókmonostora.
Szalókmonostora.
Annyi kétségtelen, hogy létezett; határozott emlités van róla 1290 táján mint uj monostorról a váradi püspökség nyiri kerületében.* És igy ugyanaz a monostor, melyet egy másik, 1346-iki adat szintén a Nyiren tüntet fel, mint a magtalanul elhalt Gutkeled nemzetségbeli István, Apay fiának birtokát, de amelyet Keled unokáinak örök joga ellenére Dósa nádor fiai, Debreczeni Jakab és Pál elfoglaltak.*
«(Tabellar)ius decimationis cutelli de Nyr... Item villa Zoluoc comitis Monasteria nova.» Bécsi császári udvari könyvtár: Codex. 1062. folio 110. b.
«in Nyr existentes, videlicet Zoluchmonustura in Comitatu Byhoriensi; item Onorch, Benk et Monyoros in Comitatu de Zabolch... cum quadam possessione Hymus vocata, quć nunc essent apud manus magistrorum Jacobi et Pauli, filiorum condam Dovsć palatini... essent devolutć in ius et proprietatem Ladislai et Dominici, filiorum Stephani, filii Keled» etc. 1346. Gr. Vay-család levéltára. 58.
Eszerént alig kételkedhetünk, hogy Szalókmonostora nem más, mint az, melyet az 1332-iki tizedjegyzék a bihari főesperességben, mely régebben nyiri kerületnek neveztetett, Monostor név alatt emlit s ahol, nevezetesen Debreczen felett, tehát a Nyiren ily nevü puszta ma is van. De e puszta egykor község volt, a XV-ik században az Anarcsi Tegzes, majd a Kisvárday nemzetség birtoka,* melynek pusztán maradt egyházát a mint század elején bontották szét s köveit a debreczeni róm. kath. egyház alapjaiba épiték.*
Lásd fentebb II. kötet 154. l.
Chilkó L: Adalékok a debreczeni r. k. egyház történelméhez. 18. l.
430Szerzetesrendje, valamint általában története merőben ismeretlen. Bár a XIII-ik század végével még uj, de az akkor élt Szalók comessel, megujitója vagy épen alapitójával, ugy látszik, a monostor jobb napjai is sirba szálltak. A pápai tizedjegyzékek már mint csak egyszerü s a bihari főesperesség legszegényebb lelkészségeinek egyikét emlitik.*
Vaticani titkos levéltár: Rationes collect. Polon. et Hung. 1317. 1332–1337. folio 40. a. – A fentebb előösoroltakon kivül a hővizi , mező-telegdi, kertzi, tormovai, telki, bihari apátságok, továbbá a gáborjáni, odoni, szent-péter-hegyi, siskai, szent-györgyi, adonyi prépostságok vannak még feltüntetve mint olyanok, melyek a váradi püspökség területén léteztek, de ezeknek, amint erről egyes helyeken még lesz alkalmam szólani, csak egy része létezett, de püspökségünk határain kivül, és csupán névhasonlat vagy más tévedés révén jutottak a váradi püspökségbe. Ilyenek a hévvizi, kertzi, tormovai, telki apátságok s az adonyi, ócsai, szent-györgyi prépostságok.
