Gyulamonostora.
Gyulamonostora.
I. Károly király 1313. junius 20–22-ikén a békésmegyei Gyulán időzött, hogy kinél? az ki nem mutatható, mert Gyulának birtokosai e korból még ismeretlenek; de hogy mi czélból? azt a királynak azon időbeli viszonyai legalább sejtetik. I. Károly király trónja még ingadozott: Csák Máté, az Omodék a rozgonyi csata óta megtörve voltak ugyan, de még mindig félelmesek. A király sorba látogatta meg az ország főurait, hogy közöttök a hiveket kitüntesse, a habozókat megerősitse, 428a pártosokat megnyerje. Gyulán sem mulasztá el ragyogtatni királyi jóságát, kegyelmét; aki hozzá közelitett, azt meg is hóditá.
Vele volt a biharmegyei Adorjánvár ura, Kopasz nádor, s a király e régi hivének is szerzett kedves meglepetést. Tudta, hogy a nádornak kedves embere Pánki Jakab, ez ungmegyei főur, ki szintén Csák Máté szövetségese volt, amiért a király megfosztá őt birtokától s azt már másnak is adományozá; most azonban Kopasz nádor kedvéért megbocsátott a hűtelennek, birtokát is visszaadatá. Majd egy másik; szintén biharmegyei főnemesnek deritette fel borus arczát. Kis-Kozmának; a Gutkeled nemzetség tagjának csak egy fia volt: Ivánka. Ez ott küzdött szintén Rozgonynál a király zászlaja alatt s ott esett is el. Most a király a gyászos atyát, ki ifjabb éveiben szintén csatázott érette, amellett, hogy magasztaló szavakkal emelte ki nyilván érdemeit, ama különös kegyben is részesité, hogy birtokairól szabadon végrendelkezhessék.
De mindezek között legérdekesebb reánk nézve az, hogy a király az előadottakról két levelet iratott s e levelek keltének helye: Gyula- vagy régiesen «Julamonostora a Fejér-Körös mellett».*
«Datum in Julamonastra circa album fluvium Crys, feria quarta proxima post quindenas penthecostes. Anno domini M° CCC° XIII°.» Nagy I: Anjoukori okmánytár. I. 313–314. ll.
Eszerént semmi kétség benne, hogy a békésmegyei Gyulának, mely csakugyan a Fejér-Körös partjain áll, ősi neve Gyulamonostora, és igy e helyen ismét ős nemzetségeink egyikének bölcseje ringott; maga a város pedig, mint annyi derék községünk, valamely egyházi testületnek köszöni felvirágzása alapjait.
Melyik volt ama nemzetség? a Csoltok, Ratoldok vagy épen a Tehetemek Gyulája emelte-e a Fejér-Körös tükrénél e monostort s nyitott azzal utat e vidékre is a keresztény művelődésnek? nem mondják meg történeti emlékeink. A mult idők titka még az is, hogy Gyulamonostorán apátság létezett-e vagy prépostság? De amiről nem szólnak az irott emlékek, amit már elfeledett a hagyomány is, arról sejtelmesen beszél még az ősök nyoma Gyula határán. A város közelében áll Szent-Benedek puszta, s ezzel ismét határosan egy másik puszta: Apáti. Ez kétségkivül apátsági birtok volt egykoron, mégpedig, mint a 429másik puszta neve mutatja, Szent-Benedek-rendü apátságé.* Hogy hol állt ez apátság? minek keresnők a helyet valahol messze, mikor ott találjuk közelökben Julamonostorát?
A Szent-Benedek-rendüek birtokait rendszerént Szent-Benedek birtokának nevezék: «signum, pars, terra sancti Benedicti» mondja a garani apátság alapitó oklevele. Knauz N: Monumenta Eccl. Strig. I. 53. s köv. ll.
De a gyulai monostor 1313-ban már csak névleg létezett s kevéssel utóbb neve is megszünt; az 1332–1337-iki tizedjegyzékek már egyszerüen csak Gyula községet s gyulai lelkészt emlitenek.
