Az ugrai monostor.
Az ugrai monostor.
Az elősorolt apát- és prépostsági s lovagrendi monostorokon kivül olyanoknak is akadunk nyomaira, melyeknek sem apát, sem prépostjuk, sem szerzetesrendjök nem emlittetik, melyeket tehát az apát- vagy prépostságok közé sorolnunk biztosan nem lehet, s mint ismeretlen rendü monostorokat kell bemutatnunk.
Ilyen az ugrai monostor. Nevét Biharmegye Ugra községétől nyerte, mely Váradon alul a Sebes-Körös bal partján emelkedik, s hol régi nemzetségeink egyikének ősi fészkét bizvást kereshetjük. E nemzetség valószinüleg a Borsa, mert a Borsák biharmegyei birtoklása és szereplése ama korban, midőn e monostor feltünik, szintén ismeretes lesz s ugyanezen nemzetség egyik női tagját látjuk az ugrai monostor iránt buzgón érdeklődni.
E monostor Várad közelében keresztény korunk alkotásainak kétségkivül egyik elseje, de létezéséről csak a XIII-ik század kezdetén értesülünk. Ekkor történt, hogy a biharmegyei három Gyán község lakosai, kik szabad várnépek valának, hadnagyuk, századosaik s birájokkal egyetemben egyik földijök ellen pert kezdettek s a perben Biharmegye alispánja, Pál, esküt itélt. Monostorunk ez itélet kapcsán tünik fel először, mert az esküt az ugrai monostorban kellett volna letenni.* Ugyane korból egy másik esemény emléke még jobban kiemeli elöttünk e monostor körvonalait.
«cum prćnominato Pristaldo in monasterio Ugra iurantes, Pristaldum veracem esse comprobarent; ad prćdictam autem ecclesiam venientes, Pristaldo et testibus iurare volentibus, adversarii eorum noluerunt eos adiurare.» Váradi regestrum: 323. okl.
424A Borsa nemzetség leánya, Benedikta asszony, miután leányait «rangjokhoz illőleg« férjhez adta, saját lelke üdvéről kezdett gondoskodni. És eszébe jutott az ugrai monostor oltára, mely előtt egykor talán mint menyasszony ifjusággal, virággal koszoruzva állt s amely alatt ő, a már éltes özvegy, nem sokára nyugodni fog. Egy szolganőt tehát két fiával együtt a monostornak ajándékozott oly kikötéssel, hogy a nő, mig csak él, minden hónapban adjon a monostori egyház Szűz-Mária oltárára egy sing hosszu viaszgyertyát; továbbá az egyik fiu legyen torozó s minden évben Szent-Mihály napján adjon tort a nagyasszony emlékére egy másodfüves tulokkal, megfelelő számu kenyerekkel s öt veder serrel; másik fia pedig legyen a monostor harangozója nemzetségről nemzetségre.*
«proponens dies viduitatis meć... pro ecclesia de Ugra consummare, appropingvante iam termino vitć meć prćnominatam ancillam dedi eidem ecclesić, ut singulis mensibus det ad altare beatć Virginis candelam unius cubiti et hoc usque consummationem vitć suć. Alterum autem filiorum suorum, scilicet Hetam (Hetény?) constitui Dusinicum exequialem, ut singulis annis, ad eandem ecclesiam, in festo S. Michaëlis, celebret exequias bienni bove et panibus, quinque idriis cerevisić; alterum vero scilicet Furtun (Furta?) dedi eidem ecclesić in Campanarium, et ambos in constitutis officiis de generatione in generationem permanere.» Váradi regestrum: 142. okl.
Ezeknél bővebb tudósitások e monostorról hiányzanak. 1329-ben még van róla szó, mint csakugyan Szűz-Mária monostoráról,* de az 1332–1337-iki tizedjegyzékek már nem emlitik vagy azért, hogy már ekkor szerzetesek nélkül állt, vagy pedig hogy kolduló szerzetesek laktak benne, kik pápai tizedet nem fizettek. Annyi bizonyos, hogy Ugrának azon része, melyben a monostor emelkedett, még a XVI-ik században is «Monostoros-Ugra» nevet viselt.*
*Ifj. Bölöni S. levéltára.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Dicalis Conscrip. Comitatus Bihar. VIII. – Az idézett helyeken, melyek egyedül tartották fenn az ugrai monostor emlékét, apátságról szó sincs s azért Pázmány Péter (Péterffy K: S. Concilia. II. 285. l.) Ugrát az ismeretlen rendü monostorok közé sorolja, de Kereszturi J. (Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 273. l.) mindennek ellenére ugrai apátságot állitott fel, mely az ő bizonytalan tudósitása révén a Királyi könyvekbe is bejutott.
