A Bátori monostor.
425A Bátori monostor.
Hogy létezett, annak a Csanádi káptalan egy 1344-iki oklevelében kétségtelen nyomát látjuk, mert itt nemcsak nevéről van szó, hanem birtokáról is;* de hogy hazánk hasonnevü községei közől melyikben állt e monostor? az nincs megjelölve. Azonban alig kételkedhetünk, hogy a kérdéses Bátor a Fekete-Körös-parti, mely a most emlitett folyóról Fekete előnevet visel. Ide utal az idézett oklevél szövege, mely a bátori monostor birtokának szomszédságában mind olyan községeket emlit, melyek Fekete-Bátor vidékén léteztek s részben léteznek ma is, és az oklevél irányadását e község multja, hagyománya s helyrajzi emlékei csak megerősitik.
«Ad faciem prćfatć possessionis Chanakezu (Csana-Keszi) in commetaneitate et contigua vicinitate possessionum Apaty varaskezu (Város-Keszi) Teleky et terrć Monasterii de Batur existentis.» Hazai okmánytár: III. 150. l.
Fekete-Bátorban mai napig két rom van: egyik benn a községben, az egyház környékén, a másik kinn a falu keleti végén, de itt már csak a föld alatt. Amazt várnak tartja a hagyomány, ezt veres barátoké klastromának; amabban tudjuk, hogy nem téved,* emebben is igaza lesz legalább a dolog lényegét illetőleg.
Fekete-Bátor várát emliti Oláh M. Bél M: Adparatus ad historiam Hunq. 30. l – Szentiványi M: Cur. Miscellanea. Decad. III. 33. és 252. ll.
Fekete-Bátort legrégibb történeti emlékei a Toldy nemzetség birtokául tüntetik fel,* melynek egyik ága róla irta előnevét; már ez is, de még inkább az emlitett romok mutatják, hogy kedvelt, kiválasztott birtok volt, s az ilyeneken állitották fel nemzetségeink monostoraikat.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1035. 59.
