A csoltmonostori apátság.
A csoltmonostori apátság.
Helyének meghatározása. – Alapitójának neve. – Csolti Ábrahám s az Ábrahámffyak. – Két apát. – A monostor utolsó emlékezete. – Birtokainak nyomai. – Végső pusztulása.
Vésztő községtől alig egy félórányira nyugat felé a Sebes-, most már Holt-Körös szigetet képez, mely mintegy husz holdra terjed. E szigeten ama szép, kerek, halmok közől, melyek az alföld rónáin oly festőileg magaslanak ki, három emelkedik: egyik, a legalacsonyabb éjszaknyugatra, ettől délre a másik kettő, szorosan egymás mellett, mint két ikertestvér. Akár a természet játéka, akár az emberi kéz alkotásai e halmok, mindenesetre kiválasztott helyek azok, honnat messze belátni az alföld végtelen rónáiba s a még végtelenebb – multba.
Ily halmokon lobogtak a római legiók őrtüzei, a magyar táltosok oltárai, a keresztények örök-lámpái.
Ama halmok utóbbi ketteje most szép szőlősorokkal van beültetve, de a szőlősorok közt, kivált a halmok tetején, minden lépten-nyomon 376téglatöredékeket lát a szem, azoknak a szép, szikrátadó középkori tégláknak töredékeit. Kétségkivül erős, hatalmas épület állt e helyen, a ma is élő népmonda szerént «veresbarátok klastroma», történeti emlékeink szerént apátsági monostor.
De az apátság neve körül némi zavar uralg, mert csolti, kulcsi, majd kolti apátságnak is nevezik s emellett még ugy mondják, hogy a mágori dombon állt.
Mágor falu volt Vésztő és Szeghalom között az emlitett halmok közelében, melyeket róla neveztek el, de csak az ujabb korban. Az apátság helyét annak fennállása korában semmi esetre sem nevezheték mágori dombnak. Kolt ismét egészen különböző helynév Csolttól; Kolt szintén falu volt az apátság helyétől nem épen távol, de Vésztőnek egészen ellenkező oldalán, napkelet felé. Ellenben az emlitelt halmok közvetlen közelében elterülő lapályt ma is «csóti lapos»-nak hivja a nép, itt van az ugynevezett «csóti fok» is kétségtelen jeléül annak, hogy e helyen állt Csolt falu, melyet XIII. s XIV-ik századi oklevelek többször emlitenek,* s e falu felett, ama romfedte halmokon emelkedett a csolti apátság, eredeti nevén Csoltmonostora.*
Haan L: Békésvármegye hajdana. II. 33. l. – Haan és Zsilinszky: Békésmegyei oklevéltár. 12. l.
«Gelerth filius Martunus de Cholt monustura homo domini regis de Curia regia.» 1341. Ifj. Bölöni S. levéltára. – Vajjon a Gellért nem annyi-e, mint Gerla? mely utóbbi a latin Gerardushoz csakugyan közelebb is áll, mint amaz.
Keletkezésének története a mult idők homályában mosódik el, csak az bizonyos, hogy a monostor jelzőjében alapitójának, Csoltnak nevét viseli, ki kétségkivül főuraink sorához tartozott. És e Csolt név az egyedüli vékony fonál, mely az apátság történetének uttalan utain némileg eligazit.
Midőn V. István király az egri püspökség elenyészett kiváltságleveleit 1271-ben megujitani elhatározta, a püspökség területén lakott éltesebb főurak közől huszonötöt választott ki, hogy ezek hit alatt az egri püspök kiváltságairól vallást tegyenek. A kiválasztottak egyike volt Csolti Ábrahám Zarándmegyéből,* mely akkoron egész Gyuláig 377felnyult s melynek egy része, az ugynevezett sombolyi, később pankotai főesperesség az egri püspökséghez tartozott.
« decrevimus, quod XXV. seniores nobilium de diśces Agriens eligerentur... scilicet... Comite Ahraham de Cholth, de comitatu Zarand.» Fejér Gy: Codex dipl. V. 155–156. ll.
A Csolt név eredetileg személynév volt, e nevet tulajdonosa rá adta saját birtokára, utódai pedig már a birtokról nevezék el magukat s igy keletkezett a Csolti név. Csolti Ábrahám tulajdonneve élénken emlékeztet apátságunkra, keresztneve pedig az apátság később ismeretes kegyuraival, Ábrahámffyakkal függ össze, ami lehet ugyan merő véletlen, de annak jele is, hogy az Ábrahámffyak a Csoltok utódai és igy a csolti apátság alapitóját az Ábrahámffy nemzetség ősei közt kereshetjük.
Az apátság első biztos nyoma a XIII-ik század elején tünik fel, midőn apátja a bihar és békésmegyei nemesek legelőkelőbbjeivel, a Borsék, Zoárdok, Smaragdok stb. fényes társaságában megjelenik Váradon, hogy birói meghagyásra Szent László-sirjánál isten-itéleti esküt tegyenek.* Ez apát neve a Váradi regestrum sok kifogás alá eső szövegében, latin birtokos raggal «Lodi»-nak iratik, ami lehet a Ladislai» név összevonása, de tán még inkább a «Lád» ős magyar név.
Váradi regestrum: 247. oklevél.
Ezután egy egész századon át nem hallunk semmit az apátságról. 1332. és 1335. években merül fel ismét, midőn apátja, János tizenöt garas pápai tizedet fizetett évenként.* És ez adat nemcsak azért becses, mert arról tanuskodik, hogy az apátság szerencsésebb volt sok társánál, amennyiben tulélte a tatárjárás pusztitásait; hanem azért is, mert tájékozást nyujt az apátságnak akkori anyagi helyzetéről, mely már határos lehetett a szegénységgel. Egyszerü falusi lelkészek is fizettek 25 garasnál több tizedet.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et Hungarić. 1317. 1332–1337. 41. s 45. ll.
Ezentul még csak egyszer, 1383-ban van róla emlékezet, midőn négy Ábrahámffy, birtokaikon osztakozván, abban egyeznek meg, hogy a monostor kegyuri jogát közösen gyakorolják.*
«unum molendinum in possessione Cholta a parte monasterii situm.» «Terras autem arabiles et usuales nec non ius patronatus monasteriorum et ecclesiarum prćdictarum possessionum divisarum... communiter inter se... committentes» etc. Haan L: Békésvármegye hajdana. II. 33. l.
Védszentje, valamint szerzetesrendje ismeretlen, csak a monostor 378magas fekvése emlékeztet nemzetünk apostolaira, a Szent-Benedek-rendüekre.*
Egy 1395-iki oklevél emliti ugyan: ecclesiam «in villa Cholth sub honore omnium Sanctorum» constructam. Haan és Zsilinszky: Békésmegyei oklevéltár. 12. l. de ez kétségkivül nem a monostori, hanem a községi egyház volt.
Birtokai közé számitják a vele szomszédos Mágort, melyet Endre királytól nyert volna;* de biztosabb, hogy Vésztő határán birta ama pusztát, mely ma is Apáti nevet visel s hol egykor falu is állhatott. Nagy halastavának nyomai a monostor közelében még látszanak s ugyanott egykori malmuk helyét is mutatja a nép.
Mogyoróssy J: Gyula hajdan és most. 180 l.
Kéttornyu egyházának falai 1786-ban még állottak, de ekkor az egyik torony ledőlvén, a másikat is lebonták s tégláit széthordották.*
Haan L: Békésmvármegye hajdana. II. 223. l. – Keresztura J. ismeretes munkájában a csolti apátságot nem emliti; Pázmány P. az ismeretlen rendü apátságok közé sorolja. (Péterffy K: S. Concilia. II. 275. l.), kétségkivül a Váradi regestrum nyomán.
