IX. Budvár.
IX. Budvár.
(Bud hegye. Nedrő és Ördögkut pataka. Budvár maradványai. Budvárhoz kötött történelmi emlékek, hagyományok Budvár elpusztulása. Sándor István harcza a tatárokkal. Budvár sziklaüregei. Kilátás. A csicsertetői erőd. A csicseri levente.)
Udvarhelyen alól alig negyed órányira a Küküllő jobb partján, sajátságos alaku gyüleg (conglomerat) sziklahegy emelkedik fel; e hegy Budvár. Délre fordult kerekded bütüje* egészen kopár; csuporidomu kihajlással biró sziklafala magasan tornyosodik fel, oldalában üregek tátongnak, néhol oly szabályszerü elrendezéssel, mintha a hegy maga lenne egy lőréses bástyákkal ellátott roppant erősségnek megkövesült halmaza, vagy egy mozdulatlan óriási sphynx, mely a megfejthetlen mult titkai felett őrködik; évezred viharja csiszolta oldalán sötét, rejtélyes, megközelithetlen sziklaüregek sötétülnek, melyek a hegy szemeként bámulnak a mindenségre, mintha kémlelnék az idő lassu folyását. A nép azt hiszi, hogy azok az éj homályában lebegő bájos tündérek földalatti utjának ember előtt elzárt nyilásai. Te rejtélyes sziklahegy, te, ki a székely nemzet titkos multjának, hősies mythosi korának vagy központi helye, hol a nemzet kővértekre irt ős törvényeit és történelmét nemtők által őrizteti a nép, hol, miként Mózes a Sinai-hegyen, istennel beszélgettek a főrabonbánok, oh rejtélyes, mesés sziklahalom, miért vagy oly hallgatag, miért nem tudod felfejteni a multnak előtted lezajlott titkait?
Bütü, hegybütü névvel a székely olyan hegyfokot szokott jelölni, mely nem hegyesen, hanem kerekdeden végződik.
Budvár hegye mindenfelől függőleges, sok helytt kihajló, megközelithetlen oldallal bir, csak is észak-felől van a szomszéd Kuvasza hegygyel egy keskeny, de a tető szinvonalán jóval alól álló hegyhát által összefüggésben. Nyugotra másik, még magasabb hegycsúcs, a Csicsér emelkedik fel, melyet Budvártól a mély félelmes szakadások között letörtető Nedrő pataka választ el, s mely a nyugotról lezuhogó Ördög-kútja patakával egyesülvén, Budvár-patak nevet kap, s nem messze onnan a Küküllőbe ömlik. E patak mellett ösvények vezetnek a hegyek között benn fekvő Farczád, Béta és Hodgya helységekből a városba.
Ezen előleges tájékozás után mászszuk meg Budvár szédelgős tetejét, hogy az ottan lévő rommaradványokat szemügyre vehessük.
BUDVÁR HEGYE ÉS JÉZUS KÁPOLNÁJA SZÉKELY-UDVARHELYTT
A tető fennlapja 650 lépés kerületü, nyugoti és déli oldala mindenütt falmeredeken hanyatlik le. Ez oldalokon fal nyoma sehol sem látszik, s hihetőleg – ősváraink azon mindenütt észlelhető gazdálkodási elvénél fogva, hogy ott, hol a természet erősitett, az ember feleslegest ne épitsen, – ez oldalokon nem is volt várfal, de a keleti és északi most bokorral benőtt oldal tetőormán még jelenleg is meg vannak 2–3 láb magasságban, itt-ott elhantolva, a válogatott lapos kövekből forró mészszel bonthatlan szilárdul épült alapfalak. (Lásd alaprajzát AAAA.) E falvonal közepe táján egy négyszög bástya (B) állott, melyből egy 4–5 láb magas faldarab még most is fennáll, s mely látszólag a fal vonalába eső zömtornya volt e várnak. Legbámulatosabb és valódi cyclopsi mű az északi oldalon lévő kettős sáncz (CCCC). Ez oldal levén természetileg leggyengébb s az emlitett hegy-nyakon át megközelithető, azért e pont megerősitésére volta főfigyelem forditva. E sánczok még most is 4–5 öl szélesek s belső martjuk, melynek ormán fal futott el, (főként a belsőnél) 5 öl magas. E sáncz vonalán tul a hegy még ezen egyedül megközelithető oldalon is meredeken hanyatlik le mintegy 50 láb magasságig s csak ennek aljából indul ki a várhegyet a Kuvaszával egybekötő fennebb is emlitett hegynyak.
E szerint Budvár a lőfegyverek előtti korban roppant erős, csaknem bevehetlen vár lehetett. A bejárat (D) valószinüleg e sánczolatok nyugati végénél volt, hol a sánczok most be vannak földelve, de a hol feltehetőleg valamely toronyerődtől fedett felvonó hidnak kell lenni.
A vár beltere nyugatra lejtősülő; itt a talaj tömör szikla levén, semmi épület-nyom nem mutatkozik, de a fekmentes keleti oldalon, a leirt falak közelében mély gödröknek (EEEE) szabályszerü vonala látszik. Valami 30 ily gödör van itt sorban elhelyezve, a mi arra mutat, hogy ezek nem kincskeresők ásogatásai, hanem valamely épületsor szétrombolt alapfalai. A délnyugati oldal meredeken lehanyatló sziklaélben végződik, honnan félelmes lepillantás nyilik a Budvár-patak mély árkába.
A beltért más részein kincskeresők által kapart mély gödrök boritják, mert a néphagyomány azt tartja, hogy Buda vezér ott arany, ezüst, vas hármas koporsóba van roppant kincshalmazával eltemetve, s ezt keresik a kincs-sovárgók. Egész társulatok alakultak még az ujabb időkben is, s hetekig turkálták eredménytelenül a földet.
E romok utmutatása szerint itt állott Budvára, melyet Buda vezér még Attila birodalmának fölbomlása előtt épitett volt* s melyhez történelmünk mythosi korából oly sok titokszerüt köt a néphit.
Székely krónika 227. lap Székely Mihály kiadásában.
E vár volt az Attila hunjaitól elszakadt és ide a havasok közé vonult székelyek főrabonbánjainak is székhelye*, politikai életük és vallási kegyeletük központja; itt a vár alatt gyült egybe a székely nép áldozni, törvényt hozni, a hon dolgai felett tanácskozni, jutalmazni és büntetni*.
A székelyek legfőbb tisztje az Árpád előtti korban, s azután is I. Béla idejéig, a közakarattal választott főrabonbán volt, ki mindig Apolt (Upolet) családjából választott a nemzet közös akarata. Ő volt a nemzet főbirája és főpapja, ő vezette a hadat a külnemzetek ellen, ő hirdette ki áldozattétel után a nemzet törvényeit, ő őrködött a törvények megtartása felett, halállal lakoltatván azoknak áthágóit (Székely kron. 276. és 283. lap). A főrabonbán alatt volt a 6 székelytörzsnek 6 nagy rabonbánja, és 3 nagy gyulája és egy főharkász, kik ugy látszik a főrabonbán elnöklete alatti főtörvényszéknek tagjai, a rabonbánnak mintegy tanácsosai voltak. Ezeken kivül volt minden törzsben 6 harkász, minden harkász alatt 6 kis rabonbán, egy törzsben 30, a 6 törzsben összesen 180 kis rabonbán, minden kis rabonbán két századosnak parancsolt, egy lovas- és egy gyalognak, és igy az egész nemzetnek volt 360 századosa, s ha egy századot egy 100 harczosra számitunk is, 36,000 harczost állitott ki a székely, kiknek fele lovas, fele pedig gyalog volt, mint ezt Szabó Károly (Uj Magyar Muzeum 1854-ki évfolyam) a Székely krónika alapján kiszámitotta.
A rabonbán áldozatja alkalmával mindenkor közönséges nemzeti gyülés is tartatott. Ha az ily gyüléseken vallást illető rendszabályok hozattak az efélék törvényes erőt csak a pohár és áldozat által nyertek, és ugy hirdettettek ki a közönségnek. Ily alkalommal láttattak el a nagyobb ügyek, és itéltettek el a törvényrontók és gonosztevők. Lásd Tudom. gyüjt. 1835. III. k. 9. lap.
Itten e várban székelt hős Zandirhám; itten tartattak a székelyeknek ősi törvényei s az Árpáddal kötött szövetségnek kővértekre vésett szabályai*.
A magyaroknak Árpád alatti bejöttekor Zandirhám volt a székelyek főrabonbánja; ez követei által üdvözölte a rokon népet, s Pannonia meghóditására (mint azt Béla névtelen jegyzője is mondja) közreműködvén, Árpáddal szövetségre lépett, s attól 6 kő-vértre metszett törvényt kapott, melyet Budvárában (in arce Bonda, hibásan Bouda helyett) áldozati szertartás mellett a nemzet előtt felolvastatván, nagy örömmel fogadtattak, s véráldozattal szentesittetvén, a rabonbán udvarába helyeztetett el, mire aztán nagy áldomás következett (Székely krón. 277 lap.)
E 6 törvényczikk pedig a következő: 1-ször. Egyedül Árpád fiágát illesse a főhatalom Magyarországon (in terra Pannon); 2-szor. A mely földet valaki saját kezével szerzend, sajátja legyen; mit közerővel: oszoljék igazságosan a szerző felek közt; 3-szor. Az ügyek a nép egyetértésével végeztessenek; 4-szer. A ki a fejedelemnek (Árpádnak) tett hitet megszegi, fejét és vagyonát veszitse a főrabonbán áldozata előtt; ki a rabonbánok méltósága ellen vét, tűz- s viztől tiltassék el (számüzessék); 5-ször. Ha valaki a nagy és kis rabonbánok vagy harkász tisztviselők közül a nemzet ellen törne: az örökösen Apolt (Upolet) nemzetségéből választandó rabonbán itélete alá vetessék; 6-szor. Ki a főrabonbán áldozatára meg nem jelenik, ketté vágassék. Hogy pedig Zandirhám ezen sarkalatos törvényei, ha nem is szavakban, de szellemben egyezők a hét magyar vezér közti vérszerződés pontjaival, azt Szabó Károly (Uj magyar muzeum 1854. évf. 401–402. l.) alaposan bebizonyitotta, ugy fölfejtette azt is, hogy e törvények a székelyek népuralmibb szervezetéhez idomittattak. Ugy bemutatta Szabó azt is, hogy Zandirhám törvényei 6-ik pontjának, mely a rabonbáni áldozaton (tehát a közgyüléseken) meg nem jelenőkre oly szigoru büntetést szab, meg kellett lenni a magyar vérszerződésben is, de azt Béla névtelen jegyzője, mint pap, készakarva hagyta ki. Ezen szerződés pedig köttetett még mielőtt Árpád Magnarhont meghóditotta volna, mert a krónika (277. és 278. l.) szerint, Árpád ezen törvények szentesitése után lépett Magyarország földjére, s a székelyek, Béla névtelen jegyzője szerint, a Mén Maroth elleni hadjáratban az előhadat képezték, tehát e törvények 889-ben keletkezhettek Krisztus után. (Lásd bővebben Szabó Károly fennebb jelölt értekezését.)
És e vár, az ős intézményeknek e sziklafészke volt a keresztyén hit győzelmének is tanuja, itt mondatott ki az ős vallást háttérbe szoritó uj hitnek érvénye*.
Sz. István uralmával a kereszténység – mely már azelőtt is befészkelte volt Bucsin rabonbán alatt magát a Székelyföldre – végérvényes győzelmet vivott ki, s bár a székelyek egy része a Bálványos, Ika és más várakba huzódva fegyverrel oltalmazta az ősök hitét; de azok a szintén keresztyénné lett főrabonbán, Apor (Upor) Sándor, és az őt segitő királyi sergek által legyőzetvén, Apor Sándor Budvárában polgári áldozatot (népgyülést) tartott, s onnan fia Apor György vezetése alatt népes küldöttséget inditott Szent István királyhoz. A krónika ugyan e követség küldetésének indokát nem emliti, de az nem lehet más, minthogy a kereszténységet felvett székelységnek a magyar koronához való szorosabb viszonyát meghatározzák és a Zandirhámmal kötött szövetséget – mint keresztyének megujitsák. És hogy e volt a küldöttség teendője, és hogy e szövetség létre is jött, kitetszik magából a krónikából, hol (a 282. lapon) meg van irva, hogy a küldöttség visszatértével Apor Sándor nemzetgyülést tartván, a királynak márványra vésett válaszát a kehely fölé helyezve felmutatta, melyet mindnyájan nagy örömmel fogadtak s a keresztyén vallást, mint a község akaratát, kihirdették a Rikán tuli kis rabonbánok közt is. Ekkor eltörölték a vallásos áldomásokat, de megtartották a polgáriakat (a nemzetgyülést). A szent Istvánnal kötött szerződés feltételei voltak: a keresztyén vallás elfogadása, hogy a székely a birodalmat keletről oltalmazza, hogy a király udvarában 100 lovagot tartson, hogy királyválasztás, nősülés és fia születésekor ökröt bélyegezzen, de pénzadótól ment legyen (mely szerződés egészen a nemzeti fejedelmek koráig megtartatott). És e szerződés örök emlékére Apor Sándor egyik fia az Arad törzszsel együtt áttelepittetett a Zarán törzs földére, az oláhok földje havasai közé, Szállás patakához; mi Szabó Károly véleménye szerint a Zarándmegyével szomszédos Hunyadmegyében van, hol Zalasd patak most is feltalálható.
BUDVÁR ALAPRAJZA.
Budvára, az ennyi emlékek által szentesitett ős vár, Attila birodalmának ezen kőepopeája a székely nemzet őstörténelmének ezen emléképülete egészen 1241-ig fennállott, ekkor azonban a mongolok vad csordái rácsapván hazánkra, azt minden irányban feldulták. Sándor István több vesztett csata után 300 válogatott, s mindig mellette lévő harczosával megkisérté Budvár alatt feltartóztatni a dúló tatárokat, de a roppant sereg átlal körülözönöltetvén, a hősies küzdelemben mind elhullottak harczosai, s ő maga is elesvén elmetszett fejét a Küküllőbe dobták. A győzelmes tatárok Lászlót a székelyek grófját Boud várából elkergetve, azt lerombolták*.
Tud. Gyüjt. 1835. III. köt. 8. l. és Felső-Magyarorsz. Minerva 1828. VI. füzet 1742. s köv. lapokon. Szabó Károly a székely krónikáról irt jeles értekezésében azt mondja, hogy ezen esemény előadásánál a korszakban tévedés van, s Budvárát – mivel ottan László is szerepel – nem a mongolok, hanem Szt, László idejében honunkban beütött kunok dulták fel, s ezek ejtették el Sándor Istvánt is. Azonban a kunok ily győzelmes hadjáratáról történetiróink nem emlékezvén, mégis valószinűbbnek tetszik az, hogy Budvárt is az egész magyar hazát elboritott mongoljárás dulta fel; mit az e végzetes napokban megszalasztott László felemlitése sem czáfol meg, mert az lehetett László nevü székely ispány is, és nem Szent László.
Tehát e vár is azon nagy nemzeti tragediában pusztult el, melynek annyi ős emlékünk, s csaknem nemzetünk is áldozata lett. A mongol népdagály mindent elsodró árja dönté össze e várat is, melyhez annyi emlék, annyi dicsfény környezte ős hagyomány van kötve. És midőn az ellenséget addig nem látott vár eltünt, akkor még a hegy üregei is gyakran nyujtottak menhelyet az üldözött lakosoknak, s a hegy oldalában lévő terjedelmes üregek, melyeknek a néphit szerint Farczádnál van titkos kijárata, falrakatokkal voltak megerősitve. Kázi Lajos a XIII-ik században kelt kéziratában e sziklaüregekről azt mondja, hogy ott sok gabona, fegyver, kincs tartatott, maga is látott sok elsenyvedt gabonát, réz-, ón- és kőtáblákat (melyek lehettek a székelyek törvénytartó kő-vértjeinek elkopott maradványai), ugy régi állatbőrökre tett irások és rajzolatok foszlányait, melyeken meg volt irva a hunok eredete, változása, viselt dolgaik, tribusaiknak felosztása, lustráik, a hun birodalom összeomlása után itt maradt székelyek története stb., s melyeket akkor rejthettek oda, mikor Béla erdélyi herczeg a régi hithez hajlásért a székelyeket üldözvén, minden régi irományaikat, emlékeiket, mint pogány emlékeket elpusztitni rendelte, s még a helység elnevezéseket is átváltoztatta*.
F. Magyarország Minerva 1828. évf. 6. füzet 1742. s következő lapjai.
De a mily nagyszerü képeket tár föl a multból a képzelet karján járó emlékezet, ép oly bájos a mit a jelen mutat a köröskörül pillantó szemnek. – E pontról, minden irányban a legnagyszerübb kilátás tünik fel s körül a hegyek és havasok lánczolata, a lábaiknál elterülő helységekkel, a mily meglepő ép oly bájoló panoráma változatos képeit nyitja meg a szemlélő előtt.
Egy körülmény azonban méltán gondolkodóba ejtett. A székely ős-várak vizsgálatából vont tapasztalásaim azon meggyőződésre vittek, hogy e várak rendszeresen ugy épültek, hogy mindenikéből a szomszéd várakra lehesen látni, jelzés és hiradás s vétel végett. E rendszert a központi fekvésü és rendeltetésü Budvárnál is föl kellett volna találnom; azonban Budvár hegyét még magasabb hegyek környezvén, sem a Zeta, sem a Kadácsi, sem a galambfalvi és bágyi szomszéd várak nem látszanak. Kellett tehát, hogy valamelyik szomszéd hegyen Budvárának egy előváracsa legyen, mely ezen egybeköttetést eszközölje. Elindulék azért ennek kutatására, s mily nagy volt örömöm, midőn a Csicser tetőn, hová a fennemlitett szomszéd várak mind jól látszanak, azt feltaláltam.
E váracs épen a Csicser tető csucsán van, dél- és nyugatról a természet védi, mert a hegy falmeredeken hanyatlik le, északon és keleten egy még most is 4 öl mély s 6 öl széles sáncz védi. Hossza 70 lépés, szélessége 15 lépés. – Könnyebb tájékozás végett ide csatolom Budvár és környékének alaprajzát.
A csicseri váracsnál kőfal nyoma most nem látszik. Bejárata látszólag észak-keletről volt.
Látszik innen a szemben lévő Budvárnak egész bentere s első tekintetre is felismerhető, hogy az Budvárának volt előváracsa vagy őrtornya, s azért a rege is egybecsatolja azzal. Itt lakott Csicser, egy hires levente – mond a rege – ki szerette a budvári rabonbán tündérszép leányát, de az atya kicsinlé a szegény leventét fejedelmi vérből származott leányának, s a leventét eltiltá Budvárából. Epedve ült itt kis várában a bús ifju, tekintete örökösen Budvár bástyáin csüngött, de vigasztaló angyalként csak hamar megjelent a bástya-ormon a tündér szép leány s nyílvesszőn röpité át szerelmi levelét, melyben elmondá, hogy atyja tilalma daczára is szereti s örökké szeretni fogja. Ekként nyilszárnyakon repülő levelekben beszélgettek, s panaszlák el egymásnak szivgyötrelmeiket, mignem egy csatában az ellenségtől körülvett rabonbánt kiszabaditván a levente, mondá a fejedelem, hogy „kérj jutalmat s én megadom.” – „Leányod kezét, ki szeret, s kinek birása nélkül nem élhetek,” mond esdeklőleg a levente. A rabonbán pedig, mivel szavát vissza nem veheté, beleegyezett, s Budvár annyi évig előtte zárt kapui feltárultak a határtalan boldogságnak.
Még némileg az Udvarhely közeli hun emlékekhez sorozhatjuk Szombatfalvát is, mert hogy annak neve a csiki krónikában említett Sambaat földétől – hová Ugron két fia Nag és Zimány települ – ered, az kétségtelennek tetszik előttem*.
Szombatfalva most Udvarhely filiája, pedig a XIV. század elején már önálló egyházmegyeként szerepel, mert a pápai dézmák regestrumában a Thelegdi esperestség Udvarhelyszéket magában foglaló Erdenbach kerületében, az 1332-ik év rovatában 678-ik, és az 1333. év rovatában 739-ik lapon ott találjuk Szent Györgyöt, melynek papja Péter egyszer 6, másodszor 2 régi banalist fizet. Udvarhelyszéken ma Szent György nevü falu nem létezvé, azt kell hinnünk, hogy Szombatfalvát védszentjéről Szent Györgyről nevezték igy el. E falu régi temploma a falutól északra eső azon magaslaton feküdt, hol most a falu temetője van, onnan került egyik harangja is, melyen ugyan körirat nincsen; de a mely hosszukás alakjáról s kopottságáról itélve, nagyon régi lehet.
Ha már felemlitem Szombatfalvát, nem mellőzhetem a határán felfakadó és nagy hirben álló Szejkét. E név alatt két, a Sóspatak melett felbuzgó-ásványos forrás értetődik, melyek egyike ivásra, másika fürdésre van berendezve.
Az utóbbi kénes konyha-sós tartalmu. Hévmérséke + 9° R. Arány sulya határozatlan. Vize jegecztiszta, kellemetlen záptojás szagu és izü. Pataki vegybontása szerént egy polgári fontban van
| Kénsavas szíkéleg | 2,80 |
| Szikhalvagból | 10,00 |
| Szénsavas keser élegből | 0,80 |
| Szénsavas mész élegből | 2,00 |
| Szénsavas vas élecsből | 0,08 |
| Kovasavból | 0,40 |
| Öszvesen | 16,08 |
| Szénsavból | 25,60 kh. |
Kőn kénegből határozatlan mennyiség.*
Lásd Török József „A két magyar haza gyógyforrásai“ czimü munkája 142. lapján.
A szejke* ugy melegitve, mint hidegen használtatik, s főleg csuzos, köszvényes bántalmakban, zsugorodás ellen, és üdült kütegekben igen jótékony hatásu. Az ujabb időkben czélszerübb berendezést nyervén kiérdemlett jó hire hová tovább mind inkább terjed, s remélhetőleg nem sokára azon nevezeteségre fog jutni, melyre nagy gyógyhatása miatt méltán igényt tarthat.
Néhány év óta a b. Orbán család birtokába ment; uj tulajdonosai mindent megtesznek e fürdő emelésére, és már is terjedő hire messze és közel vidékekről nagy számu beteget csődit oda, kik nagyrészt gyógyultan távoznak.
