II. Székely- vagy Szitás-Keresztur.
II. Székely- vagy Szitás-Keresztur.
A Keresztur név eredete, története, alakulása, szabadalmai; a kath. régi egyház, régi harangok, kolostor, kőgát, Jézus kiáltó bércz templomfoglalás az unitáriusoktól; unitárius templom, gymnasium; a reformátusok régi harangja. Fiatfalva; vallási egyetértés. Sukuró völgye. A fiatfalvi Gerébek. Gyulafi László Fiatfalván.
Kereszturon, Keresztur fiszéknek központi, s egyedüli városában vagyunk, mely „Székely” előnevét onnan nyerte, hogy lakói székelyek, „Szitás” melléknevét pedig arról, hogy itt nagyban foly a szitagyártás és lakói ez iparczikkel (melynek s főként fátyolszitáinak meszsze vidéken híre van) nagy kereskedést üznek, azért a lófark itt majdnem oly becses, mint a törököknél, hol a hatalom jelvénye volt; ki itt jár, ügyeljen lova farkára, mert a furfangos utcza-fattyak hamar megánglizálják.
Philipi* s más szász irók csupán az elnevezésből (etymologiájából) kiindulva, azt állítják, hogy ezt s egyáltalában Erdély minden Kereszturját a német lovagok alapították, sőt ő, s mások is a góth izlésü kereszturi kath. templomot általuk építtetik, a templom mellett lévő épület-nyomat pedig az ő kolostoruk maradványának tartják.* De ennek támogatására a város elnevezésén kívül semmi más adatot felhozni nem tudván, a követelt templom építészete pedig épen állításuk ellen bizonyítván, e classicus leszármaztatás annál kevésbé fogadható el, mert bajosan tehető fel, hogy a Barczaságra szorosan körvonalozott német lovagok ily meszsze kiterjeszkedhettek volna, azon féltékeny felvigyázat mellett, melylyel ország és király az ő igen is tulságos terjeszkedési vágyukat féken tartották.
Die deutschen Ritter in Burzenl. 58. lap.
De e templom a késő góth kor műve lévén s csalhatlan felirata szerént csak a 15-ik század közepén épülvén, a német lovagok műve semmi esetre sem lehet.
Nem lehetetlen azonban, hogy itten valamely más lovagrendnek (Crucigerek, Templariusok) fiókszerzete székelt, minővel – mint toborzási pontokkal – a szentföld lovagrendjei Európa minden országában birtak s e város arról vehette ily elnevezését.
De mi – bár miként igyekeznénk is – Kereszturnak ily dicső, régi eredetét bebizonyitani nem tudjuk, mert lételéről szóló biztos történeti tudomásunk csak 1332-ig vihető fel, mely évben S. Crux néven már mint önálló egyházmegye szerepel, s Jakab nevü papja 24 régi banalist fizet a pápai dézmagyüjtöknek.* A fizetett összegnek aránylagos nagysága mutatja, hogy már ezen korban tekintélyes helység volt. Hogy várossá mikor emeltetett, arra sincsen biztos adatunk, legelőbb 1559-ben fordul elő e néven, midőn Izabella királyné „Keresztur város” lakói mindennemü adók, taxák és kamarai jövedelmek alól (a török császár adóját ide nem értve) örök időkre kiveszi.*
A pápai dézmák regestrumában 681-ik lapon: Jacobus sac. de S. Cruce solv. 24. ban. ant. A 737-ik lapon (1333-ik rovatában.): Jacobus sac. de S. Cruce solv. 8. ban. ant etc.
Isabella adomány levele közölve van szóról szóra Báthori Zsigmond Confirmationalisában.
Ez adomány levél-adta előjogoknak lehet köszönni, hogy János Zsigmond a Székelységen is behozván a jobbágyságot, Keresztur városát mint kiváltságos helyet, senkinek oda nem adományozta.*
A kereszturi levéltárban meg van eredetiben a fejérvári káptalannak egy 1627. aug. 6-án kelt s Bethlen Gábor fejedelemhez küldött jelentése, melyben a fejedelem azon parancsára, hogy Keresztur privilegiumait keressék meg és adják ki azok hiteles transsumtumát, jelentik, hogy a sok országromlás miatt elszaggattattak és eltékozlódtak a levelek, s igy az egy Isabella privilegiumán kivül mást nem kaphattak, de ráakadtak azon registrumra, melylyel II. János király a székelységben a jobbágyokat kiosztotta, és abban sehol sincsen, hogy Keresztur városát valakinek eladták volna. stb. Ezen eredeti okmány a legszebb magyarsággal van kiállitva, s figyelmet érdemlő irodalmi becscsel bir.
De nem csak János Zs., hanem Erdélynek öt követett minden fejedelme is nemcsak tisztelte e város előjogait, hanem legtöbbje azt meg is erősítette. Igy megerősiti azt Báthori István, Tordán 1589 apr. 22-én kiadott kiváltságlevelében, meg Báthori Zsigmond is, ki szigoruan rendeli az udvarhelyi vár parancsnokának, Osztopán Perneczi Istvánnak, e szék fő- és al királybiráinak, tisztségének és nemeseinek, hogy Keresztur városát szabadságában és mentességében tartsák meg, s másokkal is tartassák meg és minden adószedéstől megkíméljék stb.*
Brandenburgi Katalin 1629. decz. 13-kai Fehérvárról kelt okmányában az ottani Káptalan requisitorainak rendeli, hogy Székely-Keresztur városa minden privilegiumának hiteles másolatát adják ki. Minek alapján ez évben Tamás Ev. napján ki is adják Báthori Zsigmondnak Tordán 1589. apr. 22-én kiadott Confirmationálisát, melyben előre bocsáttatik, hogy Kovács János, Zordogh Farkas és Kováts György, az első Ns. Székely-Keresztur városa birája, a más kettő polgára, megjelenvén bemutatták több adománylevelöket s azok közt Isabella királynőtől nyert pergamentre irt, függő pecséttel és a királynő saját keze irásával ellátott Exceptionalisukat, és ily alakban kiállitott Conformationálisát boldog emlékezetü Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelemnek, stb. Mindkét okmányt szóról szóra beigtatva Confirmationálisába, azokat helybenhagyá s rendeli, hogy ezek alapján nyert előjogaikban, kiváltságaikban megtartassanak stb. Ezen pergamentre irt hiteles transmissio eredetiben meg van Keresztur levéltárában.
Mint taxalis helyet legelőbb az 1595-ki országgyülés végzései közt találjuk említve, mikor elrendeltetik, hogy a többi taxalis helyekkel együtt* az eddig fizetett portai adót ezután a praesidium számára adják.
A taxalis helyek ezek: Udvarhely, Keresztur, Csik-Szereda, Tusnád, Maros-Szereda. Lásd e törvényczikket Erd. orsz. Történettára II. k. 57. l.
Megerősíti még Keresztur privilégiumait, sőt azokat bővíti, önkormányzati jogaikat biztosítván, lakósait minden adó, póstálkodás, taxák, szállítások és hadi szolgálatok alól kiveszi I. Rákóczi György 1632-ban azon két feltétel alatt, 1-ször hogy évenkint 100 frot fizessenek a fiscusnak, 2-szor, hogy a borárulás a fiscusé legyen (Oenopolium pro solo fisco reservatum).*
Ez okmány Fehérvártt 1632. jun. 11-kén kelt, a Fejedelem aláirásaival s pecsétjével ellátva; meg van eredetiben a kereszturi levéltárban.
Hogy ezek alapján Keresztur városa nem csak teljes önkormányzati joggal, hanem még jus gladiival is birt, és hogy annyi fejedelem által megerősített előjogaikban a jogtipró gubernatori korban ők is – mint a többi taxalis helyekkel is történt – a szék tisztsége által nyomva, s törvénytelen adókkal tulterhelve voltak, kitetszik e város lakóinak Haller János kormányzóhoz beadott panaszukból és kérelmökből*, melyben jelentik, hogy: Oly privilegiumaink vannak a boldog emlékezetü fejedelmektől, hogy a többi közt jus gladiival is birunk, s a malefactorokat helységünkben megsententiázhatjuk, és hogy a törvényes dolgokban is a ns. szék tisztségétől nem dependeálunk, s még is reánk erőnk feletti adók vettetnek, pedig gazdag-szegénynyel együtt csak 21-en levén, sem erőnk, sem határunk nincsen olyan, mint elődeinknek stb., azért kérjük, hogy a székből elszakasztatván, mint Udvarhely s más taxás helyekre, az országtól vettessék adó, mert reméljük, hogy az ország kevés számunkat tekintve, több kegyelemmel lesz. Ha igazságot s kegyelmet nem találunk, kénytelenek leszünk lakóhelyeinket elhagyván, elszélednünk:*
E kérvény kelet nélkül meg van ugyan a kereszturi levéltárban, de 1737 és 1756 között keletkezett, mert Haller János ez időszak közt viselte a kormányzóságot.
Aláírva: Székely-Keresztur városi lakosok közönségesen. Meg van e kérvény eredetiben a város levéltárában.
E kérvény szomoru képét adja azon korszaknak, midőn a jogsérelmek elleni panasz hangzott az ország minden részéből, és szomoru tanuságot nyujt azon elkeseredésről és sötét resignatioról, midőn a lakósok, csak az elvándorlással való fenyegetőzéssel tudták jogaik érvényét támogatni. Az 1790-ki országgyülésen szintén kérvényeztek a kereszturiak, kérve egyszersmint azt is, hogy, mint taxalis hely országgyülési képviseletet nyerjenek.* Hogy pedig ezen eléggé erélyes hangon tartott kérvényeknek sem volt eredménye, s hogy a szék tisztsége még tovább ment hatalmaskodásában, kitetszik egy 1792-ben Cserey Jánoshoz, a királyi ügyek igazgatójához beadott másik kérvényből, melyben elősoroltatik, hogy az udvarhelyszéki főkirálybiró Keresztur város biráját Udvarhelytt tömlöczre vettetvén, négy falu népét küldötte dullói (szolgabirói) erőhatalommal a városra s ott a városházát bezárva, privilegiumaik ellenére birót, polgárt stb. eskettek.*
De panaszuk és kérelmük a közönséges sérelmek felvételi idejére halasztott, s többé szőnyegre sem került. Lásd országgy. jegyzőkönyv. 27. lap.
E kérvény meg van eredetiben a város levéltárában.
Még egy ehez hasonló sötét korszak vámpirja nehezkedett Keresztur szabad polgáraira az 1849-ki korszakot követett önkény gyászos korszakában. 1861-ben ujból visszahelyezte a kormány e várost régi önkormányzati függetlenségébe, s most rendes Tanácsa van*, melynek tagjai minden évben minden polgár szavazatával választatnak, s a szék tisztsége utján egyenesen a főkormányszékhez fellebbeznek. A szék bizottmányi gyüléseiben e város két küldött által van képviselve.
A tanács áll a városbiróból, jegyzőből 7 rendes tanácsosból és egy ügyészből. Nagyobb kérdéseknél 2 tiszteletbeli tanácsos és 6 választmányi tag is résztvesz. A négy rendes tanácsos egyike pénztárnok, 2-ik adószedő, a 3-ik szállásmester, 4-ik nyilvántartó.
Hogy vásárjoggal már a nemzeti fejedelmek alatt birt, arra vonatkozást találunk Rákóczi Gy. confirmationalisában, de még egyenesebbet egy 1762-ben beadott folyamodványban, melylyel a főadó alóli felmentetésökre vonatkozó kérelmöket azzal indokolják, hogy évenkint csak is két vásáruk lévén, közjövedelmök nagyon csekély.*
E kérvény meg van eredetiben a város levéltárában.
A régibb sokadalmak napja máj. 4-ke és sept. 14.
Az ujabb sokadalmak napja Mátyás nap, vagy is febr. 24-ke, másika Eszter nap, vagy is jun. 7-ke. Az ezeket és a heti vásárt engedélyező, s igen diszes kiállitásu okmány kelt Bécsben fenn nevezett év és napon az uralkodó, Nopcsa Elek és Szentgyörgyi Imre aláírásával. Megvan a város levéltárában.
E vásárok nagyon látogatottak, főként baromvásárai országszerte híresek, s a marhák árára nézve mérvadók az egész székelyföldre.* És e vásárok nagyban folynak be e város ujabb időkben észlelhető emelkedésére, mit még inkább fokozna az, ha lakóit megszállná az egyesülésnek és az összetartásnak szelleme, mert Keresztur is, mint többnyire minden székelyföldi városaink, több községnek egybeoldásából, összeépüléséből keletkezett itt is feltaláljuk a Keresztur város, Kereszturfalva, és Timafalva elnevezéseket, melyek hajdan mind külön, most teljesen egybeépült községek emlékét tartják fenn. Ezen községek 1848-ban és 1850-ben is egyesültek, s együtt képezték Keresztur városát, de 1861-ben kicsinkés helyi érdekek és vétkes pártoskodás miatt ujból elszakadtak, s ma a tulajdonképi városi községet csak is 100 család alkotja. És ezen a város fejlődésére hátrányosan ható félrehuzás és megoszlás annál nevetségesebb szinben tünik fel, mivel a város és falusi lakósság annyira egybe van keveredve, hogy magán a város piaczán is van Keresztur városhoz és van Timafalvához tartozó ház*
Az ujabb időkben heti vásárai is mindig baromvásárral vannak egybe kötve.
Falusi lakos városivá lehet, ha birtokot szerezve folyamodik s 20 frt bevételi taxát fizet, s mivel városinak lenni előnyös, azért a falusiak naponta polgárosodnak, a mennyiben polgárokká lesznek.
Keresztur fiszék törvényszéke – honnan az udvarhelyi derék székre fellebeztek – Kereszturon székelt egészen 1764-ig, midőn a Continua táblák felállításával eltöröltetett.*
Benkő Spec. Trans. Sedes. Udvarhely és a Deforis Judiciariis czimü kiadvány I. része V. Caput 59. lap szerint.
A mondottakba összevonható Keresztur városának multja és fejlődési története. A körében lefolyt történeti események közt legfeljebb a székelyeknek azon gyülését jegyezhetjük fel, melyen 1605-ben Petki János az ide nagy számban egybesereglett székelyeket ékesenszólása hatalmával annyira megnyerte Bocskai részére, hogy az ezt követett maros-szerdai országgyülésen hős Bocskait fejedelmüknek kikiáltották s hozzája csatlakozva, mindvégig nem csak hük maradtak, hanem győzelmeinek leghatalmasabb tényező is voltak.
És Bocskai, a mély belátásu országlár, az igazságos uralkodó, korának ezen legnagyobb hőse és tapintatos diplomatája, rövid, de dicsteljes uralma alatt is meggyőződött arról, hogy a harczias és csatlakozásában megrendíthetlen, hüségében megingathatlan székely nép mily nagy tényező Erdély történelmében, hogy szava és kardja mily nagy erőt és hatalmat képvisel, s azért, midőn – történelmünk fénypontját képező – rövid uralma után el kellett hagyni szeretett és nagyrabecsült népét, még végrendeletében is megemlékezett a Székely nemzetről, az országnak adott atyai bölcs tanácsok közt ezeket mondván: Intjük a nemes országot, Erdélyt mint édes hazánkat, sőt megmaradásuknak örökségeért Istenre kényszerítjük az egy dologból, látván mind jelen való mind következendő állapotjokat, hogy a székely nemzetséget a mi tőlünk adott szabadságokban tartsák meg, és successorunknak erre legyen főgondja, igy mind magának, mind az országnak birodalma örökösebb lehet.*
Lásd Benkő: Spec. Traniae Sed. Udv.
A bölcs tanács nem mindig volt követve, s valahányszor azt megszegték, valahányszor a székely szabadságszeretete s ősi szabad intézvényei sértve voltak, annyiszor Erdély sorsának ege is elborult. 1674-ben jun. 6-án Kereszturon tartotta Udvarhelyszék lustráját Bethlen Miklós főkapitány.*
Ezen lustráról emlités van téve a productionale forumok okmányaiban (Gub. levélt. 1143/1771) a tordátfalvi Feketék nemességét bizonyitó adatok közt, hol felhozatik az is, hogy Fekete Zsigmond és János nevezett lustráján az udvarhelyi székelyeknek a nemesek közé volt beirva s a többi.
De hagyjuk a történelem körébe tartozó kérdést hivatottabbakra, s mi folytasuk vizsgálódásunkat Keresztur városában, hogy ezen csinos, és kivált fekvésénél fogva, jövő nagysága magvait magában hordó városka, multjának észlelése után, jelen helyzetével is megismerkedhessünk.*
Kereszturnak mostan használt pecsétjén a közepen kilenczágu csillag van; körirata: „SZ. KERESZTUR VÁROSSA.“ Öreg emberek egy régibb pecsétjére is emlékeznek, melynek közepén korona volt K. V. betükkel (Keresztur város), de ezen régi pecsétje elveszett, s régibb okmányokon sem tudtam nyomára akadni.
Keresztur a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásánál térhelyen fekszik. Az északi részét alkotó Kereszturfalva messze felnyulik a Gagypataka völgyébe, mig többi része a Küküllő balpartján nyulik el hosszan. Egy hosszu, szabályos utcza szeli át egész hosszában a várost, mely utczának kiszélesedése alkotja a város központi s terjedelmes piaczát, hol az ujabb időben nehány igen csinos emeletes ház is épült.
E piacz déli oldalán van Kereszturnak minden tekintetben legérdekesebb és legrégibb épülete, a katholicusoknak ódon temploma, mely méltán megérdemli, hogy vele tüzetesebben foglalkozzunk.
Ez egyhajós góth izlésü épület 25 lépés (melyhez a 3 lépés hosszu előcsarnok vagy karalja is hozzá adandó) hosszu és 17 lépés széles hajója most egészen át van alakitva, még a két oldalán szembelévő két csucsives ajtó is berakatva, oltárürnek használtatik, csak is három halhólyaggal diszített ablaka maradt meg eredeti alakjában. De ellenkezőleg (20 lépés hosszu, 10 lépés széles) szentélye eredeti alakjában megmaradt, magas, merész metszetü diadalive csucsives, három a hajón levőhöz hasonló halhólyag diszmüvezettel ékes ablak van déli oldalán. Ez ablakok, mindenike mübeccsel biró különböző díszmüvezettel és tagozott béllettel bir, melyekbe most bemeszelt szines karikák voltak helyezve; boltivezete is, melynek gerinczei és hevederei csinos, oszlopszerüleg lenyuló gyámköveken (console) nyugosznak, – régi, az egyik zárköve ilyen:
azaz: ARBOR VITE JEZUS HOMINUM SALVATOR monográfiája.
A másik oltár feletti zárkő egy csinos faragványu rózsa, melynek oromszélén kiemelt betükkel e körirat van:
azaz: Anno Domini 1458, mely évszám e templomnak stylje által is igazolt, épitési korát jelöli. De mindenesetre legérdekesebb és legrégibb e templom nagyobbik harangja, melyen körirat nincsen, hanem felső részén ezen ide mellé kelt (felére reducált) medaillonok, vagy dombormüvü képpaizsok vannak elhelyezve.
A harangfeliratok tüzetesebb észlelése a szakértőket azon meggyőződésre vezette, hogy legrégibbek azon harangok, melyeken egyáltalában semmi felirat vagy ékitmény nem fordul elő; ezeket nyomban követik azok, melyeken medaillonok jönnek elő, s csak azután, körülbelől a XIV. században, jelennek meg (legalább nálunk) az eleinte csak jelmondatos, később azonban évszámokat is mutató harangköriratok. Ebből folyólag az észlelésünk alatt levő kereszturi harang igen régi, s mert régi és feliratnélküli, korának meghatározása is nehezebb. Azonban a harang alakjának a diszitményezésének régészeti észlelése korának ha nem is pontos, de legalább megközelitő meghatározására képesit.
Alakja keskeny, hosszukás, minő rendszerint a régi harangok idoma, e mellett négy oldalán látható kopottsága (mert egyszer már forditva volt) nagyon hosszas használatra mutat; mindezek azonban csak régisége mellett tanuskodnak, de korának meghatározására mi adatot sem nyujtanak. Erre a hü másolatban bemutatott képpaizsok adhatnak csak felvilágositást, vegyük hát ezeket rendre.
Az I-ső számu (Lásd képét) legnagyobb medaillonon egy királynak látjuk trónon ülő alakját, koronával liliomdíszes jogarral az (sceptrum, királyi pálcza) egyik, keresztes arany gömbbel a másik kezében. A II-dik számu medaillonon ismét koronázott alak ül hasonló jelvényekkel. A koronák, a dus redőzetü öltözék, és a modor nagyon hasonlít az Árpád házból való királyaink korában divatozottakhoz, s igen hajlandó lettem volna azon meghatározást tenni, hogy a nagyobbikon levő valamelyik Árpád-házi uralkodónkat, a kisebbik a társkirályt, vagy erdélyi herczeget ábrázolja azonban ennek ellentmondanak a trónok, mert mig az Árpád-házi királyoktól reánk maradt pecséteken, és érmeken mindenütt pamlagszerü kar- és háttám nélküli trónokat találunk, addig alakjaink czifrábban idomított háttámos trónon ülnek, melyeken (főleg a kisebbiknél) a csucsives alakításu diszítések nyomait ismerhetjük fel; de mert ezen diszmüvezet egyszerü nemes modorban minden (később felkapott) tulterheltség nélkül alkalmaztatott, tisztán felismerhetővé lesz, hogy a csucsives stíl első korszakából való, s igy harangunk a vegyes házból való királyok korszakában készült s a ké főmedaillon valamelyik vegyes házból való királyt és királynőt ábrázolja;
hogy melyiket? az a felfejtendő kérdés. Az I-ső számun levő alak sokban hasonlít Zsigmond királynak fiatal korában 1389-től 95-ig használt pecsétjén mutatkozóhoz.* Meg van az arczhasonlat s a hajviselet ugyanazonsága is; van képünknek jobb oldalán (heraldicailag) jelvény is, mely azonban aligha Zsigmond egyfejü sasával ugyanazonosítható, miután az inkább egybetekeredett két kigyó alakjának látszik, a mennyiben a hibás öntvényből kivenni lehet, s ekként inkább lehetne az Róbert Károly sárkányának módosítása, melynek folytán Róbert Károlyt ábrázolhatja, mit még a jogar liliomdus alakítása, a trón háttámján levő tornyacsok (fialen) liliom tetőzete is támogat, miért is harangunkat Róbert Károly korában szültnek kell hinnem. A III-ik és IV-ik számu képpaizskákon két evangelista ülő alakja tünik fe; az egyik a mint egy nagyon szép alakításu pulpitásra helyezett nagy könyvbe ír, a másik a mint egy ily könyvből olvas. Jelvényeik hiányozván, vagy felismerhetlenné kopván kilétök meghatározását nagyon nehézzé teszik.* S most miután a Székelyföld e legrégibb és legnevezetesebb harangját bemutattuk, szálljunk le, hogy a templomhoz közeli épületnyomokat is vizsgálatunk tárgyává tegyünk.
Lásd e pecsétet Pray: Syntagma de Sigillis ed. III. T. 1. fig.
A másik kicsiny harangon e felirat: IN HONOREM SANCTISSIMAE TRINITATI, alól: ILLUSTRISSIMUS DOMINUS ALEXI ORBÁN L. B. de LENGYELFALVA ANNO 1745. Ez a macskácsi kápolnából került ide.
A templom déli oldalához terjedelmes (50 lépés oldalhoszszal biró) négyszögü épült volt ragasztva, melylyel összeütközött a templomot félkörben körül övedzett kerítés. Ez építkezések alapfalai bár elhantoltan tisztán követhetők s elvitázhatlanul mutatják, hogy e templomhoz eredetileg valamely kolostor volt építve, hogy minő szerzeté? arról semmi adatunk. Sőt ez alapfalak vonalán kivül is nagy négyszögü köveket találnak; egy bemélyülésről azt mondják, hogy a kolostor kutja, hová a fennebbinél nagyobb és régibb harangot temettek be tatárduláskor, s az most is ott lenne, sőt a hagyomány még azt is mondja, hogy a keresztesek kolostora fenn volt eredetileg a Galath várában (melyről később), honnan a most is kőgátnak nevezett helyen egyházi menettel jöttek át a Küküllőn, s vonultak fel a város felett északkeletre magasuló Jézuskiáltó bérczre, hol stationalis helyök s kápolnájok volt.
A reformatiókor az unitáriusok elfoglalták e templomot vagy jobban mondva, a hivekkel együtt az is átment unitárius kézre, s birták azt egészen 1767-ig, mikor Macskási Boldizsár tábornok az isteni tisztelet folyama alatt tisztikarával és katonasággal bement, az imádkozókat kikardlapozta, s a templomot a katholicusok számára elfoglalta. A kiüzött unitáriusokat a reformatusok testvérileg fogadták, s nagy templomukat* megoszták velök egész 1782-ig, midőn az unitariusok uj templomot építettek a Fiatfalvára vezető ut közelében.
A reformátusoknál is van egy igen régi érdekes harang, mely csaknem egészen el van boritva feliratok özönével, felső részén első rend:
BAPTISATE IN HONOREM PATRIS ET FILII ET SPIRITUS SANCTI. MATH. XXVIII.
2-dik rend:
MIT GOTTES HILFE GOS: MICH: ANTONI VTEN IN WEISSENBURG A. D. 1644.
Alsó karaján:
CAMPANA HAEC FUSA EST USIBUS SACRIS ECCLESIAE ORTHODOXAE SZÉKELY-KERESZTURIENSIS DICATA ANNO DNI MDCXLIV S. K. G.
Egyik oldalán:
LETIFICUM DANTEM SONITUM ME QUIS OVIS ES AUDI NAM SI NON AUDIS SURDUS UT ASPIS ERIS ET ME NEGLECTO COELESTIA JVS – SA DOCENTES NEGLIGIS ET NOTO SEGNIOR HERESIES.
Másik oldalán:
NON EST CURRENTIS NEQUE VOLENTIS SED MISERENTIS DEI.
NB. I. Rákóczy György jelmondata.
Az unitáriusok e templomkája szerény; nincsen ott semmi, a mi régészeti, vagy épitészeti tekintetből figyelmet érdemelne, s miért van, hogy mellőzve a többit, ennek mellékeljük képét? azért, mert e templom mellett van az unitárium gymnasium*,
Az erdélyi unitariusoknak eleitől fogva ugy a vármegyéken mint a székely székekben voltak saját tanintézeteik. Főtörekvésök volt mindig, hogy ha bár számra nézve kevesen vannak is, de értelmiségben s ebből eredő szellemi erőben gyarapodjanak, s azért a tanintézetekre kiváló figyelem volt forditva, s azért látjuk, hogy János Zsigmond alatt ők teremték a nemzeti irodalmat, mert ha addig jelent is meg néhány csekély számu magyar könyv, az bibliából s confessiókból állott, s miután János Zsigmond a lelkiismeret szabadságát kihirdeté, előállottak a vallásos viták, Dávid Ferencz és társai a vitát magyar nyelven folytatták, mint példa erre a Nagy-Váradi disputatio czimü könyv, részint, hogy a honi nyelv általánosittassék, részint hogy a nép is részt vehetve ezen hittisztázó értekezésekben, lelke és szelleme emelkedhessék.
Ezen nemzeti irányu szellemi fölény vétette fel a bölcs fejedelemmel is az életre való uj hitet, s ekkor számos iskolái keletkeztek az unitariusoknak, melyek a fejedelem pártolása alatt adományaival támogatva virágoztak s terjeszték a sötét korban a nemzeti szellemet és müveltséget.
Székelyföldön volt 3 virágzó tanintézetök: a m.-vásárhelyi, szt.-erzsébeti és hidvégi mind elbukott. Az iskolátlan székelyföldről a távoli tordai és kolozsvári tanintézetbe kellett a fiataloknak elvándorolni, mi igen nyomasztólag s korlátlólag hatott az itten lévő 30,000 unitarius lélek szellemi kimivelésére. Régi volt az óhajtás, hogy egy iskola alapittassék a székelyföldön; az óhajtás, az eszme létesitőjét Szabó Samuelben találta, ki helyesebben Mikola Samuel, mert a marosszéki hires Mikola családból származott; atyja Abrudbányára költözvén, szabómesterséget folytatott, s innen kapta a Szabó melléknevet. Ő a toroczkai iskolában tanitó volt 1784-ben, innen a berlini, s más külföldi egyetemekre utazván, 1787-ben tért vissza, s felragadván az eszmét, a székelyföldön létesitendő unitarius gymnasium valódi apostolául lépett fel. Összejárta a székely unitárius tractusokat, szónokolt minden felé, buzditotta a népet s áldozatra hivta fel, és a székely, midőn átértette a nemes czélt, örömmel adta filléreit, örömmel hordott anyagot, örömest dolgozott, csak hogy legyen hely, hol gyermeke a hazának hasznos, értelmes polgárává képződhessék. Ezen hazafias fáradozásaiban főként segitették őt Pálfi Mózes, növendéke Sárdi Sándor Mózes, és N.-galambfalvi Sándor József.
A begyüjtött adakozások ily eredményt mutatnak
mft. Dinár
1 Felső-Fehérmegye 34 49
2 Udvarhely köréből 104 72
3 Aranyos székből 9 –
4 Keresztur fiszékekből 535 80
5 Magányosoktól külön 311 57
E mellett a Homorod-melléki ecclesiák meszet, a havas alattiak deszkát, gerendát, zsendelyt hordtak; a keresztur-fiszéki ecclesiák homokot, követ, gabonát hordtak, napszámosokat adtak, s ily lelkesedés, ily áldozatkészség mellett, 1794–95 és 96-ban elkészült a 12 szobáju faépület, és a jelenleg is fennálló igazgatói lak. Ezen szobák a magyar tanintézeteknél mindenütt divatos szokás szerint városok neveire kereszteltettek; az 1-sö Korinthus, 2-ik Philadelfia, 3-ik Ephesus, – ezek közös adakozásokból készültek el. 4-dik szoba Smyrna, ezt Pálfi Elek és Dénes urak épitették. 5-ik Sárdis, ezt a Szent-Mihályi unitaria ecclesia, 6-ik ; derekát a tordátfalvi unit. ecclesia, tetejét adakozásokból, 7-ik Laodicea derekát az enlaki u. esia, tetejét adakozásból. 8-dik Pergamum derekát a bőződi u. esia, tetejét adakozásból. 9-ik Páris ezt sz.-mihályi pap Kelemen Benjamin és Kobátfalvi Nagy János fiaival épitették. 10-iket kereszturi lelkész Bodor Sámuel. 11. és 12-ket adakozásból.
És Szabó Sámuel az általa teremtett iskola igazgató tanárává neveztetvén, azt 18 évig a legerélyesebben vitte, s atyai megnyerő modora által édesgette ez iskolához a tanitványokat; 18 évi áldást hozó fáradalmai után leköszönvén, helyébe Csik-Szt.-Iváni Koronka József, azon időkben kolozsvári iskola-főnök tétetett 1813-ban a kereszturi gymnasium igazgató tanárává. Ez az első ugynevezett faiskola története, és Szabó Sámuel, ki egész életét szentelé az eszme kivitelének, ki a rábeszélés hatalmával, ki apostoli illetséggel létesité azt, mit három század gondola, békén nyughatik tisztelt sirjában, mert nevét halhatlanitá, mert a nemzet háláját, elismerését kiérdemlé, mert müvében örökké élni fog.
Csakhamar annyira szaporodott a tanulók száma, hogy a fennebb emlitett 12 szobában nem fértek meg, azért nagyobb helyiségekről kelle gondoskodni. Ekkor H. Almási Mihály János, Udvarhelyszék királybirája, állott az ügy élére ő befolyásával és pénzáldozatokkal ki is vitte azt, hogy a képünkben is bemutatott 18 szobából álló csinos kő épület elkészülhetett. Gyakran hivatván ugy nevezett metális ambulatiokra, ilyenkor a peres felektől semmi fizetést nem vévén oda utalta őket, hogy az épülő iskolához fát, deszkát stb. vigyenek. Az unitarius ecclesiák ekkor is örömest áldoztak, anyagot hordottak, napszámosokat állitottak ki, sőt a tanulók is a leczkékről kijőve, hordották a követ és anyagot, és igy az iskola, melynek alapját 1819-ben a derzsiek ásták meg, hamar elkészült Mihály János és Koronka lelkes közremüködésével, ki félszázadig mint igazgató tanár állott ez iskola élén, s kinek sirja fölé a tanitványi kegyelet egy siremléket készül állitani. Koronkának 1863-ban Augusztus 13-án történt halála után, helyébe az angol s más külföldi egyetemeken végzett Kis-kadácsi Simén Domokos választatott meg igazgató tanárrá.
A kereszturi iskolában, mint közép tanodában, az elemi osztályokon felül az V-ik gymnasialis osztályig bezárólag tanittatik a 160 lélekből álló növendéksereg: az 1848-ik utáni szabályzat szerint az addig is alkalmazott 1–3 segédtanár mellé 3 rendes tanári állomás szerveztetett, egyiket rendesen a helybeli unitarius lelkész, a más két állomást az egyházi tanács rendszerint academicusokkal tölti be.
Még felemlitendőnek véljük azt is, hogy a gymnasiumnak van könyvtára és csinos kis muzeuma is; az ifjuságnak egy önalkotta olvasó könyvtára és kölcsön segélyző pénztára, mind megannyi fegyverei a szellem fensőségnek. A jól szervezett iskolában a növendékek száma annyira gyarapodott, hogy a Mihály János és Koronka által épitett iskola épülete már már szük lett a tanulók befogadására, s azért 1868 kezdetén Dániel Gábor, Udvarhelyszék főkirálybirája, a lelkes és minden üdvöst pártoló hazafi, az ügy élére állván, gyülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy az iskola épületének még hiányzó negyedik oldala is kiépittessék, s arra a gyüjtést ő maga jó példával megkezdvén, közel 3000 frt gyült be, melylyel a tervelt kiépitést nemsokára létesitendik. Legyen üdv és áldás ezen annyira szükséges tanintézeten. (Adatokat igaz. tanár Simén Domokos szivességéből nyertem.)
AZ UNITÁRIUSOK TEMPLOMA ÉS COLLEGIUMA SZ.-KERESZTURON.
a tudományoknak azon tisztelt, nagyra becsült szentélye, hol Udvarhelyszék 23,000 unitáriusának értelmi bányája van, hol egy nagyratörő nemzedék szellemi kincseket gyüjt. Az áldást és nemzeti nagyságot teremtő népnevelésnek sokkal nagyobb pártolója és méltánylója vagyok, mintsem egy iskola előtt közönynyel mehetnék el, s azért munkám folyama alatt mindenütt kiváló figyelemmel kisérendem tanodáinkat, mint olyan palladiumait a nemzetnek, melyek alatt a jövő nagyság, a nemzeti felemelkedés nagyra növekedő magvai vannak elhintve, és a honfikeblek melege által ápoltatva virágoznak, mert tanodáink a mieink, azokat a nemzet magától elvont filléreivel létesíté, a honszeretet magasztos érzetével ápolgatá, a lelkesedés hevével támogatá; mert tudta, hogy nem csak nyers erő az, mi megvédi s naggyá teszi a hazát, hanem az ész mindenható hatalma, az értelmiségnek nagy horderejü feltörő szelleme az, mi a nemzet jövőjét biztosítja, mi megdönthetlen alapja a jövő felvirágzásnak és nagyságnak.
Azért székelyesen szólva, kellő tisztesség adassék tanodáinknak, s legyen áldás azokon, kik azok alapítása s felemlésére közremüködtek.
Keresztur fekvése az itt kiszélesedő Küküllő völgyében, annak szép berkeitől körülölelve, igen regényes; két mellék folyónak völgytorkolata ütközik itt össze a fővölgygyel: a Gagy és Fehér Nyikó völgyei, melyeket majd annak idejében megutazandunk. Most áttekintünk a Küküllő tulsó partján fekvő Fiatfalvára, hol csinos kastély vonja a figyelmet magára. E kastély a hires Vingárdi Geréb Lászlóé (Erdélynek Mátyás király uralma alatti püspökéjé) volt, az az hogy a most ott levőt annak romjaiból építették.
A vingárdi Gerébekkel ugyan egy család volt a fiatfalvi Geréb család, mely igen sok jeles férfit mutat fel; ilyen János, görgényi várparancsnok, ki 1451-ben a m.-vásárhelyi székely gyülésen jelen volt; ilyen Péter, ki 1475-ben Zápolya Istvánnal a Szalamegyében pusztító törököket veri ki ilyen a János Zsigmond korában szerepelt Benedek és András, ki Bethlen Gábor alatta testőrség kapitánya, s ki kék zászlóalja számára a pusztává lett Torda város felső részét nyeri Bethlen Gábortól. Ezen Andrásban magva szakadt a fiatfalvi Geréb családnak özvegyét Székely mózes (a fejedelem fia) vette el. Ennek nótájával 1649-ben Brenhidi Huszár Mátyás nyerte el Fiatfalvát több hozzá tartozó részekkel. Később Mikó-birtok (Kállay a ns. székely nemzet eredeti 225 lap és Kővári Erd. tört. IV-ik k. 229 lap.)
Fiatfalván megemlítendő az, hogy reformatusok és unitáriusok már századok óta egy templomba járnak. A vallási türelemnek, a hitben való testvérisülésnek ezen megható példája tudtommal sehol sincsen meg honunkban, pedig mily költséges és gyakran népet tulterhelő az a szokás, hogy sok vallásu faluban néha 3–4 külön templomot kell építeni, mit a felekezetek egymásközti versenye néha nyomasztóvá is tesz.Nem lehetne-e a jóságos Istent mindenütt ugyanazon templomban imádni, mi csak jó irányban hatna, mert az emberek összesimulását és testvérisülését eredményezné.
Fiatfalván alól Sukoró völgyében egy ingoványos, Fejérszéknek nevezett, terület van, melyből hamuszines fejérviz foly le érdekes lenne annak vegytani észlelése. Gyulafi László, Bocskai helytartója, Holdvilágnál Rácz György által meglepetvén, serge szétveretett, maga Sárdra menekült, honnan az ott talált Mátyus vezetése alatti székelyekkel Fiatvalvára vonult. A Bocskaihoz csatlakozott Székelység ide sereglett, s csakhamar oly sereg élén állott, melylyel az egész szász földet hódolatra szorítá. (I. Kővári Erd. tört. 4-ik k. 171 lap.)
