Földvár fejlődése, történelme.
Földvár fejlődése, történelme.
A mi magát Földvárt illeti, az egyike a Barczaság legrégibb helységeinek, föltehetőleg már a lovagok korában települt Mária-vára védelme alá német gyarmat. 1240-ben IV-ik Béla Földvárt – mely még ekkor is Castrum Sanctae Mariae néven szerepel – más barczasági falukkal* együtt a cistercita szerzet patronatussága alá helyezi*. Brassó fölemelkedéseig Földvár volt a Barcza legjelentékenyebb helysége, mely pallosjoggal bir, s törvényhatósága alá tartoztak: Höltövény, Veresmart és Magyaros. 1345-ben tatárok dulják fel*. 1371-ben a Veresmarttal folytatott perben Mernburg néven találjuk fel város czímen*. 1379-ben Demeter esztergami érseknek a földvári lelkész és decán Miklóshoz irt levelében Castrum Marie néven fordul elő*. Földvár mint város már a legrégibb időkben birt hetivásárokkal, melyeket a vele elsőség felett versenyző Brassó mindenképpen elnyomni törekedett; legalább ez tünik ki Zsigmond királynak 1417. márczius 21-én Constanzból kiadott rendeletéből, melyben Brassó város birája és esküdteinek irja, hogy a földváriak elleni féltékenykedés és haragból a brassai kereskedőknek és polgároknak megtiltották, hogy Földvár mezővárosnak hetenként pénteken tartatni szokott hetivásárain megjelenjenek; ez okon rendeljük, hogy félretéve minden kicsinyes irigységet és haragot, Brassó polgárait mindenféle portékáikkal és czikkeikkel a földvári hetivásárokra szabadon menni engedjék. Hogy e rendelet pontosan megtartassék, a fölött ügyelni Nádasi Salamon székely ispánt, vagy ha ő másutt lenne elfoglalva, Csák (Chaak) Miklós erdélyi vajdát rendeli. És ugyancsak Zsigmond ez év május 26-án Budáról az erdélyi káptalannak meghagyja, hogy fennebbi rendeletét közölje Brassó városával. A káptalan kiküldöttje János kanonok jul. 2-án jelenti, hogy a király rendeletét Brassó előljáróival közölte, mire azt felelték, hogy ők Földvár hetivásárait eddig sem gátolták, s az odamenetelben ezután sem fognak senkit akadályozni*. De Zsigmond nemcsak hetivásárait biztositá Földvárnak, hanem 1427-ben Földvár városának (oppidum) országos sokadalmakra ad engedélyt*. Ez év folytán Zsigmond király maga személyesen is több izben fordult meg Földváron*.
E faluk Castrum Stae. Mariae, Mons Sti. Petri, Mons Melis és Tartilleri (Prázsmár.)
Béla ezen okmánya közölve van Fejér Cod. Dipl. IV. 3 550 és IX. I. 594. valamint Kemény József App. dipl. Tran. I. Ezen adománylevélben előrebocsátja, hogy nevezett barczasági falukban a püspöknek semmi joga sincsen, hanem azok egyenesen a királytól fügnek, azért azok felett a jus pátronatust a cistercita szerzetre ruházzuk, ugy hogy azon helységekben semminemű kápolnát, templomot, oltárt ne állithassanak a cistercita atyák engedélye nélkül. A mely helységekben most lelkész van, az évenként Mária mennybemenetele napján fizessen egy márkát, a lelkész nélküli faluk minden jövedelmét a cistercita atyák kapják, s mig igy mindenik falu az ő kezelésük alá jutna, addig a mi kincstárunkból adunk évenként 100 marchát, de csak addig, mig nevezet falukból a lelkészek kihalván, azok tisztán birtokukba juthatnak, stb. (kivonatilag forditva Fejérből.) Hogy Földvár és a szomszédfaluk mikor emancipálják magukat a cisterciták gyámsága alól, arra nincsen adatunk.
Kővári Erd. Tört. II. K. 16. lap.
Mely per a brassai törvényszék előtt véglegesen eldöntetvén, 1426-ban Nádasdi Salamon székelyek ispánja is helyben hagyta. Lásd Éder in Felm. 214, 234.
Lásd Márienburg Geogr. II. 338 és részletesebben fennebb Földvár templomának leirásánál.
Lásd hiteles másolatban Gub. levélt. Priv. Civ. G. 28. 5336/785.
L. Timon Epist. I. in Adv.
Zsigmond király Földváron van 1427. apr 9., s e napon ir a német lovagok nagymestere Rusdorf Pálnak. Lásd Voigt Gesch. Preussena VII. 502. Földváron tölti a husvétot. Lásd Kurz Mag. II. 100. Földváron van ez év máj. 8 s e napról adja ki Torjavására (Kézdi-Vásárhely) szabadalmát. Lásd Kurz Mag. II. 100, és Földváron van még máj. 11. is, a midőn a földvári Porta latina előtt kiadott itélete által intéz el egy Földvár és Höltövény (Heldsdorf) közti határpert. Lásd Kurznál ugyanott.
Sőt 1427-ik évben országgyülést is tart Földváron, melyen a hadi nép zsarolását eltiltván, azok élelmezéséről, mint szintén a sóárulás módja iránt is intézkedik, ugyanezen országgyülésen rendezi Földvár város és a tartozandóságát képező Höltövény közti viszonyt, elrendelvén, hogy a höltövényiek korábbi szerződésük értelmében járandóságukat Földvárnak szolgáltassák be*.
Lásd ez országgyülést Vass J. Országgy. a vajdák alatt. Pest 1869 83–84 l.
1439-ben Albert király egyik Brassó előnyére kiadott rendeletében Civitas Fewldwarnak czimezi*.
Lásd Székely oklevéltár I. k. 140–141. l.
1485. oct. Báthori István Földváron táboroz, innen adja ki azon rendeletét, hogy Székely- (Maros) Vásárhely önállóságát mindenki tiszteletben tartsa*. Timon mondja, hogy 1500-ban Földvár sóvámszedési jogot nyer*, azonban Timon atya itt tévedett, mert Földváron a legrégibb időktől fogva sóvámszedési jogot gyakoroltak Törcsvár parancsnokai, a mely akkor, midőn Ulászló 1500-ban Törcsvárát Brassónak elzálogositotta, a várral együtt Brassó élvezetébe ment át. Az erdélyi vajda ugyan a maga számára lefoglalta volt azt, de Ulászló 1500. márcz. 3-án bozyni és Szent-Györgyi Péter gróf és erd. vajdának megrendelte, hogy a Földváron régi időktől szedni szokott sóvámot mint Törcsvár járandóságát Brassónak engedje át*.
Lásd Szék. oklevélt. 254. l.
Timon Epist. I ind. Advent.
Lásd ez okmányt „A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotáról“ függeléke 7-ik I.
Földvár nemcsak történetileg, hanem hadászatilag is igen nevezetes pontját képezi a Barczaságnak; alább elő fogom számlálni azon nevezetes döntő csatákat, a melyek Földvár közelében vívattak; itt azonban azt előzőleg Földvár belszerkezetének s önkormányzatának adom rövid ismertetését, a mit legjobban ugy tüntetek elő, ha Földvár domestica constitutiójának* kivonatozott rövidletét ide iktatom, a mint következik:
Ez 1789. oct. 15. Drottlef városi biró aláirásával terjesztetett fel a guberniumhoz, hol meg van a Priv. Civ. G. 28. 189/790.
I. Földvár hat szomszédságra oszlik fel, mindenik szomszédságban esküdtek és atyamesterek vannak, s mindenikre kötelezők az 1751. jan. 2-ki – az akkori előljáróság által egybeirt következő régi szokásokon alapuló – szabályzatok: 1. Minden három hétben a kürtők megvizsgálandók, hogy tüzbiztos állapotban tartassanak. 2. A sütőkemenczék alja tüzmentesen készüljön. 3. Tisztátalanságot senki az útczákra ne dobjon. 4. A közmunkákra kirendeltek kiálljanak. 5. Temetésre a negyed lakói az esküdtek felszólitására megjelenni tartoznak.
A községben két hadnagy (Hauptmann) van, ezeknek a községben és a határon teendői: 1. Vigyáznak a dohányzókra. 2. Az engedetleneket elzárják, a katona-ujonczokra s gyanus személyekre felügyelnek. 3. A határon levő szántók és kaszálók felett őrködnek.
II. Földvár városában 15 mesterből álló virágzó takács czéh van, mely czéh törvényeit 1619. apr. 24-én nyerte; ezen czéhnek van főnöke, czéhmestere és két szemlésze, minden összejövetel és évi számadásnál a községi biró, kinek főfelügyeleti joga van, jelen lehet. Czéhtörvényei szerint a tanoncz fölvételkor 4 ftot fizet, a mester minden tanonczfelvételkor 2 ftot. A mester, ha a remeket nem authenticálja, 4 ftig büntettetik. Mesterfiu fölvételekor 3 ftot, idegen 6 ftot fizet.
III. E város lakóinak főfoglalkozása a földmívelés.
IV. A község élén 50 communitási tag van, kiknek vezetője a szószóló; ezek ügyelnek a két hadnagygyal a határra; ha kár történik, megbecsülik és megfizettetik; továbbá a communitás választja a birót, szószólót és a hannokat, az vizsgálja a számadásokat, az ügyel fel az erdőkre.
V. Ezenkivül van egy igazgató biró, egy hann és 6 esküdt, ezek kötelessége: a) a kir. adó behajtása; b) a naturalék fölszedése; c) felügyel arra, hogy a községházak, malmok, korcsmák jó állapotban legyenek; d) végre kisebb perekben itél.
A hann kötelessége az előfogatok rendelése, út- és hidigazitás és más községet érdeklő közmunkák vezetése. Az esküdtek a birót és hannt segítik és pásztorokat fogadnak.
A mi a törvénykezést illeti, Höltövény, Veresmart és Magyaros is Földvár törvényszéke alatt állottak, s a peres felek nevezett községekből mindig Földváron folytatták ügyeiket; de az uj megyerendezés óta (József provisoriuma) Földvár törvényszéke csak kisebb polgári ügyekben, czivódás, verekedés eseteiben itél, mivel a nagyobb jogkérdések és bünügyi keresetek a megye törvényszéke előtt láttatnak el.
Van két futár (Läufer), ezek egyike a biró, másika a hann mellé van beosztva, s előfogat kiállitás és az egyének közmunkákra való kirendelésére s más egyebekre használtatnak. Végre van egy várőr, ki a foglyokra, és a várba behelyezett gabona s más élelmi czikkekre ügyel. Ezeken kivül van egy patak-atya, ki a városon átfolyó csermelyre ügyel fel, van három egyházmester, kik a templom, lelkészi lak, iskola kiigazitását és jó karban tartását gondozzák.
Földváron van két legényegylet is, melyeknek előljárói knechtvater és altknecht nevet viselnek; ezek ügyelnek ugy a községben, mint az egyházban a fiatalságra, és az engedetleneket vagy rendetleneket büntetik.
Im ez rövid foglalatja Földvár régi községi szabályzatának, s mivel a szászok nagyon conservativ természetűek s régi szokásaikhoz egészen a végletekig ragaszkodnak, jelenleg sem sok változtatást és eltérést találunk, meg vannak most is a fennjelzett hivatalok mind, kivéve a várőrt, kinek birodalmában a rombolás ütötte fel tanyáját. Földvár még most is város számban van, bár az nem sokban különbözik a barczasági többi szász falutól. Az egész várost egy a hegyhátat egészen végig futó, hosszú, széles útcza alkotja, melynek közepén foly át a már régi időkben is hosszas perlekedés útján ide vett Krizba pataka; az útczát egyenes vonalban épült földszinti kőházok szegélyzik melyek ugy hasonlitanak egymáshoz, mint tojás tojáshoz. Ezen fő-útczát derekán szeli át a hegyhátra fölemelkedő ország-út, mely mellett és a hegyhát déli alján vannak az oláhoknak montruosus szentképekkel kicziczomázott lakházai, ott van szerényke kis templomuk is.
Földvár czímere egy régi várat jelképező háromtornyos kastély.
Emlitém fennebb, hogy Földvár már 1427-ben vásárjogot nyert Zsigmond királytól, ez azonban nem használás miatt elévülvén, 1807-ben márcz. 25- és dec. 14-én tartandó két országos sokadalomra nyert engedélyt*, e vásárai most is megvannak és igen látogatottak. Most át térek Földvár hadászati fontosságára.
1807. jan. 8. a kormányszék körözvényt bocsát ki, melyben tudatja, hogy ő Felsége a Brassó vidékén levő Földvár, másként Marienburg nevezetű mezővárosnak, esedezésére évenkint tartandó két országos sokadalomra adott engedélyt, mely engedélyokmány az igazgatótanácsban felolvastatván, elrendeltetik, hogy azon vásárokat kihirdessék, valamint a nyomdászoknak is meghagyatik, hogy naptáraikba felvegyék. Lásd Gubernium levélt. 4317/807.
