Ösztönző kihívások
Ösztönző kihívások
Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára talán a legösszetettebb tennivalót a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. A fejlett országokban a tiszta, egészséges környezet iránti igény, így a környezetvédelem, jelentősen felértékelődött, az életminőség egyik legfontosabb összetevőjévé vált. A csatlakozni szándékozó országokra pedig inkább az jellemző, hogy a gazdaság napi gondjai (az infláció, a munkanélküliség stb.) mellett a környezetvédelem nem tartozik a társadalmat leginkább aggasztó problémák közé.
Ez a különbség önmagában is kivált bizonyos tartózkodást az EU-tagállamok lakói részéről az újonnan belépni szándékozókkal szemben. Az EU polgárai általában potyautasnak tekintik mindazokat a régiókat, amelyek lazább szabályozást alkalmaznak, ugyanakkor bizalmatlanok az ilyen régiókból származó élelmiszerekkel és más termékekkel szemben. Ez magában hordja annak a veszélyét, hogy fogyasztóvédelmi érdekekre hivatkozva „láthatatlan” kereskedelmi korlátokba ütközik a magyar export.
Az EU üzleti körei ugyanakkor kínosan ügyelnek a nemzetközi kereskedelmi egyezményeket sértő jelenségekre. A nemzetközi piacon működési zavarokat okoz, ha a piaci szereplők nagyon eltérő környezetvédelmi követelmények között működnek. A szabályozás szigorúságában meglévő különbségek nemkívánatos tőkeáramlást gerjesztenek, ami ellenkezik az EU érdekeivel. Az EU elkötelezte magát a környezetvédelem közvetett, gazdasági eszközökkel történő szabályozása mellett. A tagállamok az élharcosai az ökoadóztatás kiterjesztésének, s az EU számos nemzetközi támogatási programot is működtet a környezeti problémák nemzetközi összefogással történő megoldására. Elég itt talán a legismertebb LIFE-programra vagy a Preferenciák Általános Rendszerén (General System of Preferences) belül újabban bővülő „zöld” programokra utalnunk, amelyek nagyrészt a tagállamok és a fejlődő országok közötti együttműködéssel segítik a környezeti problémák megoldását.
Az EU környezetpolitikájának a „szennyező fizet” elv teljes körű alkalmazása, a szennyezésnek a szennyezés forrásánál való megelőzése és a környezetpolitikának az EU más politikáiba történő integrálása a célja. A végrehajtás a sokoldalú együttműködésen alapul.
Míg az EU-tagországok zöme viszonylagos fejlettsége következtében erőfeszítéseinek egyre nagyobb részét a nemzetközi szerződésekben szabályozott globális környezetszennyezési problémák megoldására koncentrálhatja, addig Magyarországon az olyan helyi szennyezések, mint amilyen például a kezeletlen szennyvíz, a nem megfelelő hulladéklerakás, illetve a gépjárműforgalom által kiváltott levegőszennyezés, okoznak napi gondokat.
