A mi értékeink
A mi értékeink
Mégsem üres kézzel, szegény rokonként készülünk az Európai Unióba. Lakosságaink környezetvédelmi attitűdjének különbsége nem azt jelenti, hogy a magyar lakosság kevésbé igényli a tiszta környezetet, mint a nyugati polgárok, inkább azt, hogy elvárásait a lehetőségekhez igazítja, enélkül a buddhista filozófia szerint sem lehetne boldog.
A felvételünk emellett olyan természeti értékekkel gazdagítja az EU-t, amelyek egyedülállók Európában. Mindenképpen idetartozik a Balaton vagy a Hortobágy, de idetartoznak a mezőgazdasági kistermelésben megőrzött agro-biodiverzitás értékei is. Nyer ezen túlmenően egy olyan tagállamot, amely ötven ország környezetvédelmi versenyképességi rangsorában a tizenhatodik helyre került és amellyel az EU úgynevezett „ökológiai lábnyoma”, vagyis a gazdaság mérete és a rendelkezésre álló környezeti tér viszonya javul. Magyarország az egy főre jutó termőterület, az egy főre jutó megújuló vízkészlet vonatkozásában éppúgy javítja az EU-átlagot, mint az egy főre jutó energiafelhasználás vagy más ökointenzitási mutatók területén.
Egyáltalán nem elhanyagolhatóak és a költségmegtakarításban is kifejezhetőek az EU számára azok az előnyök, amelyek az egységesülő európai környezetpolitikából származnak. Köztudott, hogy igen jelentősek a különbségek a határokon átterjedő szennyezések költségeinek esetében is. Talán még a pénzügyi megtakarításoknál is jelentősebb, például az integrált szennyezés megelőzése szempontjából, hogy az EU határainak bővülésével a környezetpolitika végre nem a politikai, hanem a természeti adottságok mentén szervezhető. Ezzel számottevően megnőhet annak az esélye, hogy – mondjuk – a Duna környezeti állapota jelentősen javuljon, ne fenyegesse veszélye a Fekete- és a Földközi-tengert.
A közép-európai országokban orvoslásra váró környezeti gondok a belépést követően fizetőképes keresletet támasztanának az EU környezetvédelmi iparának termékei, szolgáltatásai iránt. Miután az EU legfejlettebb országaiban az úgynevezett csővégi környezetvédelem piaca lassan szűkül, mert a szükséges szennyvíztisztítók, hulladékégetők nagyrészt megépültek, sőt esetenként túlkínálat is keletkezett, s a tanácsadó cégek is kellő gyakorlatot szereztek a környezetvédelmi tanácsadásban, így ma Nyugat-Európában ezeken a területeken tetemes kapacitásfelesleg keletkezett. A felgyorsuló közép-európai környezetvédelmi beruházások elsősorban számukra jelenthetnek üzleti lehetőségeket. Ez, sajnos, azt is jelenti, hogy a remélt környezetvédelmi támogatások nagyobbik része valójában a támogatók gazdagságát gyarapítja. A magyar környezetvédelmi piac igényeit a mértékadó tanácsadó cég, a Kaiser évi 2-5,3 milliárd német márkára becsüli.
Mindezek talán kissé vonzóbbá tehetik az EU-ba kéredzkedő szegény rokont.
